2005. június. 15. 00:00 Utolsó frissítés: 2005. június. 16. 12:57 Kult

Regényfutam

A kortárs magyar szerzők művei kiszorultak az élmezőnyből A Nagy Könyv címért folyó versenyben, amely a várakozásokkal ellentétben nem lendítette fel a könyvpiaci forgalmat.

Az iskola befejezése után sokan örökre abbahagyják az olvasást - ezt erősíti meg A Nagy Könyv címen futó versenyben legjobb 12-nek talált alkotások listája. Túlnyomóan olyan művek szerepelnek ugyanis rajta, melyek vagy kötelező irodalomnak számítanak az iskolában, vagy az ifjúkor kedvenc olvasmányai (lásd táblázatunkat).

Az iskolás kor után letesszük a könyvet?
© sxc.hu
"Úgy tűnik, nemhiába jártunk iskolába, valami megmaradt bennünk az egykori olvasmányélményekből" - kommentálta az eredményt a HVG kérdésére Gereben Ferenc olvasásszociológus. Az általa már évtizedek óta készített felmérésekből (HVG, 2005. április 2.) az derült ki, hogy a kedvenc regényeknél vagy szerzőknél szinte mindig azok kerültek az élcsoportba, akik a mostani versenyben is bejutottak a 12-be, ilyen értelemben ez a lista csak az emberek szemében kanonizált irodalmi értékeket közvetíti. Szerepet játszik persze ebben a verseny névválasztása is, A Nagy Könyv ugyanis azt sugallja, mindenképpen valami művészileg értékes művet kell ajánlani, s sokan ezért klasszikus olvasmányélményeik felé fordultak a szavazás előtt. Az Angliából importált verseny az "őshazában" egyébként A Nagy Olvasás címet viselte, tehát a kedvenc olvasmányokra volt kíváncsi inkább, mint a magasan jegyzett irodalmi értékeket közvetítő művekre.

Elsősorban fiatalok szavaztak a versenyben, s ez is sokban meghatározhatta az eredményt. Összesen negyedmillióan voksoltak - kétharmaduk volt vidéki -, s közel 2 millió szavazatot adtak le. A levelezőlapos ajánlásoknál a 160 ezer voksoló több mint fele volt 20 év alatti, s valószínűleg elsősorban a fiatalabb korosztályok választották az internetes vagy sms-ben történő szavazást is. Erről tanúskodik az is, hogy két mai, főleg a körükben népszerű kultuszkönyv is bekerült a legjobb 12-be, a Harry Potter regénysorozat egyike és A Gyűrűk Ura (ez utóbbi egyébként megnyerte az angliai és a németországi versenyt is, ám Magyarországon eddig csak a harmadik helyre sikerült felkapaszkodnia).

HVG
A "legjobbak" közé bekerült hét külföldi regény között három olyan is található, amely e listában szinte kakukktojásnak számít: Bulgakov, García Márquez és Orwell az értelmiség körében népszerűek voltak ugyan korábban is, ám arra nem nagyon lehetett számítani, hogy egy ilyen versenyen az élbolyba kerüljenek műveik (az e körben szintén magasan jegyzett Thomas Mann vagy Milan Kundera csak a százas lista vége felé tudott helyet szerezni magának). Persze lehet, hogy például Bulgakov előkelő helye csak azért volt lehetséges, mert például a sok Harry Potter-rajongó szavazata megoszlott a sorozat négy műve között (a százas lista 15., 16. és 26. helyén is Potter-regény áll).

Wass Albert esetében is hasonló történhetett, akinek érdekében kör-sms-ekben buzdították a jobboldali érzelmű olvasókat szavazásra, ám így is csak a 25. helyre futott be. Egyébként szinte valamennyi regény támogatására csoportok alakultak. A hírek szerint például Heves megyében könyvtárak, iskolák szervezkedtek a végül első helyen befutó Egri csillagok érdekében, Nyíregyházán pedig szintén ezek az intézmények favorizálták a végül 18. helyezett Légy jó mindhaláligot. Az is leszűrhető a listából, hogy sok esetben nemcsak az olvasási, de a vizuális élmény is közrejátszhatott a választásban. Az Egri csillagok, Az aranyember vagy A Pál utcai fiúk sokat játszott, jól ismert filmek, a Harry Potter és A Gyűrűk Ura pedig az elmúlt évek kasszasikerei voltak. A Fekete István Tüskevár című regényéből készült sorozatot szinte minden évben műsorára tűzi valamelyik tévé, míg a Szabó Magda Abigél című művéből készült tévéfilmsorozat szinte kultikusnak számít a fiatal lányok körében.

Kortárs magyarok hátul (Oldaltörés)


Szembetűnő az is, hogy az egyébként nemzetközileg is jó hírnévnek örvendő s az itthoni piacon is sikeresnek mondható kortárs magyar irodalom hátul végzett a rangsorban. Kertész Imre Nobel-díjas regénye szerepelt a legjobban, a 27. lett, Závada Pál sikerregénye, a Jadviga párnája a 88., míg Esterházy Péter Harmonia caelestis című, sokak által az utóbb évtized legjobb magyar regényének tartott műve a 100. helyre került. Lehet, hogy mindez felerősíti azokat az ellenérzéseket, amelyeket egyes szerzők, sőt írószervezetek is megfogalmaztak A Nagy Könyvvel kapcsolatban, mondván, az e versenyre fordított több mint 1 milliárd forintot jobban el lehetett volna osztani a kortárs magyar irodalom érdekében.

A Nagy Könyv versenyre jutó pénz lényegében kétfelé megy: a szervező programirodához és a közvetítő Magyar Televízióhoz (MTV). A programiroda költségeit nagyrészt a Nemzeti Kulturális Alapprogram állja, amely félmilliárd forintot költ e versenyre, ebből 100 millió forintért regényeket vásárolnak majd a könyvtáraknak. Az még nem dőlt el, hogy csak az első 12-ből vagy esetleg más listából választhatnak majd a könyvtárosok (a klasszikus művekből, amelyek a legnépszerűbbek közé kerültek, valószínűleg tele vannak a polcok). A programiroda egyébként az állami pénzek mellett két nagy támogatótól kapott pénzt, a Szerencsejáték Rt.-től 50 millió, a Magyar Telekom Rt.-től 30 millió forintot. Az MTV stábja 100 millió forint saját cégétől származó pénzből gazdálkodhat (az ősszel a verseny folytatásában bemutatandó 12 kampányfilm producere az Országos Rádió és Televízió Testületnél még pályázik támogatásért).

A könyvkiadásra és -kereskedelemre várhatóan nem lesz komoly hatással A Nagy Könyv - összegezte első tapasztalatait a HVG kérdésére Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke. A győztes 12-vel ugyanis szinte mindig tele vannak a boltok. "A kiadónknak inkább dicsőség, hogy a legjobb 12-ből hat kötet megjelent a mi gondozásunkban is" - mondta a HVG-nek Osztovits Levente, az Európa Kiadó igazgatója, aki hozzátette, hogy például Jókai Az aranyember című művének diákkönyvtári kiadásából folyamatosan évente 3-5 ezer példány talál gazdára.

Gereben az akció sikerének tartja, hogy az olvasás ügyét "feldobta a médiában", sokat beszéltek róla, így az embereknek eszükbe juttathatta egykori olvasmányélményeiket. Ezt leginkább azok a könyvtárak érzékelték, amelyek aktívan közreműködtek a szavazás megszervezésében is, s mint könyvtárosok elmondták, mostanában az átlagosnál több új beiratkozó jelent meg náluk.

RIBA ISTVÁN