Halálpénz
Véres gyémántok

Leonardo Di Caprio A pénz útja a fegyveresekig

Örvendetes, hogy a main stream film is beemel témái közé olyasmit, amit eddig főként csak elszánt emberjogi harcosok, tényfeltáró újságírók és társadalmi kérdésekre érzékeny művészek  próbáltak a közbeszéd részévé tenni.

Két egészen különböző férfi. Danny Archert (Leonardo DiCaprio) a pénz érdekli: így lett zsoldoskatona Afrikában, ezért szolgált diktátorokat, hadurakat és csempészvezéreket. Solomon Vandi (Djimon Hounsou) viszont csak békére vágyik és halakra: egy tengerparti halászfalu lakójaként próbálja túlélni mindazt a veszélyt, ami akaratán kívül zúdul rá. Az 1990-es években Sierra Leonéban minden megtörténhetett és minden meg is történt. A polgárháborús káoszban sorsok fonódnak össze és válnak szét véletlenül. Bárkiből könnyen lehet gyilkos vagy áldozat.

Egy halász, egy katona, egy a saját idealizmusa és a zsoldoshoz fűződő érzelmei között vívódó amerikai újságírónő (Jennifer Connelly) meg néhány ravasz üzletember ugyanazt a megfizethetetlenül ritka, különleges gyémántot próbálja megszerezni. Van köztük, akinek természetesek a veszélyes kalandok, és van, aki akaratán kívül keveredik bele a macska-egér játékba. De most minden lehetséges, és semmi sincsen ingyen.

Maddy Bowen (Jennifer Connelly), a szép ideálokat kergető amerikai újságírónő azért utazik Sierra Leonéba, hogy leleplezze a véres gyémántok történetét, és bizonyítsa a gyémántipar vezetőinek bűnösségét, vagyis azt, hogy mindig a profitot választják a tisztesség helyett. Maddy Archert nézi ki magának, mint hírforrást, de elég hamar rá kell jönnie, hogy Archernek nagyobb szüksége van rá, mint fordítva.

Gyémánt és fegyver Az Amnesty International beszámolójából

Az ENSZ jelentése szerint Elefántcsontpartról ma is mintegy 23 millió USA dollár értékű "véres gyémánt" kerül a legális gyémánt-kereskedelmbe. A 2006. októberi jelentés szerint az elefáncsontparti gyémántok olyan bányákból származnak, amelyek a fegyveres lázadó csoportok kezén vannak, majd a szomszédos országokba (pl. Ghana) csempészik a drágaköveket, hogy ott "tiszta" védjeggyel lássák el őket és így kerüljenek be a legális kereskedelembe. A "véres gyémántok", azaz a fegyveres konfliktusokat pénzelő gyémánt-kereskedelem, eddig mintegy 3,7 millió ember halálát okozta Angólában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Libériában és Sierra Leone-ben. Sierra Leone-ben 1991 és 2002 között több mint 50 ezer ember halt meg, több mint 2 millióan menekülni kényszerültek, és ezreket kínoztak, csonkítottak vagy erőszakoltak meg. Az 1990-es évek közepén és végén - az angólai és sierra leonei fegyveres konfliktusok idején - becslések szerint a világ gyémánt-kereskedelmének mintegy 15 %-át tették ki azok a gyémántok, melyekhez vér tapadt. Az ENSZ adataiból kiderül, hogy csak Angólából az UNITA fegyveres csoport évente 700 millió USA dollár értékű "véres gyémántot" juttatott ki 1996-97-ben, ami akkor a világ teljes gyémánt-kereskedelmének 10%-át jelentette.

Blood Diamond - feliratos amerikai kalandfilm, 2006; rendező: Edward Zwick

Félelem és reszketés odahaza 
Psycho

Psycho Filmnyelvi újítások

Hitchcock örökbecsű thrillere a Duna TV-n. Thriller ez egyáltalán? Mondhatjuk, a zsánerfilmek korában megengedhető a dobálózás efféle kategóriákkal. No de azért itt mégiscsak a filmnyelvi eszköztár megújításáról van szó. Ám sutba az elmélettel! Egy remek és borzongásos estét (délutánt) szerezhet magának, aki (ismét?) leült a Psycho elé. Ropi, egy pohár bor, meleg zokni a lábaknak a téli estében, és jöhet a borzongás.

A csinos szőke titkárnő, Marion meglép főnöke pénzével. A városon kívül új autót vásárol, s noha ideges viselkedése feltűnik a rendőröknek, mégis tovább engedik. Éjszakára betér egy mellékút
mellett meredező motelbe, majd a szelíd, ám különös tulajdonossal megvacsoráznak... A thriller középpontjában egy félreeső motel és annak titokzatos tulajdonosa, Norman Bates áll. Hitchcock talán legtökéletesebb és legklasszikusabb filmje Norman Bates története. Nem egyszerű krimit láthatunk, hanem fantasztikus, előre nem sejtett pszichológiai drámát és persze gyilkosságokat. Anthony Perkins így mesélte el a Psycho forgatásának megkezdése előtti első találkozását Hitchcockkal: "Hátborzongató volt. Egy tévéstúdióban álltam, és egy százhatvan kilós kolosszus közeledett felém. Rám nézett és valami iszonyatos angolsággal azt mondta: - Én vagyok a rémlátomás rendezője..."

Psycho - amerikai thriller, 109 perc, 1960
jan. 31; 21:40, Zone Europa
febr. 1; 15:35, Zone Europa



Kicsi a zsemle?
38. Magyar Filmszemle

Miss Universe 1929; Lisl Goldarbeiter Forgács Péter filmjéből © szemle.film.hu

Nos, ebben az évben egyáltalán nem kicsi. A magyar film erőre kapott, az évről-évre terebélyesedő médiavisszhang és a hazai filmgyártás körül nem szűnő hírverés, a jól kommunikált fesztiválsikerek mind ezt bizonyítják. Új mágikus jelszó lett a zsánerfilm; azaz a közönségfilm, mint (kissé lekicsinylő) meghatározás már a múlté. Zsáner-, vagy szerzői? Kísérleti, vagy kisjáték? A magyar film új hulláma ránk, nézőkre is számít. Mely műfajok előterörését, sikerét hozza majd az idei szemle? Tét, hely, befutó. Lehat találgatni a Mammut konzumközegében egy macchiato mellett, két vetítés között!

A szemle programját itt botorság volna felsorolni; néhány ajánlatunk azonban mindenéppen van. (A teljes program a szemle.film.hu-n mindenféle bontásban szerepel!) Bollók Csaba Iszka utazása; Szász János Ópium (Egy elmebeteg nő naplója); Szőke András Hasutasok; Rohonyi Gábor Konyec; Maár Gyula Töredék  című filmejére mindenképp felhívnánk - némelyikre már eddig is felhívtuk -  a nagyérdemű figyelmét.

De itt a kisjátékfilmes- és dokfilmes mezőny is; ahol szintén komoly a felhozatal. Csak kapásból: Szalontüdő (Szirmai Márton); Original Lager (Simonyi Balázs); Kommersz (Réthelyi András), Vasárnap (Máthé Tibor) valamint a dokumentumfilmek közül: ..hát, kösz (Janisch Vera); Magyarfutball, a 91.perc (Muhi András Pires) Miss Universe 1929 (Forgács Péter); naplófilm-12 voltam 1956-ban (Silló Sándor, Edvy Boglárka); Falusi románc - Meleg szerelem (Bódis Kriszta); A mi kis Európánk - az ózdi sorozatból (Almási Tamás).

És persze ezzel még nem érhet véget a felsorolás; lesz filmplakát bemutató, és Fábri Zoltán kiállítás a filmrendező képzőművészeti munkáiból.

A Magyar Filmplakát Kiállítás és Verseny február 1-7-ig látogatható, ahol a 2006-ban bemutatott mozifilmek magyar grafikusok által tervezett plakátjait lehet megtekinteni. Fábri Zoltán (1917-1994) Kossuth-díjas filmrendező több mint félszáz festményét, valamint filmekhez és színházi előadásokhoz kapcsolódó alkotásait, díszletterveit mutatja be a tárlat a Magyar Nemzeti Galériában. Film befűz, elsötétítés, vetítés indul!

Január 6-ig; Jövő Háza Központ; Palace Mammut Mozi; Uránia mozi; Magyar Nemzeti Galéria 

Spiclirevü
Csattanuga csucsu

A mű Hobo első színdarabja, melyet a Csokonai Színház felkérésére írt és egyben a rendező Vidnyánszky Attilával 2000 óta folyó együttműködésük legújabb példája. Hathatós segítségükre volt Nagy András író-irodalomtörténész. Illyés Gyula, Pilinszky János, Zelk Zoltán, vagy Benjámin László alkotásai az ő segítségével kerültek a darabba. A Csattanuga Csucsu az 1956 októbere előtti pillanatokban játszódik, de igyekszik kortalan lenni. A szerző arcpirító magabiztossággal jelentette ki, hogy nyugodtan játszódhatna ma, vagy 100 év múlva is. Csupán az Ávéház K betűjét kellene a helyére tenni. Az előadás Tomsits Rudolf (1946-2003) emlékére készült, aki a szerző barátja, zenésztársa volt. A hatvanas évek középétől meghatározó szerepet játszott a magyar jazzéletben, de komoly nevet szerzett magának nemzetközi prondon is. 1993-tól dolgozott Hobóval és társszerzője az "I love you Budapest" (1993, Radnóti Színház) monodrámájának. A Csattanuga csucsu zenei vezetője is ő lett volna és játszott is volna a darabban. Ám a Sors közbeszólt.

Rendező: Vidnyánszky Attila

február 3. 19:00 
február 6. 19:00  
február 25. 19:00  

 

Színházkamion
Stan's Café: Fekete útvesztő

The Black Maze Beszállás! © trafo.hu

2007. február 3. és március 4. között a brit kultúra uralja a Trafó színpadát és Budapest különböző épületeit-tereit. Mi a színház? Nos, e kérdés megválaszolására nem vállalkozhatunk. De hajlunk arra, hogy azt mondjuk, minden. Lássuk csak! A Stan's Cafe olyan brit színházi társulat, amely a színházi konvencióktól és hagyományos keretektől teljes mértékben elrugaszkodva alkot. A „színház” számukra a lehetőségek végtelen tárháza, darabjaikkal széles – és elsősorban nem szigorú értelemben vett színházi – közönséget szólítanak meg.
 
Űrállomás produkciójuk keretében új állomással toldották meg a Midland metróvonalat,az Ez a te filmed egy négy perces színházi előadás egyetlen néző számára, A megnyugvás órája egy cd altatódalokkal a nehéz időket élő felnőttek számára, a Harsány és őrült pedig egy rock musical, mely először Lancashire-ben egy farmon került bemutatásra.

Az angol posta régi teherautójában a Stan’s Caf egy meglepetésekben, és nem utolsósorban fény- és hanghatásokban gazdag „utazást” alakított ki kanyargó folyosókkal és rejtett ajtókkal. Egyedül vagy párban mindenki vállalkozhat az elvarázsolt kamion nyújtotta kalandra! Művészet és vidámpark találkozása egy régi „postakocsiban” – ki gondolta volna?!

Helyszínek:
február 5. Művész Mozi
február 6. Gödör Klub
február 7. Trafó
február 8. Astoria (East-West Business Center)
február 9. Néprajzi Múzeum
február 10. Műcsarnok (korcsolyapálya)

Nyitva tartás: 14h és 20h között.

Erdőmetafora
William Shakespeare: Ahogy tetszik

Történik Olivér házában, Frigyes herceg udvarában, valamint az Ardeni-erdőben vélhetőleg Franciaországban. Egy nagy erejű vitéz legyőz egy bajnokot. Bár testvére ármánya miatt meg kellett volna halnia a párviadalban, mégis az ő homlokára kerül a győztesnek kijáró koszorú. És ezzel kezdetét veszi vesszőfutása. Előbb csak bátyja, majd uralkodója haragja elől, utóbb egyenest a száműzetésbe. Vigaszul csupán egy mosoly, egy fehér lánykézből kapott amulett és öreg szolgája sírig hű ragaszkodása szolgál. Ám az ardeni erdő mélyén további barátokra, igaz szerelemre, és elűzött hercegének birodalmára talál - írja az ismertető a story line-ról. No, de nem ilyen egyszerű a mese. Átöltözések, nemi szerepek, cserék, szerelmek, tévedések és tévesztések. Az ardeni erdő bennünk van...

Fordító: Nádasdy Ádám
Rendező: Hargitai Iván

febr. 1., 2., 3., 4. 19.00
febr. 5. 15:00
József Attila Színház

 

Ha a cápa...
Kurt Weill Cabaret

Kurt Weill és Lotte Lenya Berlin, színházváros

A Madách, amelyet leginkább nagy musical-előadásairól ismernek mostanság, a brechti színházi világ origójához tér vissza, s egyben új helysíznre kirándul; a MÜPA-ba. Csak kevés német emigránsnak sikerült amerikai komponistává válnia - Kurt Weill egyike volt e ritka kivételeknek. Szakmai névjegyét az 1920-as évek elején Berlinben tette le, és 'abszolút zenéjével' meglepően nagy sikert aratott. Elementáris erővel vonzódott azonban a színházhoz, és hamar kapcsolatot talált a drezdai operához. Huszonnégy évesen, 1924-ben kezdte írni három egyfelvonásosát, majd egy tervezett dalciklus szövegének keresése közben találkozott előbb egy Brecht-kötettel, később pedig magával Bertolt Brechttel. Hároméves együttmunkálkodásuk során hat alkotás született Weill zenéjével, köztük a 'song-játéknak' nevezett Mahagonny és a Koldusopera 'az évszázad dallamával', Bicska Maxi balladájával.
Weillnek az Egyesült Államokban a sok üzleti vállalkozásként működő színház között sikerült egy progresszív társulatot találnia, s az már 1936-ban bemutatta Johny Johnson című darabját. Innen datálódik barátsága a jellegzetesen amerikai 'musical play' műfajával. Műveiből több a mozivásznon is megjelent, és színdarabokhoz, filmekhez is írt népszerűvé lett dallamokat.

Szereplők: Balla Eszter, Haumann Péter, Ladinek Judit, Malek Andrea, Molnár Szilvia, Oroszlán Szonja, Várady Viktória
Rendező: Szirtes Tamás

febr.2, 6. 19.00 MÜPA

Welcome to Jurassic Park!
RockAréna

Nagy Feró Csótányból csalogány?

A nyolcvanas évek elejének őszinte, kőkemény rockgárdája, legalábbis annak válogatott csapata lép fel két estén át a budapesti Sportarénában. Amiről lemaradtál 1981 körül, mert éppen nem kockás inget és Alföldi papucsot hordtál! Most itt az alkalom, hogy a retróhullám jegyében ismét felcsendüljenek a fémes akkordok. Sebők János rock-szakíró nyílt leve ide, az eltelt évtizedek oda, színpadra áll itt egy rocker generáció. Tessék választani.  Aranyszív dobog a bőrzeke alatt. Fellépő zenekarok: Lord, Varga Miklós-Vikidál Gyula és a Boxer, Hobo, Edda, Bikini, Skorpió, Fáraó, Deák Bill Blues Band, Beatrice, P.Mobil (vendég Tunyogi Péter), Karthago, Korál. Van, aki ma is aktív és ma is hiteles, és van, aki(k)nek hitelét zenei és politikai mozgalmak tündöklése és bukása, vagy épp a túlzott kereskedelmi tévé-dózis erodálta kissé. De sebaj, szóljon a fémzene. Elő a Trapper farmert, a szimatszatyrot, a kínai dorkót! A falakról eltűntek a hősök, a szelíd vándor, kék motorján kitart még!

febr. 2-3. 17:00-től; Papp László Budapest Sportaréna - Budapest

 

...te, magad légy!
Sebő 60

Sebő Ferenc Folker és zenetudós © mupa.hu

Tizenévesen egyszerre ismertük meg Hobo "Hetedik"-feldolgozását, azaz József Attila versét zenében, s ugyanezt Sebő Ferenctől. Az Énekelt versek című lemez generációk lelkébe oltotta a vers és a népzene szeretetét s egyben megújított egy műfajt. Nehéz elgondolni ma már, de Sebőék indulásakor népzenét eredetiben játszani a színpadon rebelliónak számított. Sok idő telt el, de az életmű nem kopott meg, ellenőrizhető mindez a MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.

Az 1947. február 10-én született Sebő Ferenc - énekes, gitáros, tekerőlantos dalszerző - a hazai népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, kulcsfigurája. A hatvanas években, a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatójaként tűnt fel népdalfeldolgozásaival és megzenésített József Attila-verseivel. Csoporttársával, Halmos Bélával alakította meg a Sebő együttest, s kapcsolódott be Martin György hatására a népzenei gyűjtőmunkába. Hamarosan a Bartók Táncegyüttes zenei vezetője lett, dolgozott a Népművelési Intézetben és a Magyar Televízióban, a Zeneakadémia zenetudományi szakának elvégzése után pedig az intézmény tanára lett. 1996 óta a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, 2002-től a Hagyományok Háza szakmai igazgatója.

 Közreműködnek: a régi Sebő együttes (Sebő Ferenc, Halmos Béla, Koltay Gergely, Éri Péter, Nagy Albert), a mai Sebő együttes (Sebő Ferenc, Barvich Iván, Orczi Géza, Perger László), Sebestyén Márta, Palya Bea, Bognár Szilvia és az Állami Népi Együttes szólistái

febr.5., 19.30, MÜPA


Magyar Jazz Quartet - revisited
Raiffeisen JazzKlub a Millenárison

A Magyar Jazz Quartet Lépcsőzetes munkakezdés

Az új helyszínen, azaz a Millenárison folytatódó Raiffeisen JazzKlub koncertsorozatában estéről estére egy-egy fiatal, illetve a középgenerációhoz tartozó, már bizonyított és elismert magyar jazzformáció kap fellépési lehetőséget. Az itt megszülető produkciók azért különlegesek, mert az estéken megszólaló zenekarokhoz egy-egy vendégszólista csatlakozik, aki játékstílusában, zenei világát tekintve jól illeszkedik az alapcsapathoz, a velük való fellépése mégis új színeket, izgalmas együttjátékot eredményez. A következő alkalommal a korábbi vendégmuzsikus saját zenekarával lép színpadra, a hozzájuk érkező újabb vendégművész pedig ismét előrevetíti a következő koncert alapfelállását.

Így jönnek létre máshol nem hallható előadások, melyek, reményeink szerint, a fellépőknek és a közönségnek is emlékezetes élményt nyújtanak. Február 1-én a Magyar Jazz Quartet lép fel, eredeti felállásában: Szakcsi Lakatos Béla – zongora; Csepregi Gyula – szoprán- és tenorszaxofon; Vasvári Pál – kontrabasszusgitár; Jávori Vilmos – dob.

Első időszakukban, 1989 áprilisáig szerte Európában és Magyarországon több mint 400 koncertet adtak – kiemelkedő sikerrel. A folyamatos koncertezés akkor felőrölte a zenekartagok erejét, s úgy döntöttek, többet nem lépnek közösen színpadra.  A Magyar Jazz Quartet a magyar jazztörténet egyik legjelentősebb formációjaként tartják számon. Több rádiófelvételük készült, egyetlen lemezük, a New Age minden idők egyik legnagyobb példányszámban eladott hazai jazzkiadványa volt. De 2006 augusztusában új fejezet kezdődött a zenekar életében: Szakcsi, Jávori, Csepregi és Vasvári felélesztették a zenekart.

Febr.1; Bp. Millenáris