A tárcavezető elmondta: az új, élethosszig tartó szerződés szerint az írók műveinek felhasználási jogáért fizetendő díjat beépítik a költségvetésbe. Az írók, költők műveit az interneten elérhetővé tevő, 1998-ban kormányzati kezdeményezésre létrejött DIA korábbi működéséről szólva Hiller István kiemelte, hogy sem a felhasználási díjak kifizetése, sem a virtuális intézmény helye nem volt tökéletes.

Az idén január 1-jétől érvényes változtatás "kiszámíthatóbb, tervezhetőbb alkotói létet" biztosít a DIA tagjai, a magyar irodalom legjelesebb képviselői számára - mondta. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) így nem évről évre más forrásból származó, különböző összegű juttatást fizet, hanem havonta a mindenkori minimálbér négyszeresét kapja kézhez a DIA 36 élő tagja.

A felhasználási jog az írók, költők halála után 70 évig érvényes, így a már elhunyt 14 alkotó, illetve a 16 posztumusz tag jogutódjainak egyszeri, egyéves összeget folyósít a minisztérium. Az új típusú szerződést a 36 élő tag közül utolsóként Szakonyi Károly író látta el kézjegyével, a miniszter és Csorba Csilla, a DIA-t működtető Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója jelenlétében. Az alkotó elmondta: az új szerződésnek köszönhetően új művek születhetnek, a már meglévők pedig megőrződnek. 

A miniszter a magyar irodalom házának nevezte a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM), amely mintegy fél éve a DIA befogadó intézménye. Ötven év múlva az irodalomtörténet úgy fog visszatekinteni a jelenlegi évtizedre, mint a "magyar irodalom jeles, fényes korszakára" - vélekedett Hiller István, leszögezve: jelentős különbséget lát az írószervezetek tényleges működése és egyes írók tevékenysége között. "Egyértelmű számomra, hogy írói teljesítmény és írószervezetek teljesítménye nem függ össze, a jelen Magyarországán nem" - fogalmazott. A Kossuth-díjas, illetve Babérkoszorús alkotókat tömörítő, évente egy íróval, költővel bővülő DIA tagjai közül a rendezvényen részt vett mások mellett Konrád György, Parti Nagy Lajos és Bodor Ádám is.