„Folyamatosan próbáljuk módosítani a programokat, mert a külföldi előadókra szánt keretösszegünk forintban van, ahhoz kell igazodnunk. Ha marad a 300 forintos vagy afölötti euró-árfolyam, akkor vagy kevesebb előadót tudunk hívni, vagy az előadókat kell átcsoportosítanunk” – magyarázta a hvg.hu-nak Boros Gyula, a Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) szervezője, miként érinti őket a válság. A SZIN azon hazai nyári rendezvények közé tartozik, ahol külföldi sztárok is fellépnek, így a szervezőknek nagyon nem mindegy, hogy milyen erős, illetve gyenge a forint. „Nap mint nap figyeljük az árfolyamot. Augusztus végén van a rendezvény, júliusban várható az első adag kifizetés, a második meg augusztusban” – mondta Boros, aki a rendezvény viszonylagos olcsóságában bízik, mondván: a konkurens Volt Fesztiválhoz, illetve Hegyalja Fesztiválhoz képest árban kedvezőbbek. „Bízom benne, hogy ha a fiatalok nem is tudnak annyit nyaralásra költeni, mint tavaly, a fesztiválokra azért elmennek” – mondta.

Hegyalja Fesztivál

A piac valóban bajban van – erősítette meg a SZIN-szervező szavait a Hegyalja Fesztivál főszervezője. Bukovinszky Béla a hvg.hu-nak elmondta: minden évben egyre több külföldi előadót vásároltak a vidéki fesztiválok, köztük a Hegyalja is, utóbbit a forintgyengüléssel több tízmilliós veszteség érte, hiszen a külföldi fellépők foglalásait még októberben, 270 forintos euróáron tervezték. „Tavalyelőtt már ősszel vásároltunk eurót, hogy tartalékoljunk tavalyra, amikorra viszont túlzottan is megerősödött a forint. Akkor árfolyamgyengülésre játszottunk, amiatt hibáztunk. Most nem tartalékoltunk, és sajnos határidős ügyletet sem kötöttünk” – panaszolta. Az biztos, hogy a rendezvény költségvetését átalakítják, de a külföldi fellépőről nem mondanak le. Profitot viszont idén egyáltalán nem remélnek.

"Eurózónába" léphet a Sziget

A legnagyobb hazai fesztivált, a Szigetet sem hagyja hidegen a válság. A jegyárakat már tavaly októberben, 250 forintos euróárfolyamon fixálták a szervezők, s ezen – a közönségre való tekintettel és a forint erősödésében bízva - nem akarnak változtatni. De mint azt Gerendai Károly főszervezőtől megtudtuk, elképzelhető, hogy jövőre már itthon is euróárakon adják majd a jegyeket, így azokhoz a mindenkori árfolyamon lehet majd forintért hozzájutni. „Csak így tudjuk kikerülni az árfolyam ingadozás okozta kockázatokat” – indokolta az elképzelést Gerendai.

Sex Pistols a Szigeten. Euróban kérik a gázsit. © Bánkuti András

Kockázat akad bőven: az idei forintgyengülés miatt 20-25 százalékkal nőttek meg a Sziget program kiadásai. „Az a szerencsénk, hogy tavaly kifejezetten erős volt a forint és számoltunk azzal, hogy az idei évre gyengülni fog. Képeztünk egy biztonsági tartalékot, igaz, messze nem 25 százalékot” – magyarázta a főszervező. A Sziget helyzetét könnyíti az is, hogy a külföldi jegyeladások révén jelentős euróbevételeik vannak, amiből Gerendai szerint remélhetőleg fedezni tudják majd a közvetlen eurókiadásaikat. Utóbbi nemcsak a külföldi fellépti díjakból áll, a szervezőknek több mindent – például külföldről bérelt sátrakat, járólapokat és az idén még jelentősebb nemzetközi reklámkampányt – kell uniós valutában fizetniük.   

A szigetesek ráadásul már tavaly eltervezték, hogy eleve többet költenek külföldi fellépőkre, nemcsak a Szigeten, hanem az általuk szervezett kisebb fesztiválokon, így a Volt Fesztiválon és a BalatonSoundon is. „A kisebb rendezvényeink kapcsán annak ellenére optimista vagyok, hogy nincsenek csak minimális euróbevételek, hiszen a BalatonSound tavaly is teltházas volt. Mivel emeltük a jegyárat, ezért várhatóan az kompenzálja majd a kiadásnövekedést. A Voltnál pedig a tavalyinál is erősebb program lesz, ezért azt reméljük, hogy a gazdasági válság ellenére is tovább nőhet a látogatottsága, és itt is elérhetjük a teltházat, amivel szintén kezelni lehet a kiadásnövekedést” – magyarázta Gerendai Károly.

A forint gyengülése amiatt is kellemetlen, mert a fellépők egyre több pénzt kérnek. „Miután összeomlott a lemezipar, mindenki a fellépésekből akar megélni. Az elmúlt két évben évente 50-100 százalékkal emelkedtek meg a felléptidíjak ugyanazoknál a zenekaroknál. Mindenki ugyanazokat a fellépőket akarja megszerezni, egymásra licitálnak a fesztiválok. Öt évvel ezelőtt csak egy kiemelkedő sztár kérhetett több mint százezer eurót. Ma már egy egyslágeres előadó is simám elkér ennyit egy koncertért, az igazán nagy nevek pedig ma már több százezer euróba kerülnek” – meséli Gerendai. „Az évközi turnék és a fesztiválok között nagy a szakadék. A fesztiválokon van szponzori háttér, amit a zenekarok is tudnak, ezért is kérnek nagyobb árakat” – teszi hozzá Bukovinszky Béla.

Volt Fesztivál © Stiller Ákos

A fesztiválszervezők idegeit azonban nemcsak a harmatgyenge forint borzolja, hanem az is, hogy a pénzügyi válság miatt a szponzori bevételek is csökkennek. „A hosszú távra kötött szponzori szerződésekkel nincs baj, az új szponzorok viszont óvatosabbak” – fogalmazott a hvg.hu-nak Boros Gyula. „A lejárt szerződéseknél egyes eseteknél inflációs követés sincs, máshol csökkent a támogatás, és vannak olyan kisebb szponzorok, akik effektíve kiestek. Új szponzorok szerzése pedig már csak a szerencse kategóriájába tartozik. Az állami szerepvállalás csökken, pályázati lehetőségek egyre kevesebbek” – ad helyzetértékelést a SZIN-nel ugyanazokat a szponzorokat maga mögött tudó Hegyalja-szervező, Bukovinszky Béla. A Hegyalja főszervezője szerint egy esetleges áfa-emelés is súlyosan érintené őket. „Egy meghirdetett jegyárat plusz 3-5 százalékkal megemelni szinte lehetetlen. Ugyanilyen probléma az üdülési csekk esetleges megadóztatása, ami ha megvalósul, akár 10-20 százalékos bevételkiesést okozhat a fesztiváloknak” - mondta.  

A válság hatására nagyjából 10 százalékkal csökkentek a szponzori bevételek a Sziget Fesztivál esetében; volt, akik a válságra hivatkozva léptek vissza, illetve csökkentették a támogatást – tudtuk meg Gerendai Károlytól. Szerinte ez nem katasztrofális visszaesés, ráadásul a legnagyobb támogatóikkal többéves szerződésük van. A főszervező egyébként arra számít, hogy a válság ellenére a jövőben sem igen hátrálnak ki a nagyobb rendezvényekről a szponzorok, támogatási keretek csökkenését szerinte a kisebb fesztiválok érzik majd jobban meg.

Ha csak a forint gyengülne, akár még előnyös is lehetne az egyre több külföldi vendéget vonzó Szigetnek, de nemzetközi válság lévén elképzelhető, hogy a külföldiek is kevesebbet költenek például utazásra. Gerendaiék éppen ezért meg szeretnék könnyíteni az idejutást a nyugat-európai fiatalok számára. „Olyan vonatokat bérelnénk, amelyen dj-k játszanának, így az út alatt is már bulizhatnának az emberek” – mondott egy Hollandiában már bevált példát. A reklámra is nagyobb figyelmet fordítanak. „Eddig nem az olcsóságát, hanem a sokszínűségét hangsúlyoztuk a Szigetnek. Most a sokszínűségén túl azt is fontos hangsúlyoznunk, hogy a többi külföldi fesztiválhoz képest ez olcsóbb” – magyarázta a főszervező. Idén a magyar látogatók felé is tesznek „gesztusokat” a Sziget szervezői: este 11 után például féláron lehet majd napjegyet kapni, az egyetemeken és főiskolákon pedig olyan akciókat hirdetnek meg, hogy ha előre regisztráltan, csoportosan jönnek a fiatalok, akkor jelentős kedvezménnyel, 50 fő esetén akár 50 százalékkal olcsóbban juthatnak bérletekhez.

Dezső András