Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az István, a király producere nem bánta meg, hogy Alföldi Róbertet kérték föl a rendezésre, mert így meg tudták szólítani a fiatalokat. Rosta Mária visszautasítja Kerényi Imre profithajhászára vonatkozó vádjait, és elárulta, hogy került a M1 helyett az RTL Klubra a bemutató és azt is, hogy 2015-re (újra) filmre szeretné vinni a rockoperát.
Néhány hete Kerényi Imre lesújtóan nyilatkozott az Alföldi-féle István, a királyról. Egy jelenetre utalva többek között azt mondta: "magyar vagyok, nem a porból eszem a moslékot, mint a disznó … ez provokáció volt, amire nincs szükség.” Hozzátette azt is - mintegy a darab producerének címezve -, hogy az egész István, a király-újraértelmezés a kíméletlen profithajhászásról szólt.
Megkerestük a producert, Rosta Máriát, aki visszautasítja ezeket a vádakat. „Ha a szerzők vagy a produkciós cég profitot hajhásztak volna, akkor elővesszük a régi jól bevált playback-et, felküldjük valamelyik kész díszletünk közé a Társulatot, összeszedünk egy csoport statisztát és így adjuk elő az István, a királyt. Na, így nagyon jövedelmező lehetett volna” – mondta el a hvg.hu-nak.
A produkció természetesen rentábilis vállalkozás volt, de szó nincs extraprofitról. „Nem szégyellném azt sem, sőt büszke lennék rá, ha sokat kerestünk volna, hiszen sok ember hosszú időn át tartó munkája volt abban, hogy az István, a király így valósuljon meg” – mondja. „A Zikkurat Ügynökség és különösen jó magam, nem iparszerűen működünk, kizárólag olyanokat hozunk létre, amihez szakmai és érzelmi inspirációk kötnek. Mindenki tudja a szakmában, hogy itt elsősorban a Szörényi Levente és Bródy János nevével fémjelzett művekre és együttesekre gondolok. Ez azért fontos, mert egy István, a király nagyságrendű produkció minimum két évet vesz igénybe és a produkciós irodának ez alatt is - sőt ezalatt leginkább - teljes erőbedobással és jó szakmai munkatársakkal kell működnie. Magyarul: egy-egy produkció profitja akár évekre is a cég működését biztosíthatja.”
Elmondása szerint a szegedi és az arénabeli előadások összesen több mint 300 millió forintba kerültek, s ehhez a főváros nettó 15 millió forintot biztosított, valamint az EMMI egy állami napot bocsátott rendelkezésükre a Sportarénában, ami nem pénzbeli támogatás, de esetükben nettó 10 millió forintot ér. Rosta Mária szerint könnyen félreértik, a Szegedi Szabadtéri Játékoktól befolyt nettó 65 millió forintot. Az nem támogatás volt. A szabadtéri játékok ennyiért vett meg három előadást, amit aztán saját javára hasznosított, mivel a jegybevétel és a jegybevételhez köthető TAO is a Szegedi Szabadtéri Játékokat illette. A televíziós felvételhez 13 millió, a reklámköltségekhez 5 millió forinttal járultak hozzá a szegediek.
Az RTL-es közvetítésért – Rosta elmondása szerint - nem kapott egy vasat sem a produkció. „Barterben kérte el a csatorna, a bemutató előtt másfél hónapig jelen tudtunk lenni a Fókuszban, a Reflektorban, meg olykor a Híradóban. Ez számunkra nagyon fontos volt, de konkrétan a produkcióért semmit sem nem fizetett a kereskedelmi csatorna. Az előadást is mi vettük fel.”
A közszolgálati tévének nem kellett a 30 éves István, a király. Levélben Rosta felajánlotta a produkciót az M1-nek, de válaszra se méltatták. Ismerőseitől azonban gyorsan megtudta ennek okait: a közszolgálati adókon nem mutathatnak be Alföldi-rendezést. „Vagy leszóltak ez ügyben, vagy öncenzúra állhat a háttérben – rebesgették a bennfentesek. Inkább az utóbbit tartom valószínűnek, mert nem tudom elképzelni, hogy a jelenlegi kormányzatból bárki azt mondaná, hogy Alföldi miatt az István, a királyt nem lehet bemutatni.”
Végül az I.K.3.0-at augusztus 20-án az RTL Klub sugározta fél tíztől, így viszont sokkal több embert ért el, mintha az M1 tűzte volna műsorra. A nézettségi adatok alapján közel 800 ezer ember nézte folyamatosan, ami ebben a műsorsávban kiugróan jó eredmény.
A bemutató után napokig, hetekig erről beszéltek, kapott a darab hideget-meleget. Mint Rosta Mária mondja, tudták az első pillanattól, hogy a rendező személye miatt megosztó lesz a feldolgozás, de nem bánták meg egy percre sem Alföldi Róbert szerződtetését. „Még az év elején Alföldi Róbert és alkotótársai hosszú tervelfogadást tartottak a szerzőpárosnak, amelyen részletesen ismertették a koncepciót. Úgy ítéltük meg, hogy a XXI. század elején méltó, és az újabb generációk számára is vonzó változat jön létre, amely feleleveníti a már ismert konfliktusokat és ezek mentén új kérdéseket vet fel, amelyek elgondolkodtatóak.”
A világhálón tobzódó névtelen mocskolódásokkal - bár nem esnek jól sem a szerzőknek, sem a színpadra állítóknak, sem a producernek - nem foglalkoznak. Rosta szerint nem annyira politikai-tartalmi vagy érzelmi-tartalmi, mint inkább korosztályos megoszlást lehet látni a bírálók és rajongók tábora között. „A 60 pluszosokról tudtuk, hogy nehezen elmozdíthatók, hogy azokat az értékeket, amiket ők elraktároztak, bebetonoztak a fejükbe-lelkükbe, nehéz lesz átalakítani. Ezt talán nem is akartuk. A rendezés egy újabb korosztályt szólított meg, a 20-40 évesek korosztályát. Onnan viszont nagyon pozitívak voltak a visszajelzések. Nekik már csak történelem az eredeti, királydombi előadás. Ők azt mondták, nekünk ez a „Királydombunk”, mi ezen keresztül értjük meg, miről beszélnek szüleink és nagyszüleink.”
Kerényi Imre kritikájáról szólva Rosta megjegyezte, hogy már az ő, 1985-ös rendezése is hordozott friss vonásokat az eredeti előadáshoz képest. „Nagyon tisztelem Kerényi Imrét, mert a magyar színházi élet évtizedeken át meghatározó művészének tartom. Tisztelem az elkötelezettségét is számos kérdésben, de nem fogadom el, hogy nem lehet hozzányúlni egy színdarabhoz úgy, hogy ne legyen a poklok poklára küldve a rendező és alkalmasint a szerzők.”
Szörényi Levente - bár úgy nyilatkozott, hogy az Alföldi-féle előadás „az István, a király új origója”-, kifogásolta, hogy felgyorsult a zene tempója, illetőleg Alföldi szabadon használta – bár sehol nem változtatta meg - a zenét. „Valóban nem a 30 éve playbackről jól ismert zenei tempókat halljuk, és rendben van, ha felháborodik, hiszen ő írta” – véli ezzel kapcsolatban Rosta. „De minden felgyorsult. Ha Puccini felkelne a sírjából, ő is elcsodálkozna a saját művein, mert azok is duplájára vannak felgyorsítva. Ma a Perckeringő is már csak 48 másodpercig tart. Felgyorsult minden, más tempóban élünk. (Mellesleg nincsenek a partitúrában tempójelzések.)”
A porból, moslékot evő magyarokról szóló Kerényi-okfejtés félreértésből eredhet Rosta szerint. „Nem erről van szó, hiszen a földdel teli árkot az ünnepi vacsorára lefedték, a színpad e része asztallá alakult ily módon. Mellesleg: kik is vacsoráztak ott? Hát nem a magyar nép, hanem a vazallusok! Nem véletlen, hogy a nép képviseletében Koppány korbáccsal veri ki őket onnan.”
Hogy lehet-e még valaha látni az Alföldi-féle előadást, arról a producer annyit mondott: „Őszintén remélem, hogy igen. Elraktuk a díszletet, a jelmezek is megvannak. Egyébként érkezett már megkeresés Szlovákiából, Németországból, Franciaországból.”
Az István, a királlyal kapcsolatban van még egy nagy terve a szerzőknek és Rosta Máriának: a 30 évvel ezelőtti film remake-ének elkészítése. ”A 15-30 éveseket is meg akarjuk szólítani. Közel 30 év telt el az első filmes verzió óta, ami – valljuk meg - nem lett világsiker. A Jézus Krisztus Szupersztár egyik szerzője, Tim Rice 1984-ben és 1985-ben kétszer is volt Magyarországon, mert foglalkozott a gondolattal, hogy lefordítja a darabot. A színpadi verzió rendkívül tetszett neki. De indulni a filmmel kell. Amikor megmutattuk neki a filmet, azt mondta: hogy ezzel a verzióval nem lehet kilépni az országból, kéne egy másik belőle… Ezt szeretnénk megcsinálni.”
Az új István-film tervét már Andy Vajnanak is elmondták, aki mindenek előtt rendezői koncepciót kért. Már kiszemelték a film rendezőjét is, de egyelőre csak annyit árult el Rosta Mária, hogy egy nagyon fiatal és nagyon tehetséges művészről van szó, továbbá, hogy 2015 végére szeretné elkészíteni az új mozit.
Az új István, a királyt addig is DVD-n láthatjuk, amelyen bónuszként szerepel majd a szerzőpáros Kőműves Kelemen című rockballadája, ugyancsak Alföldi Róbert rendezésében, valamint egy 52 perces werkfilm is.
