Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra háromszáz újdonsággal készültek a kiadók. Íme, néhány biztos tipp: nem kötelező, de ajánlott irodalom.
Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége Claudio Magris olasz író és az „Északi Országok”: Norvégia, Svédország, Dánia (az unió soros elnöke), Finnország, Izland, és két autonóm szigetcsoport: Feröer és Aland.
Az északi régióból több mint húsz író dedikálja művét a fesztiválon, melyre körülbelül háromszáz új kötettel készültek a kiadók. Ezekből csemegéztünk és ajánunk.
Ami nagy hírverést kapott - Claudio Magris: Duna, Egy másik tenger
Claudio Magris olasz író, esszéista az idei könyvfesztivál díszvendége. Két regénye, a Duna, és az Egy másik tenger legújabb kiadása 2012-ben jelent meg. Előbbi esszéregény, utóbbi pedig igaz történet dolgoz fel. Két életutat idéz fel: az ismert, ám meglehetősen rövid ideig élt olasz íróét, Carlo Michelstaedterét, aki 23 éves korában (1910-ben) öngyilkos lett, és barátjáét, a klasszika-filológia tanár Enrico Mreule-ét, aki a kalandos életet választotta. Életműve ennek ellenére elsikkad a tragikus sorsú Michelstaedteré mellett. Magris április 20-án, pénteken 18-19 óráig az Európa Könyvkiadó standján dedikál.
Umberto Eco: A prágai temető
Umberto Eco új regénye, melynek hazai megjelenését a könyvfesztiválra időzítették, 2010-ben látott napvilágot olaszul, és alig pár nap alatt százezer példányt kapkodtak el belőle. A hazai várakozásokat - és a nemzetközi hírverést - tetőzte, hogy 2011 nyarán bejárta a világhálót a hír, miszerint az író híres regénye, A rózsa nevének legújabb, olasz kiadása azért jelent meg apró változtatásokkal, mert Eco „lebutította”, hogy az internetes nemzedék is megértse.
Ilyesmiről szó sem volt, ezt maga Eco mondta el. Az író latin idézeteket fordított le, ismétléseket húzott ki a szövegből és beépítette azokat az olvasói visszajelzéseket, melyeket időközben kapott. Az író A prágai temetőnek már az első változatát átküldte a regényt idegen nyelvekre fordítóknak, és mire nyomtatásban megjelent az olasz nyelvű változat, addigra a fordítók megjegyzései is beépültek a szövegbe - magyarázta a hvg.hu-nak korábban Barna Imre, az Eco-regények gyakorlott fordítója.
Az új mű, A prágai temető elsősorban az összesküvés-elméletek szerelmeseit hozhatja lázba - persze az Eco-rajongókon kívül -, a regény fiktív főhőse, Simonini ugyanis összefüggésbe hozható a legnagyobb huszadik századi összeesküvés-elméletekkel. A Dreyfus-ügy és az antiszemita összesküvés-elméletek ősforrása, A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei is felbukkan a történetben, melynek többi szereplője a főhőssel ellentétben egykor létezett történelmi személy. Simoninit nem kell félteni: hazudik, hamisít és bárkit befeketít. Ahogy Eco írja utószavában:„bizonyos értelemben azért mégiscsak létezett ő. Sőt, az az igazság, hogy mindmáig itt van köztünk.” (Európa Könyvkiadó)
Skandináv varázs - Jo Nesbø: Denevérember
A norvég krimiíró, a Budapesten nemrég villámlátogatást tett Jo Nesbø első kötete, a Denevérember most jelent meg magyarul. A Harry Hole-széria korai darabja különös gyilkosságot tár fel: egy fiatal norvég nő megölésével indul. Az oslói rendőrségnél dolgozó nyomozó, Harry Hole idegenként kerül képbe, az eset ugyanis Ausztráliában történt. A norvég krimikirály legutóbbi regényére, a Hóemberre - amiben egy sorozatgyilkos családos nőket öl meg brutális módon - egyébként Hollywood is felfigyelt: a filmes jogokat Martin Scorsese vette meg. A tetovált lány után újabb skandináv-amerikai filmsiker a láthatáron.
Az író a hvg.hu-nak elmondta, szeretné megőrizni tökéletes imidzsét, de azért vannak hibái. Például pocsék autóvezető. „Bár egy darabig taxisofőrként is dolgoztam, az utasaim szerint én voltam a világ legrosszabb taxisa” - mesélte. A Denevérembert egyébként azoknak ajánljuk, akik szeretik az északi krimik izgalmas, de sokszor meglehetősen sötét, komor világát. És akik nem az utolsó oldalon kezdik az olvasást. (Animus Kiadó)
Håkan Nesser - A Borkmann-elv
A svéd író legutóbbi kötetei, A Borkmann-elv és A gonosz arcai a skandináv rendőrös krimik sorába tartoznak. A Borkmann-elvben Nesser Poirot-ja, a kisvárosi Van Veeteren főfelügyelő a főszereplő, aki nyugdíjazása előtt még egy különösen kegyetlen ügyön dolgozik, ami egy tehetős ingatlanvállalkozó és egy drogdíler halálával kezdődik.
Ahogy azt a skandináv krimiknél megszokhattuk, a nyomozás lassan halad, újabb bűneset kuszálja össze a szálakat, és amikor már úgy tűnik, hogy az ügy kifog az egyébként eszes közegen, megérkezik a segítség. Ebben az esetben egy talpraesett detektívnő személyében. A könyvet türelmes olvasóknak ajánljuk, akik szívesen használják a „kis szürke agysejtjeiket”. Håkan Nesser április 21-én, délután 16-17 óráig dedikál az Animus Kiadó standján.
Pikáns történetek - Híres szerzők titkos élete
Ki tudta a legendás filmrendezőről, Alfred Hitchcockról, hogy a forgatásokon teázás után egyszerűen hátradobta az üres porcelán teáscsészét, hadd törjön darabokra? Vagy hogy a Csillagok háborúja atyjának, George Lucasnak a vietnami háború idején több sikertelen próbálkozás után úgy sikerült kibújnia a katonai szolgálat alól, hogy az orvosi vizsgálaton kiderült: cukorbeteg? Az sem köztudott, hogy a filmjeiben bizarr, olykor aberrált jelenetekkel operáló spanyol rendező, Pedro Almodóvar imádja a női teniszt, és második kedvenc játékosa Szeles Mónika. A Híres filmrendezők titkos élete című kötet drogfüggő, mániákus, lábfetisiszta művészekről szól, a filmtörténet legjelentősebb és legismertebb rendezőinek apró, esetenként kínos titkairól. (Korábban ugyanezen séma alapján készült a Híres művészek titkos élete és a Híres szerzők titkos élete című könyv.) Prűd olvasóknak is ajánljuk. (HVG Könyvek)
Gyerekeknek - Szabó T. Anna: Tatoktatok
A Magvető Kiadó több, gyerekeknek szánt kötettel is előrukkolt áprilisban. Nem sokkal a könyvfesztivál előtt, a magyar kultúra napján jelent meg Szabó T. Anna költő, műfordító legújabb, 4-12 éves gyerekeknek szóló kötete, a Tatoktatok - Kárpáti Tibor illusztrációival - mondókákkal, rímes tréfákkal és versekkel. A szerző a hvg.hu-nak korábban elmondta, mivel a gyerekek nagyon fogékonyak a versekre - eltáncolják, eltapsolják a szöveget -, fontos, hogy a szülők minél több verset olvassanak fel nekik. Nem csak modern, rímes műveket, hanem klasszikus költeményeket is, mint például a Toldi. „Kár, hogy nem népszerűbb a műfaj, mert egy versre mindig van idő” - tette hozzá Szabó T. Anna. Az írónő több gyerekkönyvszerzővel és illusztrátorral a Magvető Kiadó gyermekstandján dedikál április 21-én, vasárnap 12.15-13.15-ig.
Minden jó, ha jó a vége? címmel jött ki Ljudmila Ulickaja legújabb kötete, ami ezúttal a gyerekeknek (is) szól. Az orosz írónő második, magyarul megjelent mesegyűjteménye hat történetet tartalmaz, melyek bemutatják, hogy az ötvenes években bizony volt, aki túl korán felnőtt, mások még akkor is gyerekesen viselkedtek, ha a koruk nem erre predesztinálta volna őket. Rejtett félelmek, vágyak, botlások és csalódások Ulickaja stílusában.
A XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál április 19-22-ig látogatható, a Millenárison. A további könyvújdonságokról, programokról és a dedikálások időpontjáról a rendezvény honlapján olvashatnak.
