Koltai Lajos operatőr szerint a művészi teljesítményen múlik, hogy egy film bejut-e az Oscar-díjra nominált öt alkotás közé. Ám az is fontos, tette hozzá, hogy az alkotást minél többször vetítsék. Egy filmkritikus nagy esélyt lát a magyar induló sikerére, Szász János rendező viszont csak egy-két napig lenne szomorú, ha mégsem mehetne tovább A nagy füzet. Csütörtökön fél háromkor derül ki, szoríthatunk-e március 2-án a második magyar játékfilmes Oscarért.
„Olyan ez az egész, mint egy jó meccshangulat, ahol mindenki nekünk drukkol – a csapatnak –, akik lent focizunk” – próbálja visszaadni azt az érzést Szász János, amit az Oscar-jelölés előszobáját jelentő legjobb kilencbe jutás óta megélt. A csapat kifejezést a rendező külön hangsúlyozza, mert az operatőr, Christian Berger, valamint a színészek – főleg Molnár Piroska és a 14. születésnapjukat éppen most ünneplő Gyémánt-ikrek nélkül – nem lehetett volna idáig eljutni.
Egy csapatban Woody Allennel
Bosznia-Hercegovina: Epizód egy vasgyűjtő életéből (Danis Tanovic)
Dánia: A vadászat (Thomas Vinterberg)
Hongkong: A nagymester (Wong Kar Wai)
Kambodzsa: The Missing Picture (Rithy Panh)
Magyarország: A nagy füzet (Szász János)
Németország: Zwei Leben (Georg Maas és Judith Kaufmann)
Olaszország: A nagy szépség (Paolo Sorrentino)
Palesztina: Omar (Hany Abu-Assad)
A kilencbe kerüléssel amúgy Szász teljesen elégedett, már ezt is óriási megtiszteltetésnek tartja. „Azért ha nem sikerülne a legjobb öt közé bekerülni, egy-két napig biztosan szomorú lennék, de végső soron büszke leszek, hogy idáig jutottunk.” Az egyik legnagyobb eredménynek mindemellett azt tartja, hogy a Sony Picture Classics megvette A nagy füzetet amerikai forgalmazásra, így ha nem is jut tovább az Oscar-díjért folytatott versenyben, az Egyesült Államok nagyvárosaiban májustól mindenképpen vetítik majd a filmet. Ráadásul a forgalmazó ugyanaz a cég, amely többek közt Woody Allen filmjeit is futtatja, és különösen jó érzés ilyen „nagyszerű társaságba” kerülni. A nagynevű amerikai forgalmazó nem mellesleg jelentősen növeli a film Oscar-esélyeit.
A nagy füzet az MMKA utáni idő első filmje, amely már az Andy Vajna által vezetett filmalap finanszírozásában készült. A rendező azonban ennek nem tulajdonít nagy jelentőséget. „Ha az ember a kamera mögött áll, és ki kell találnia, hogyan fogalmazza meg a jelenetet, akkor az ilyen kérdések teljesen másodlagosak.” Azt azért elmondta, hogy az új rendszer működésére egyfajta bizonyítékot jelent, hogy A nagy füzet elkészült.
Bár az Oscar-jelölést és az Oscar-díjat Szász János a világ legmagasabb szintű elismerésnek tartja, mégsem gondolja, hogy ez verseny lenne, a másik nyolc alkotást sem tartja versenytársának. Ezekről nem is tud sokat, mert egyedül a dán Thomas Vinterberg filmjét, A vadászatot látta, amit nagyszerűnek tart, és boldog, hogy a filmje egy körben szerepelhet vele.
"Én azt látom ma Magyarországon, hogy semmi nem rendít meg senkit abban, hogy azt csinálja, amit eltervezett. Jó lenne, ha minden film ki tudná provokálni, hogy bizonyos kérdéseket még világosabban tegyünk fel. A nagy füzet egy háborús film, amelyben alig jelenik meg a háború, mindössze egy robbanás van benne. És van benne holokauszt-téma is. De a koncentrációs tábort sem a megszokott valójában mutatjuk be, hanem elvontan, a szögre szúrt bogarakon és a füzetbe rajzolt ábrákon keresztül. Ez szerintem például provokáció."
Interjú Szász Jánossal a filmről itt.
Bejutók, kimaradók, esélyesek
Nehéz megjósolni, melyik lehet a legesélyesebb induló az idegen nyelvű filmek kategóriájában. Báron György filmkritikus szerint talán az Európai Filmdíjat is besöprő olasz dráma, A nagy szépség lehet a befutó, bár igen sokan Wong Kar Wai művét, A nagymestert, vagy a dán alkotást szokták emlegetni. A Nemzetközi Filmkritikus Szövetség (FIPRESCI) hazai képviselője szerint a kilenc alkotás között nincs igazán nívókülönbség, így például a Berlini Filmfesztivál nagydíjasa, az Epizód egy vasgyűjtő életéből című bosznia-hercegovinai induló, vagy a kambodzsai, részben animációs munka, a The Missing Picture is befuthat. Báron kifejezetten jó esélyt lát arra is, hogy A nagy füzet jut tovább az ötös listára.
A kritikus szerint a szakmai zsűri, amely a kilencbe és az ötbe bejutásról szavaz, még mindig jobban kiszámítható, mint az amerikai filmakadémia tagjai, akik a végén döntenek majd a díjról. Az egyetlen Oscar-díjas magyar film, a Mephisto esetében sem igazán lehet megfejteni, milyen szerencsés együttállásnak köszönhető, hogy végül szobrot kapott. Szabó István filmjét egyébként egy igazán szép és elegáns filmnek tartja a kritikus, amely klasszikusan olyan mozi, amely az akadémia ízlését tükrözi, de igen gyakran mégsem ilyen filmeket választanak a végén.
Vetíteni, vetíteni, vetíteni
A Mephisto sikerét Koltai Lajos, a film operatőre sem tudta megfejteni. Mint azt a hvg.hu-nak elmesélte, ha bekerül a film a legjobb öt közé, akkor már rengeteg mindenen múlhat a győzelem. Itt az is számít, hogy ha olyan témával foglalkoznak, amely éppen a világ szellemi érdeklődését foglalkoztatja. A Mephistóval szerinte annak idején szerencsések voltak. „Éppen erre volt akkor szüksége a világnak. Ez érintette meg érzelmileg a nézőket” – meséli Koltai. Ennek ellenére a munka során egy pillanatig sem érezték azt az elvárást, hogy milyen fontos dolgon dolgoznának. Talán csak egy kicsit jobbak voltak a körülmények a forgatás során, mint amihez szoktak.
Bosznia-Hercegovina: Epizód egy vasgyűjtő életéből (Danis Tanovic)
Dánia: A vadászat (Thomas Vinterberg)
Hongkong: A nagymester (Wong Kar Wai)
Kambodzsa: The Missing Picture (Rithy Panh)
Magyarország: A nagy füzet (Szász János)
Németország: Zwei Leben (Georg Maas és Judith Kaufmann)
Olaszország: A nagy szépség (Paolo Sorrentino)
Palesztina: Omar (Hany Abu-Assad)
Az Oscar-díj bírálói szerint a díjnál csak a marketing, a pénz és a kapcsolatok számítanak, míg az érték, a művészi teljesítmény háttérbe szorul. Koltai szerint azonban elsőként a művészi értéken múlik egy film sikeres szereplése. „A filmnek ütnie kell. Emellé persze még a marketinget is meg kell csinálni.”
Szerinte sokat számít, mekkora zajt csapnak a forgalmazók egy-egy film körül, de a legfontosabb, hogy „vetíteni, vetíteni, vetíteni” kell. Persze az is lényeges, hogy kiknek vetítik a filmet, és egy vacsorát is jó, ha szerveznek mellé. De a lényeg az, hogy megnézzék a munkát, és az kifejthesse a hatását, így a közönség érzelmileg azonosulni tudjon a művel.
A külföldi filmek közül Koltai szakmai szemmel nézve Wong Kar Wai alkotásának képi világát emelte ki, mint vizuálisan a legmagasabb szintű teljesítményt. De A nagy füzetnél is nagyra értékeli Christian Berger (Michael Haneke filmjeinek operatőre) teljesítményét, amelynél különösen az egységes képi látásmódot emelte ki. Ha ugyanis egy film stilárisan egységes vizualitást használ, akkor a belső tónusok és a film saját színeinek eredményeként olyan lesz, mint egy festmény. A nagy füzet zárt világát bemutató képek hatására pedig úgy érezhetjük, hogy egy mozgó festményt nézünk.
Ha tetszett a cikk, kövesse a hvg.hu Élet+Stílus rovatát a Facebookon is!
Oscar-díj a legjobb idegen nyelvű filmnek |
1947 óta adják át a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjat. Az amerikai filmakadémia olyan alkotások nevezését fogadja el ebben a kategóriában, amelyek játékfilm hosszúságúak, és az Egyesült Államokon kívül készültek túlnyomórészt nem angol nyelvű dialógusokkal. A szabályzat szerint bármely ország nevezhet, de államonként csak egy nevezést fogadnak el. Az érvényes nevezéshez 2012 októberének első napja és 2013 szeptemberének utolsó napja között legalább hét egymást követő napon vetíteni kell a filmet egy filmszínházban abban az országban, amelynek színeiben indul az Oscarért. Az azonban nem feltétel, hogy a produkciót forgalmazzák az Egyesült Államokban. |