Németországban tavaly rendezte meg a közszolgálati televízió második csatornája, a ZDF a maga könyvkereső akcióját, amikor A legjobbjaink címmel igyekeztek összeállítani valamiféle toplistát. Annyiban sikerült is, hogy a szavazásban részt vevő 250 ezer néző ízlésének nyilván megfelelt az ily módon született sorrend - de hogy az irodalmi értéket is tükrözi-e, azon már lehet vitatkozni.

A kiindulás az volt, hogy egy kétszázas ajánlólistából lehetett válogatni, s a végső eredményhirdetést megelőzően irodalmi műsorokban igyekeztek valamilyen módon befolyásolni a nézők ízlését és választását. Ez esetenként sikerült - esetenként pedig egészen meglepő eredményeket hozott. A végeredmény szerint ugyanis a "németek legkedvesebb könyve" címet J. R. R. Tolkien A Gyűrük Ura című trilógiája nyerte el a második helyen végzett Biblia előtt. Ken Follett regénye, A Föld oszlopai lett a harmadik, s csak ez után jött a legjobb német nyelvű irodalmi teljesítmény, ami bizonyos Patrick Süskind krimiszerző A parfüm című, a 18. századi Franciaországban játszódó bűnügyi története.

A német irodalom klasszikusai még ekkor sem következtek. Előbb jött még Antoine de Saint-Exupéry A kis hercege, s Thomas Mann-nak A Buddenbrook házzal csak a hatodik hely jutott, hogy aztán megint sokáig senki ne képviselje az igazi irodalmat. Johann Wolfgang von Goethe a Fausttal a 15. helyre került, kényszerűen maga elé engedve többek között Rowlingot az ő Harry Potterével. De megelőzte a Faustot Noah Gordon angol szerző A medikus című, egy 11. századi orvos történetét feldolgozó munkája, a brazil Paulo Coelho Az alkimista című bestsellere és Donna W. Cross amerikai írónő A pápanő című munkája is, valamint a kortárs német irodalom - mondjuk úgy, kevéssé ismert - képviselője, Cornelia Funke Tintaszív című ifjúsági alkotása is.

A 20. századi német írók nem sok sikert arattak. Günter Grass még épp csak bekerült az első ötvenbe (48. lett) a Bádogdobbal, de például az ugyancsak Nobel-díjas Heinrich Böll már nem fért be a keretbe. A szavazók kétharmada nő volt, s igen nagy volt a fiatalok aránya. Bár a kényesebb ízlésű kritikusok bírálták az eredményt, annyi kétségtelen, hogy a televíziós akció - amelyet egyébként a közeljövőben állítólag megismételnek, de immár kategóriákat állítva fel a könyvek között - az olvasásra irányította a figyelmet. Vagy legalább a könyvcímekre. Valahogy úgy, ahogy azt az egész akció egyik szkeptikus értékelője által előadott történetben követni lehetett, mikor is a férj bemegy a boltba, s feleségének meg akarja venni A parfümöt (emlékeztetőül: ez a szavazás szerint a legjobb német nyelvű regény), s a kérdésre, hogy kemény kötésben vagy puha fedéllel kéri, azt válaszolja: "Mindegy, csak az üveg szép legyen".

WEYER BÉLA / BERLIN