Néhány nap alatt a politika áldozatává vált a Szegedi Szabadtéri Játékok – vélik sokan Szegeden. A Bátyai Edina leváltását követő felfokozott hangulatot és hangos szóváltásokat mostanra viszonylagos némaság váltotta fel. A város művészeti életének egyes szereplői egyrészt talán még mindig nem hiszik, hogy a Fidesz-KDNP-Jobbik tengely egy fős többsége a december 13-i, megismételt közgyűlésen valóban jóváhagyja majd a Szabadtéri Játékok igazgatójának leváltását, másrészt jelenleg mindenki kivárásra játszik.

Maga Bátyai Edina is, aki nyilatkozatstopot rendelt el, igaz tulajdonképpen csak saját magának, mivel ezt némiképpen nehezményezve Nátyi Róbert, a REÖK művészeti vezetője hétfőn közleményt adott ki, amelyben – hangsúlyozottan, mint művészettörténész szakember – országosan ismert és elismert, független művészeti szakértőkből álló grémiumra bízná, hogy eldöntsék: vajon Győrffy László fekáliás installációjának kiállítása súlyos szakmai hibának, és a közpénzek felelőtlen elherdálásának minősül-e. Álmodni szabad, megmondták már odafent is.

Merthogy független művészek nem fognak vélt vagy valós közpénzherdálásról dönteni, az szinte bizonyos. Mint ahogyan az is, hogy Szegeden csak nagyon kevesen mernek nyíltan véleményt formálni az ügyről. Hiába tiltakozott Bátyai leváltása ellen a Magyar Fesztivál Szövetség, a Zeneművészeti Bizottság és a Magyar Színházi Társaság (igaz, utóbbiban Bátyai Edina etikai bizottsági tag), és hiába emelt szót a baloldali elfogultsággal kevéssé vádolható Szörényi Levente is, a helyi kulturális elit maximum egy gyertyát tudott gyújtani a REÖK előtt.

Szörényi Levente Szegeden azt mondta, elege van abból, hogy egyesek megpróbálják kisajátítani az István, a királyt, és szeretné, ha Alföldi Róbert rendezné a rockoperát a Szabadtérin. Ilyenkor vajon hova „lőhet” egy jobboldali politikus? Valami hasonlót fogalmazott meg Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője is, amikor megkérdeztük, mi a véleménye az ügyről. „Jelenleg nem tudok mit hozzászólni” - ez volt válaszának lényegi része. Érthető, hiszen Szegeden él, és szakmai munkáját kockáztatja, ha elhamarkodottan mond véleményt. Lassan kiírják az új színházigazgatói pályázatot Szegeden, hogy mindenki értse.

A Nátyi-Bátyai kult tandem

Kuklis István

Balog József, az alternatív színjátszás szegedi bástyának számító MASZK Egyesület vezetője szerint, a közgyűlés jobboldali része egy olyan ürügyet használ Bátyai Edina ellen, amely nem egyenlő a Szabadtéri Játékok eredményeivel.

„Évek óta keresték az ürügyet, amellyel most sértik a művészet, a műalkotás és az értelmezés szabadságát. Ezt használták fel egy intézményvezető elmozdítására” – mondta, majd hozzátette: az eset jól illeszkedik ahhoz a politikai hisztériakeltéshez, amely keresztényellenességről és magyarellenességről beszél. „Magyarországon nincs sem magyarellenesség, sem keresztényellenesség, ez politikai hibbantság” – hangsúlyozta a színházzal és képzőművészettel egyaránt foglalkozó szakember.

Koncepciós perként jellemezte a Bátyai Edinával történteket Aranyi Sándor, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Rajz-művészettörténet tanszék helyettes vezetője. Szerinte „az a borzasztó az egészben, hogy Nátyi Róbert az elején felvállalta, viszi a balhét. Az ominózus bizottsági ülés olyan lehetett, mint a Tanú című filmben, amikor a bíró tévesen az ítéletet olvassa fel  a vádirat-ismertetésnél”.

Aranyi Sándor elmondta: „Szakmai dolgokba a politika ne szóljon bele.  Egyébként pedig tisztelet a kivételnek, de a döntéshozókat igen ritkán látni képzőművészeti kiállításokon. Úgy gondolom, hogy az összes hozzászólás közül egyedül a Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök hozzászólása volt a legkevésbé elfogult”.

Ebben a közleményében Kiss-Rigó László arra figyelmezteti a hívőket, hogy „bármilyen esetleges rosszindulat, vagy talán kulturális deficitből fakadó balul sikerült szándék vezette a művészt, illetve a kiállítás szervezőit, hasonló jelenségekkel szembesülve a katolikusokra nem a megsértődés, vagy a hangos, de értelmetlen tiltakozás jellemző.”

Megszólalt az ügyben Székhelyi József, a Szegedi Nemzeti Színház egykori igazgatója is. Székhelyi amellett, hogy dilettánsnak, szakmaiatlannak és a pártállami időket idézőnek nevezte a döntést, szokatlan módon tanácsot adott a helyi Fidesz-KDNP-nek: ha a december 13-án esedékes rendkívüli közgyűlésig visszavonnák az előterjesztést, vagy nem szavaznák meg azt, akár még politikai tőkét is kovácsolhatnak az ügyből.

Persze szinte bizonyos, hogy nem kérnek Székhelyi tanácsaiból, pedig a Bátyai Edinával szembeni eljárás elutasítottsága nagyon magas Szegeden, még jobboldali körökben is. Itt az idő populistának lenni. Hiszen nehéz lenne elhinni, hogy a közben visszavont fekáliás installációnak lenne ennyi rajongója; itt kérem, a módszer ellen gyújtottak gyertyát és suttognak az emberek. Mert hiába más a rendszer, ha módszer ugyanaz.

Székhelyi elmondta, hogy a Bátyai elmozdításáról meghozott közgyűlési döntést követően felhívta a szegedi önkormányzat kulturális bizottságának külsős, nem politikus tagját, dr. Nikolényi Istvánt, aki – mint az előterjesztő, Kohári Nándor fideszes képviselő beszámolójából is kiderült – az egyik ötletgazda lehetett Bátyai ügyében.

„A magam keresetlen módján a pártállami időkre, sőt a náci korszakra hajazó eljárásnak ítéltem meg részben a vélekedését, az ötletelését, részben a bizottsági tagok orientálását is, beleértve a bizottság elnökét, Haág Zalánt és az elhíresült előterjesztés benyújtóját, a képviselő urat (Kohári Nándort – a szerk.). Azt gondolom, hogy dr. Nikolényi István megbukott emberileg, politikailag, etikailag és szakmailag végképp. Ez a megbukott ember most ötletel” – mondta Székhelyi, majd hozzátette: „dr. Nikolényi azzal érvelt, hogy a vélemények pluralitását éljük, és neki mély meggyőződése, hogy ő látja jól a dolgokat, és nem például én”.

Megkeresésünkre Dr. Nikolényi István először azt mondta, hogy nem nyilatkozik, mert elferdítve adták közzé, amit eddig mondott. Majd mégis hozzátette: ő a kulturális bizottság ülésén is azt mondta, hogy a fekáliás installációnak és Bátyai Edina leváltásának nem lenne köze egymáshoz, de mivel a Szegedi Nemzeti Színháztól elválasztották a Szegedi Szabadtéri Játékokat, és „odarakták” a REÖK-höz, így már más a helyzet. Dr. Nikolényi István kategorikusan visszautasította Székhelyi vádjait, miszerint ő kezdeményezte volna Bátyai Edina leváltását a kulturális bizottságban, és azt is, hogy bármi köze lett volna korábban az MSZMP-hez. De ez már az ő magánütközetük.

Dr. Nikolényi István tehát nem volt kultúrharcos, és most sem ad tanácsokat kulturális ügyekben egyik politikai pártnak sem Szegeden. Minderre persze azt lehetne mondani, hogy csupán  művészi világnézetek különbségéről van szó, és nincs itt semmi politikai látnivaló, csakhogy: Bátyai Edina leváltásának körülményeit némiképpen bonyolítva, éppen azon a bizonyos december 1-jei közgyűlésen szavaztak a képviselők a garázdaságot elismerő jobbikos Keresztúri Farkas Csaba visszahívásáról az önkormányzat jogi bizottságának éléről, ha már önként nem mondott le.

Teljes joggal gondolhatnánk: egy képviselő, akiről az első fokú bíróság megállapította, hogy verekedésbe keveredett egy egyetemi jogászbálon, ne legyen elnök semmilyen jogi bizottságban. Úgy látszik azonban, ez mégsem ennyire egyértelmű, mert a közgyűlés leszavazta az elmozdításról szóló előterjesztés napirendre vételét, így Keresztúri maradhatott elnök, később pedig az ő szavazatával menesztették Bátyait.

Egy hete Botka László, szegedi polgármester azt mondta, lefejezték a magyar kultúra egyik zászlóshajóját, a több évtizedes múltra visszatekintő Szegedi Szabadtéri Játékokat. „Ahogyan az elmúlt két évben, ezek a képviselők felosztották a városi cégeket a rokonok és barátok között, ugyanilyen alapja lehet ennek a döntésnek is” – fogalmazott.

Elbocsájtására Bátyai Edina korábban közleményben reagált: „Az elkövetkezendő időszakot tekintve bízom abban, hogy a kialakult helyzet nem érinti a Szegedi Szabadtéri Játékok működését, nem sodorja veszélybe mindazt, amit többek közt Hont Ferenc, Hevesi Sándor, Juhász Gyula és Klebelsberg Kunó óta elődeim és jómagam legjobb tudásunkból, meggyőződésünkből és a szakma iránti elkötelezettségünkből és szeretetünkből fakadóan felépítettünk”. Hozzátette: mindezektől függetlenül értetlenül áll azelőtt, hogy "érdemi indokok hiányában kívánnak dönteni az ügyben".

A szegedi önkormányzat kulturális bizottságának múlt szerdai ülésén a fideszes Kohári Nándor úgy fogalmazott: neki már a Szabadtéri tavalyi műsorpolitikája sem tetszett, így nem lehet újdonság, hogy kezdeményezte az igazgatónő leváltását. Kohári elszólását nagy felháborodás követte Szegeden és később országos szinten is, tekintve, hogy nyíltan felvállalja: a politika egyértelműen bele kíván szólni a kulturális életbe.

A képviselő azzal tetézte a dolgot, hogy mindenki legnagyobb megdöbbenésére meghívta az ülésre Kelemen Csabát, az egri Agria Nyári Játékok igazgatóját, aki akkora már fel is kérte a Szabadtéri művészeti vezetőjének Sasvári Sándort, a Rockszínház alapítóját. A két aspiráns érkezése alapján egyértelművé vált: a lapokat előre leosztották, és csupán a casus belli hiányzott, hogy eltüntethessék Bátyai Edinát a szegedi önkormányzat tulajdonába lévő Szegedi Szabadtéri Játékok Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Nonprofit Kft. éléről.

A háborús okot a szegedi Regionális Összművészeti Központ (REÖK) Kontrasztok vonzásában című kiállítása szolgáltatta, amely a budapesti Várfok Galéria művészeinek alkotásait, közöttük Győrffy László “Nem érzek hálát, amiért részt vehetek a teremtésben” című installációját is bemutatta. Haág Zalán, a szegedi KDNP és a kulturális bizottság elnöke a héten azzal vádolta a műalkotást és szerzőjét, hogy az 12 tányérra helyezett fekália-szerű anyag és az asztal közepén lévő levágott kéz a kereszténységet gyalázza. Szerinte az alkotás nem felel meg a művészet követelményeinek, és mivel sokakat sértő és megbotránkoztató, annak semmi keresnivalója a közpénzből fenntartott REÖK-ben.

Nátyi Róbert, a REÖK művészeti vezetője ezzel már korábban kiadott közleményében sem értett egyet: mondván, több tanulmányt is olvasott már az installációval kapcsolatban, és sem azokban, sem máshol nem találkozott még ilyen értelmezéssel. A REÖK művészeti vezetője azóta nem változtatta meg álláspontját, és nehezményezi, hogy elhangzott érveit szakmailag eddig nyilvánosan senki sem igyekezett megcáfolni. „Én személy szerint mind a kortárs művészet, a művészi alkotás szabadsága és természetesen az inkriminált installáció és nem utolsó sorban az alkotó védelmében is szerettem volna széles körű szakmai vitát kezdeményezni, hangomat fölemelni az egyoldalú tematizálásokkal szemben, ahogy azt legelső nyilatkozatomban is kifejtettem. Az események ismeretében értetlenül állok az előtt, és tiltakozom is ellene, hogy művészeti alkotásokat bármilyen művészeten túlmutató célokra kisajátítsanak” – írja legutóbbi közleményében.