Egy hete jelentette be Tarlós István, hogy július elsejétől Bozsik Yvette Kossuth-díjas balettművész, koreográfus váltja a Trafó élén az intézményt 13 éve vezető Szabó Györgyöt. A két pályázatról szakmai berkekben megoszlik a vélemény, akadnak, akik bizalmat szavaznak a leendő igazgatónak, mások kétségbe vonják rátermettségét. Bozsik Yvette írásban válaszolt kérdéseinkre.
hvg.hu: Szőcs Géza kulturális államtitkár már tavasszal bejelentette, hogy a kormánynak tervei vannak a Trafóval. Akkor azt rebesgették szakmai körökben, hogy az intézmény Markó Iván vagy Bozsik Yvette társulatának adhat otthont, a profilváltás pedig egyben vezetőváltással is jár majd. Hogy készült a pályázatírásra annak tudatában, hogy a kiszivárgott információk szerint - kis túlzással - szinte a zsebében volt az ügyvezetői kinevezés? Befolyásolta ez bármiben?
Bozsik Yvette: Egy percig sem éreztem, hogy zsebemben lenne a kinevezés. Sőt. Szőcs Géza tavaszi nyilatkozatából adódóan inkább hátrányokat éreztem az egész pályázati procedúra alatt. Az utolsó pillanatig nyitva volt a kérdés előttem. Nem ért volna az sem váratlanul, ha Szabó György kapja a megbízást, azt is teljes mértékben elfogadtam volna.
hvg.hu: Pályázatában megemlítette, hogy az ügyvezetői megbízatás szolgálat a művészet érdekében, nem pedig fegyver a hatalom kezében. Nem érzi, hogy túlzott elvárások lesznek önnel szemben – és itt nem csak a szakmai elvárásokról van szó –, hogy a politika beszivároghat a Trafó életébe, formálva a programot?
B. Y.: Eddig sem éreztem semmi olyat, ami bármiféle nem szakmai elvárásra utalt volna. Aki ismeri eddigi munkásságomat és személyemet, az pontosan tudja, hogy ennek nem lenne semmi értelme, mert nem vagyok az a fajta ember, akinek meg lehet mondani, mit csináljon. Nem is számítok ilyesmire.
hvg.hu: Hogyan változhat majd a helyzet – az intézmény programterve, struktúrája –, ha megvalósul, amiről már egy ideje szó van, hogy a Trafó fenntartója a Nemzeti Erőforrás Minisztérium lesz?
B. Y.: Az átadás részleteiről semmilyen információval nem rendelkezünk. Én mindent meg fogok tenni, hogy az új fenntartó ne változtasson a profilon és azokon az elvárásokon, amiket a mostani pályázati kiírásban megfogalmaztak a kiírók.
hvg.hu: Miután Tarlós István bejelentette a szakmai testület döntését, hogy az ön pályázata nyert a Trafót 13 évig vezető Szabó Györgyével szemben, jó pár médium ízekre szedte a pályázatát. Olyan vélemény is elhangzott, hogy „dilettáns”, „szakmailag nem megfelelő”, „gyenge”. Mit gondol erről? Kinek akart megfelelni és mi volt a fő szempont, amikor az új irányvonalat meghatározta?
B. Y.: Megfelelni a pályázatban kiírt feltételeknek kellett. Az abban meghatározott feladatokat kellett átgondolni és azon belül természetesen csak magamnak, az általam egész pályámon képviselteknek kívántam megfelelni. A nyitottságot, az együttműködés lehetőségeinek keresését és a független terület életben tartását tartottam szem előtt a pályamű elkészítése során. A kritikákról pedig az a véleményem, hogy természetes, hogy ha valaki egészen másként képzeli el a dolgot, mint mi, akkor vérmérséklete, intelligenciája és jó modora függvényében illeti jelzőkkel. Nincs ezzel semmi gond, amíg a kritika célja nem a másik lejáratása és ellehetetlenítése, hanem a jobbító szándék.
hvg.hu: Ahogy pályázatában említette, a Trafó az elmúlt években a közönséget kiszolgáló intézménnyé vált, és inkább a biztos sikert jelentő külföldi előadóknak engedett teret. Nem kockázatos szinte kizárólag magyar előadókkal, produkciókkal számolni? Egy kezdő, tehetséges társulat kísérleti színházi előadásával ma már nem lehet megtölteni a nézőteret. Kevésbé ismert hazai előadókkal is nehéz.
B. Y.: Szó sincs és nem is volt arról, hogy szinte kizárólag hazai alkotókat mutatnánk be. Ez téves feltételezés. Én azt hangsúlyoztam, hogy „több” itthoni alkotót szeretnénk bemutatni. Ez egy kis elmozdulás az arányokban, de semmiképpen nem jelenti azt, hogy kizárólag őket szerepeltetnénk. Az összes „nagy” alkotó valamikor kevésbé ismert művész volt. A mostaniak elindítása szerintem mindenképpen feladatunk. Meg kell ismertetnünk a közönséggel őket. Meg kell adni nekik is a lehetőséget, hogy "naggyá válhassanak".
hvg.hu: Elnézve a tervezett fellépők, művészek névsorát és az intézmény tavalyi költségvetését, néhány praktikus kérdés felmerül. A 2010-es költségvetés 440 millió forint volt, ebből 307 millió forintot a főváros adott. Tavaly viszont már csak 239 millió forintos fővárosi támogatást kapott az intézmény. Miből tudják majd kigazdálkodni az olyan nagyágyúk fellépését, mint például a Portishead vagy a Nick Cave and The Bad Seeds?
B. Y.: A pályázatban leírt előadók meghívási szándéka az elkövetkező öt évre szóló terv. A pályázat lényege a kooperáció, nyilván meg kell és meg fogjuk találni azokat a partnereket, támogatókat, akiknek a közreműködésével meg tudunk hívni ilyen kaliberű előadókat.
hvg.hu: Jó pár régi húzónév, a Trafóban korábban fellépő művész/csapat szerepel a pályázatában, mint lehetséges meghívott, akár a tervezett zenei vagy színházi produkciókat nézzük. Akad, aki éppen ezt kifogásolja, mások felvetik, hogy lehetetlen vállalások is szerepelnek a programtervben: például az előbb említett, általában milliós gázsiért fellépő külföldi együttesek.
B. Y.: Természetesnek tartom, hogy akik eddig sikerrel és nagy érdeklődés mellett mutatkoztak meg a Trafóban, azok ezentúl is megtehessék új alkotásaikkal. Nem értem az ezzel szembeni kifogásokat. Ezt én evidenciának tartom. Az eddigi években idelátogató külföldi együttesek is sok pénzbe kerültek, néha bizony milliókba. Tudomásul kell venni, hogy az ő behozataluk nem olcsó mulatság. Ebben semmi újdonság nem lesz a múlthoz képest.
hvg.hu: Ezeknek az előadóknak viszont kicsi a körülbelül 300 főt befogadó nagyterem, a környék adottságai sem megfelelőek. Van alternatíva?
B. Y.: Keresni fogjuk a lehetőséget egy másik helyszínnel való együttműködésre. Volt már erre példa a Trafó eddigi életében is, nem szokatlan megoldás.
hvg.hu: Az elődje, Szabó György egy interjúban elmondta, hogy a Trafó befogadó-jellege eltűnhet, ha egy állandó társulat veszi birtokba. Most rögtön két „rezidens” csapat kap otthont az intézményben, a Forte Társulat és a Bozsik Yvette Társulat. Ez bizonyos állandóságot, kötöttséget jelent. Összefér ez a nyitottsággal?
B. Y.: A két rezidens együttes a próbatermeket fogja majd használni a készülő produkciójukhoz. A próbatermet eddig is használták különböző programokhoz. Ez leginkább egyeztetési kérdés. A nyitottságot pont az jelenti, hogy más helyszínekkel együttműködve másoknak is szeretnénk próbalehetőséget biztosítani.
hvg.hu: Fotókiállítások, műhelymunka, a diákok és gyerekek becsábítása – a tervek szerint gyerekmegőrző is lesz –, kortárs installációk, platform a végzős művészek számára, mindezt úgy, hogy a hangsúly mégiscsak a kortárs táncon legyen. Nem is beszélve a vidéki vagy külföldi csapatok időleges befogadásáról. Nem sok ez?
B. Y.: A hely befogadóképességéhez viszonyítva vagy a kínálatot tekintve? A hangsúly nem a kortárs táncon, hanem a kortárs művészeten van. Miért lenne baj, hogy a gyermekeket és fiatalokat be szeretnénk hozni a házba? A művészet és különösen a kortárs művészet megismertetése éppen ennél a korosztálynál a legfontosabb. Fotókiállítások, műhelymunkák és kortárs installációk eddig is voltak a Trafóban.
hvg.hu: Egy próbaterem van az épületben, egy nagyterem, a korábban tervezett bővítésekre pénz hiányában még mindig nem került sor, becslések szerint legalább 80 millió forintba kerülne. Miből lesz erre pénz? Van esetleg ígéret nagyobb költségvetésre?
B. Y.: Semmiféle ígéret nem hangzott el ezekre vonatkozólag. A pályázatban nem is tértünk ki ilyesmire. Természetesen, ha adódik lehetőség, akkor minden lehetőséget meg fogunk ragadni arra, hogy fejleszthessünk.
hvg.hu: Vannak irányszámok, bevételi elvárások a főváros részéről?
B. Y.: A költségvetési tervezetünk az elmúlt évek pénzügyi mutatóit vette alapul, évekre visszamenőleg. A várható támogatási csökkenéssel és szűküléssel számoltunk. A megfogalmazottakhoz képest nem merült fel elvárás vagy igény ezzel kapcsolatban. Az viszont egyértelmű, hogy a gazdálkodást kiegyensúlyozottan és az adott kereteken belül kell kezelni, mert nem számíthatunk extra bevételre vagy rendkívüli fenntartói támogatásra.
hvg.hu: Azt is felvetette pályázatában, hogy egy fiatal alkotókból álló csapatot kérnének fel arra, hogy utazzanak a nagyvilágban, és az általuk látott előadásokat, alkotókat, fesztiválszereplőket ajánlják a Trafó vezetésének. Milyen formában kerülhet sor erre?
B. Y.: Nagyon sok fiatal alkotó utazik jelenleg is számtalan fesztiválra, külföldi vendégjátékra. Előválogatásokra és szemlézésre fogunk fiatal és tapasztalt alkotókat, szakembereket felkérni. Emellett egy művészeti tanácsot létrehozva olyan szakemberek véleményét fogom kikérni, akik nemzetközi szinten gyűjtik a szakmai élményeket és tapasztalatokat.
hvg.hu: Nem tart attól, ahogy az új irány elriasztja a Trafó törzsközönségét, ront a nemzetközi reputációján?
B. Y.: Nem olyan arányú az elmozdulás az új irányban, hogy ettől félnem kellene. Én inkább abban bízom, hogy olyanok is csatlakoznak majd a törzsközönség soraihoz, akik eddig még nem jártak a Trafóban.
hvg.hu: Hogyan tudja majd összeegyeztetni az ügyvezetői munkát az alkotással, a koreografálással?
B. Y.. Tisztában vagyok a feladat súlyával és nagyságával, és azzal is, hogy az alkotó munkámat mindenképpen háttérbe kell szorítanom. De a majdan összeálló stáb ebben nagy segítségemre lesz. Mindig is csapatban dolgoztam - ezúttal sem lesz másképp. (A csapat összetételéről Bozsik Yvette még nem kívánt nyilatkozni - a szerk.)
hvg.hu: Mik a tervei a következő fél évben, és milyen érzésekkel vág bele az új feladatba?
B. Y.: Az elkövetkezendő fél év munkája nagyon sokrétű lesz. Az átadás–átvétel folyamata mellett el kell kezdeni elkészíteni a 2012-2013-as évad programját, a felkéréseket és a válogatásokat. Nyilván ez a munka nem kezdődhet július elsején. Próbálom magam kivonni a jelen pillanatban érezhető negatív energiák és megnyilvánulások alól. Nem mondom, hogy bármelyik dolog könnyű volna, de rendkívüli a kihívás, és biztos vagyok benne hogy később, visszatekintve erre a pillanatra a kétkedők is be fogják látni, hogy a Trafó nem elveszett, hanem újjászületik.