A Danas című belgrádi napilap szerint Ljirak Celjaj azt mondta: a nemzetközi közösséget is reagálásra fogja felszólítani, mert Kusturica folytatni akarja az "albánellenes propagandát" ezzel a filmmel.

"Ennek a bejelentésnek ki kell váltania a helyi vezetők, de a nemzetközi közösség reakcióját is. Kusturicát nem nevezhetjük művésznek, hiszen támogatta Slobodan Milosevic rezsimjét" – állította Celjaj, akit nemrég neveztek ki a Hashim Thaci miniszterelnök vezette Koszovói Demokrata Párt pristinai szervezetének élére.

Kusturica a napokban jelentette be, hogy a következő három évet az albán szervkereskedelemről szóló film elkészítésére szánja. Szerinte ez a század egyik fő témája, "a legbrutálisabb tett és a pogány időkbe való visszatérés legerősebb jele". Azt mondta: nagyszabású filmről van szó, amely aprólékos előkészületeket és jelentős pénzügyi befektetést igényel, ezért lesz szükség évekre, mire elkészül a munkával.

A film ötlete valójában lányáé, aki forgatókönyvet írt, miután 2004-ben Carla del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék egykori Jugoszláviával foglalkozó volt főügyészének közléséből kiderült, hogy 1999-től egy észak-albániai táborban 300 szerb, cigány és koszovói albán ember szerveit operálták ki.

A szállítást - Dick Martynak, az Európa Tanács jelentéstevőjének 2010 decemberi jelentése szerint - Hashim Thaci, a koszovói paramilitáris erő akkori vezetője, mostani miniszterelnök irányította.

Emir Kusturica a koszovói filmszövetség elnökének reagálására közölte, hogy főleg Oroszországban forgat majd, mert a film javarésze ott játszódik. A koszovói jelenetekkel kapcsolatban azt mondta, hogy más helyszín után néz. Változás az is, hogy lánya szkriptje helyett készülőben lévő saját regényének egy fejezetét fejleszti tovább forgatókönyvvé. A rendező amúgy Drága barátom, Fjodor címmel ír könyvet.

A Blic című belgrádi napilap szerint Kusturica filmterve nem használ a Belgrád és Pristina közötti párbeszédnek.

Ivica Dacic szerb kormányfő a napokban azt mondta, hogy a következő években Szerbiára nagy munka vár az új, "reális" határvonalak megállapítása, valamint "annak megmentése céljából, ami még menthető Koszovóban". Nyugati megfigyelők szerint a kormányfő nyilatkozata bizonyítja: Belgrád kész "történelmi fordulatot" tenni a Pristinával fenntartott viszonyában, hogy mielőbb megkezdődjenek az EU-csatlakozási tárgyalások.