Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Torta disznóvérből, köpködés, trágya fantázianevű parfüm, életveszélyes fesztiválok. Tizenhat ország részvételével két hét múlva startol a 14. futball Európa-bajnokság. Megnéztük, az egymással versengő nemzeteknek milyen abszurd, szórakoztató vagy éppen kedves szokásaik vannak. Az első részben a spanyolok, a lengyelek, a németek, az olaszok, a dánok, az angolok, a görögök és a svédek mutatkoznak be.
Spanyolország
A címvédő spanyolok egyik legfurcsább népszokásukkal eredetileg a nőknek próbáltak imponálni. A játék lényege, hogy a víz fölött fellógatnak egy bezsírozott libát egy kötélre, majd pedig csónakokból felugrálva próbálják letépni az állat fejét. Ez a nehezen értelmezhető szórakozás valaha az egész országban elterjedt volt, sőt anno élő libával csinálták. Ma már csak egy helyen űzik, ott is halott állattal, ami persze mit sem von le abszurditásából.
Ennél kevésbé morbid és jóval népszerűbb buli a valenciai paradicsomdobálás, amit egy egyhetes zenei és gasztrofesztivál keretein belül szerveznek meg. Augusztus utolsó szerdáján több tízezer ember gyűlik össze a világ minden tájáról azért, hogy egymást hajigálják szaftos paradicsommal. Az akcióhoz – melynek eredete eddig tisztázatlan – több mint száz tonna zöldséget szoktak felhasználni.
Szintén spanyol szokás – nem is új, hiszen a 18. század óta viccelődnek vele –, hogy karácsonykor egy olyan porcelánszobrocskát (caganer) rejtenek el a betlehemi figurák közé, aki letolt nadrággal mutogatja pucér fenekét és kakil. A furcsa lény feje lehet focistáé, politikusé, zenészé, de az amerikai elnökválasztás után rögtön feltűntek az Obama-fejű kakiló figurák is. Hogy miért ez a profán elem? Állítólag a föld megtermékenyítésének és az emberek közti egyenlőségnek a szimbóluma, de számos egyéb magyarázat is létezik rá.
A fentiekhez képest csak kedves csemege, hogy a spanyolok szilveszter éjjelén egy marék szőlővel jelennek meg az utcán. Minden harangkongásra bekapnak egy szemet, hogy az év összes hónapjában szerencséjük legyen. A spanyol szupermarketek ilyenkor tizenkét szőlőszemet tartalmazó csomagokat árulnak.
Lengyelország
Az egyik rendező ország, Lengyelország egy ételabszurditással, a galaretkával száll ringbe, amelyet volt szerencsénk kipróbálni Varsóban, egy retro tejbárban (mleczny). Bár a szocializmust idéző étel ott nagyon közkedvelt, az edzetlen gyomornak kicsit furcsa. A név hangzása alapján választottunk az étlapról, ami nem mondott sokat, így futottunk bele egy adag üres tortazselébe tejföllel.
Persze az is elképzelhető, hogy rossz helyen ettük. A szintén a szocializmus vívmányaként számon tartott tejbárokból anno 25 ezer volt, most viszont – bár kezdenek megint divatba jönni – már csak 140-et tartanak számon. Lényegük, hogy náluk igen olcsón és gyorsan lehet lengyel specialitásokhoz jutni.
Valószínűleg kevesen tudják, mégis logikus – tekintve, hogy a lengyelek döntő többsége római katolikus, és akármelyik trafikban találunk II. János Pál pápás naptárat –, hogy egy lengyel kisvárosban, Świebodzinben van a világ legnagyobb Jézus Krisztus-szobra, amely 2010-ben készült el. Ha koronástul nézzük, ami 3 méter, akkor a 34,2 méteres bolíviai Cristo de la Concordiát is lekörözi. A dombbal együtt, amire épült, 55 méter magasan tornyosul a város fölé, és 440 tonnát nyom.
Olaszország
Bár az olaszokról – akik már kétszer rendeztek és egyszer nyertek futball Európa-bajnokságot – a laikusnak rögtön a pizza és a paszták jutnak eszébe, bizonyos régiókban ott is fel-felbukkannak igazán furcsa ételek. A kukacos juhsajtnak például Szardínián van nagy hagyománya. Elkészítésekor a sajtlégy lárváit használják arra, hogy a sajt megfelelő állagú legyen és kellőképpen megpuhuljon. Amikor kenhetővé válik, a nagyon vékony szárd kenyérrel fogyasztják. Egy kis veszélyt is rejt a dolog, hiszen a sajt könnyen mérgezővé válhat, ha a lárvák elpusztulnak benne.
A bélrendszer és a gyomor betegségeit igazoltan enyhíti, többek között ezért is eszik meg a csigát Szicíliában nyersen, ahogy Pugliában, az Appennin-félsziget délkeleti részén a nyers polipot is ízletes különlegességként fogyasztják. Első hallásra szintén kissé bizarr – többek között Toszkánában fogyasztott – étel a disznóvérből készült torta, ami leginkább egy megdermedt csokipudingra hasonlít, és állítólag nagyon finom.
De hogy ne csak az ételekről essen szó, az olaszoknak is van egy sajátos újévi szokásuk: náluk olyankor szinte kötelező a piros színű fehérnemű viselése. Aki szerencsés és sikeres akar lenni az újévben, annak piros alsóban kell köszöntenie január elsejét. Az áruházak és az üzletek ilyenkor a bokszeralsótól a finomvágású női bugyikig mindent kitesznek a polcokra.
Németország
A háromszoros Európa-bajnok németek (1972, 1980, 1996) alkoholfronton is maradandót alkottak. Érdekes, hogy bár Csehországban fogy a legtöbb sör évente, Bajorország, az Oktoberfest bölcsője kiugró adatot produkál: náluk 170 liter sört is megisznak ez emberek egy évben. Van is miből válogatni, egyes becslések szerint ugyanis a németeknél ötezer féle sör van, a fesztiválon pedig az utóbbi években egyre több gondot okozott a túlzott alkoholfogyasztás.
Egy másik szórakoztató történet a szépségiparban bukkant fel. Amikor megpróbálták bevinni a német piacra az „Irish Mist” fantázianevű parfümöt, óriási volt a kudarc, a Mist ugyanis németül trágyát jelent, ez pedig igencsak visszavetette a vásárlási kedvet. Így lett az új név Irish Moss. Kérdés, mennyivel jobb az angol mocsár szóval eladni egy illatot.
Dánia
Az egyszeres Európa-bajnok (1992) dánok is fel tudnak mutatni egy furcsa szilveszteri szokást: ők porcelánedényeket hajigálnak szomszédjuk ajtajához, ami valamiért nem bosszantja, hanem örömmel tölti el őket. Akinek a legtöbb törmelék és szilánk gyűlik össze a bejárata előtt, az a legszerencsésebb.
Skandináv hiedelmek szerint Szent Iván-éjjelén, a nyári napfordulókor nagyon erős a gyógynövények és a források gyógyító ereje, de a boszorkányok is ekkor a legaktívabbak. Nem túl baráti gesztus, hogy a dánok ilyenkor úgy szabadulnak meg boszorkányaiktól, hogy Németországba „küldik” őket.
A dán hétköznapok tipikus kelléke a gyertya. Szinte mindenhova visznek magukkal, még az edzőterembe is, a baráti beszélgetéseknek, társas együttléteknek ez elengedhetetlen hangulatfokozója.
Anglia
Angliában az egyik legismertebb és legértelmetlenebb fesztivál a kétszáz éves múltra visszatekintő Cooper-dombi sajtgörgetés Gloucesterben. A bizarr eseményen a versenyzőknek nincs más dolguk, mint hogy a meredek és göröngyös domb tetején elengedett sajt nyomába eredjenek. Aki elkapja, nyert, a bokaficam és a különböző törések viszont igen gyakoriak, ezért az elsősegélynyújtók mindig készenlétben vannak.
2007-ben egyértelműen azt a törvénycikkelyt választották a legnevetségesebbnek Nagy-Britanniában, mely szerint tilos meghalni a Parlamentben, de bekerült a Top 10-be az is, mely szerint hazaárulásnak számít fejjel lefelé elhelyezni a királynőt ábrázoló bélyeget egy borítékon. Az is a furcsa, elavult törvények közé tartozik, hogy a kismamák akárhol könnyíthetnek magukon az utcán, akár egy rendőr kalapjába is.
Görögország
A görögök (Európa-bajnokok 2004-ben) a köpködésükkel hozhatnak minket zavarba. A hiedelem szerint három köpéssel tudják elűzni maguktól a gonoszt, ha például valaki vészjóslóan beszél balesetről vagy halálról; de akkor is triplán köpnek a célszemély felé, ha valakinek éppen bókolnak.
A köpés varázserejében már a régi görögök is hittek. Theokritosz így írta le egy városi szépség viselkedését, amikor az elutasította a durva kérőket: „Háromszor a mellére köpött, hogy megvédje magát a megigéző varázslatoktól.”
Szintén nagyon furcsa (bár más oszágokban is van rá példa), hogy a görög illemhelyeken arra figyelmeztetnek a feliratok, hogy ne húzzuk le a használt wc-papírt, hanem dobjuk a szemetesbe, különben eldugul a lefolyó.
A görögöknél emellett az esküvőknek is lehetnek egyedi vonásaik: a menyasszony például a szokás szerint szándékosan megvárakoztatja a vőlegényt, a ceremónia egy váratlan pontján pedig rálép a lábára, hogy jelezze, nem fog tőle félni a házasság alatt.
Svédország
A svédek (egyszer voltak elődöntősök) érdekes módon nem csak gyászjelentéseket tesznek közzé az újságokban, hanem mindenféle családi eseményről, változásról, jó hírről beszámolnak némi díj fejében, legyen az eljegyzés, esküvő, vagy valakinek a születésnapja. A Facebook bölcsője.
És ha már születésnap, az egyik svéd szokás szerint nagyon korán, reggel 6 körül köszöntik fel az ünnepeltet, a gyerekek ilyenkor ágyba kapják a reggelit, és szívesen díszítik fel a házat nemzetiszínű zászlókkal.
A zsebkendőhasználatot már nem tartják ilyen fontosnak, egyes tapasztalatok szerint szinte meg is lepődnek, ha valaki kérni akar tőlük.
