2014. február. 13. 21:01 MTI Utolsó frissítés: 2014. február. 13. 20:59 Kult

Óriásfestmények kiállítása nyílik ősszel Amszterdamban

Rembrandt Éjjeli őrjárat című képéhez hasonló nagyméretű, 17. századi festményekből nyílik új állandó kiállítás Amszterdamban.

A holland nagyváros három múzeuma, a világhírű Rijksmuseum, az Amszterdam Múzeum és az Hermitage Amsterdam, a szentpétervári Ermitázs fiókintézménye fogott össze. Harminc hatalmas, méretük miatt máshol nem bemutatható festményt tesznek közszemlére az Hermitage múzeum egyik termében a 17. századból, Rembrandt és kortársai műveiből.

Az új helyre kerülő óriásfestményeket most a Rijks- és az Amszterdam Múzeumban őrzik, de hatalmas méretük miatt csak ritkán állítják ki. Az Hermitage, amely a kiállítandó művekhez hasonlóan egy 17. századi épületben kapott helyet, megfelelő méretű teremmel járul hozzá a projekthez.

Egyes képek majdnem nyolc méter szélesek. Ezek kiállításához óriási teremre van szükség, és mi rendelkezünk ilyennel – mondta Cathelijne Broers, az Hermitage igazgatója.

Az egy helyen összegyűjtött monumentális festmények végleges listája még nem állt össze, de az már biztos, hogy Rembrandt világhírű műve, az Éjjeli őrjárat eredeti helyén, a Rijksmuseumban marad, és a festőóriást a Dr. Jan Deijman anatómiaóriája című képének egy töredéke képviseli. Átköltöztetik viszont a raktárakból például Nicolaes Eliasz és Adriaen Backer műveit.

Az új tárlaton bemutatott festmények többnyire csoportképek az aranykorát élő németalföldi polgárságról, céhekről, polgárőrökről és helyi vezetőkről, akik a 17. században megengedhették maguknak, hogy olyan nagy festőktől rendeljenek nagy számban portrékat vagy tájképeket, mint Rembrandt Harmenszoon van Rijn (1606-1669). A monumentális csoportképeket a céhes házakban és városházán helyezték el, hogy lenyűgözzék velük a látogatókat.

Az új állandó kiállítás megnyitását novemberre tervezi a projektben résztvevő három múzeum.

 

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.