A koncerten Bársony Péter brácsaművész, illetve Kelemen Barnabás hegedűművész mellett fellépnek amerikai énekművészek és a Collegiate Chorale Singers kórus is. A különleges hangverseny előzményei 2011-ig nyúlnak vissza, amikor Bársony Péter mesterkurzust tartott a Bard College-ban és utána megállapodott az intézmény rektorával, a kelet-európai kultúra értékei iránt élénken érdeklődő, az ismeretlen kompozíciók felkutatásában jeleskedő Leon Botsteinnel egy olyan koncert megrendezéséről, ahol méltatlanul feledésbe merült magyar komponisták darabjait állítanák a fókuszba. A program hamarosan össze is állt, benne: Pártos Ödön, Weiner László, Nádor Mihály, Gyopár László egy-egy darabjával, amit aztán egy nagyszabású Dohnányi kompozícióval még meg is fejeltek.

Az estet Pártos 1947-ben brácsára és zenekarra írt Yizkor (in Memoriam) című műve nyitja Bársony tolmácsolásában. A csodagyerek Pártos Hubay Jenő ajánlására kezdte el zeneakadémiai tanulmányait, ahol hegedült és brácsázott, zeneszerzés professzora Kodály Zoltán volt. 1927-től Berlinben élt, később a bakui konzervatóriumban tanított, de 1938-tól már a Palesztin Filharmonikusok brácsaszólam-vezetője, majd a tel avivi zeneakadémia professzora volt. Műveiben a sajátosan egyéni hang mellett kimutathatóak a kodályi gyökerek.

Ugyancsak Kodálytól tanulta a zeneszerzői mesterfogásokat a 28 évesen, 1944 nyarán a szlovákiai lukovi munkatáborban mártírhalált halt Weiner László, akinek Overture-ja (Nyitány) ezúttal egyesült államokbeli premierként hangzik el, a művet ugyanis Rajter Lajos vezényletével már bemutatták 1939-ben. Még kevésbé ismert, hogy amikor Weiner 1942-ben megházasodott és elvette a fiatal alténekesnőt, az énektanárként utóbb világhírnevet szerző Rózsa Verát – informál Bársony Péter –, egyik esküvői tanújuk Kodály volt.

Posztromantikus versenyműként aposztrofálja a koncerten ezt követően elhangzó Nádor Mihály Hegedűversenyt Kelemen Barnabás, aki a művet ősbemutatóként tolmácsolja. Hangsúlyozza, hogy rendkívül virtuóz kompozícióról van szó, különösen a harmadik tétel tekinthető annak. Bár Nádor tekintélyes hegedűsnek számított, még szólószonátát is írt hegedűre, az 1900-as évek elején komponált versenyművével nem boldogult – meséli Kelemen, olyan nehéznek találta, hogy nem vállalta a bemutatását. A darabot hosszú időn át fektette, majd 1941-ben, és 1942-ben át is dolgozta.

A temesvári születésű komponista, aki kalandos élete elején még Mahler rajongónak vallotta magát, előbb Bécsben, azután Münchenben az Akademie der Tonkunst egyetemen tanult zeneszerzést, később pedig vonósnégyest alapított, és azzal járta Németországot. 1907-ben a honvágy hazahozta, akkor egy ideig a kecskeméti színházban karmesterkedett, de hamarosan már Pesten bukkant fel, ahol 1909-ben sikerült is fix álláshoz jutnia Nagy Endre kabaréjában, amelynek zenei vezetőjeként sorozatban ontotta a népszerű sanzonokat, kuplékat és balladákat Medgyaszay Vilmának, Boross Gézának és másoknak. Átvészelte a világháborút és azt követően a Király Színház vezető karnagya lett. Az idő tájt már inkább színházi kísérőzenéket és filmzenéket szerzett, miközben „komolyzenei életművén dolgozott, írt operát, táncjátékot, zongoradarabokat és vonósnégyest is” – egészíti ki az 1944-ben eltűnt Nádor Mihály portréját Bársony Péter.

Az este másik világbemutatója a Radnótihoz hasonló tragikus sorsot megélt (igaz, nem Borban, hanem az ukrán fronton volt munkaszolgálatos) ugyancsak Kodály-növendék, Gyopár László Miséjének Credo tétele, amely most hangzik el először. A Miséből ezt a hosszú tételt ugyanis kivették és e nélkül prezentálták a Mátyás templomban az 1950-es évek végén. A mű kottáját a tavaly 93 évesen elhunyt egykori komponista jó barát, Anhalt István őrizte meg, aki Kanadában alapítványt is életre hívott Gyopár emlékének az ápolására.

A szünet után végül egy újabb amerikai premier, Dohnányi Ernőnek az 1930-ban a szegedi Fogadalmi templom avatására komponált Szegedi mise kompozíciója zárja a koncertet. Bár a grandiózus alkotást Magyarországon a háború előtt több alkalommal is előadták, a tengerentúlon most lesz hallható első ízben.