Géniusz földi pályán

A HVG most adta ki Stephen Greenblatt monográfiáját. A neves Shakespeare-kutató ragaszkodik ahhoz, hogy a költő azonos  stratford-upon-avoni Williammel. A harvardi professzor portréja meggyőzően fűzi egymásba dokumentatív anyagot és költői sorokat.

Nem új feltételezés, hogy a Hamlet, a Rómeó és Júlia, a nagy királydrámák és örökbecsű vígjátékok szerzője nem a stratford-upon-avoni bárd, és hogy a Shakespeare csupán írói álnév. A kutatók hosszú évek óta foglalkoznak ezzel a témával és felmerült már számos hihetetlen és hihető név, főként olyan nemes uraké, akiknek kényelmetlen lett volna, ha kiderül, hogy színdarabokat írnak.

Az azonosítási játéknak most egy újabb gyöngyszeme bukkant fel. Két kutató, Brenda James és William Rubinstein, a wales-i Aberystwyth egyetem történészei szerint Sir Henry Neville-re, a Plantagenet uralkodóház leszármazottjára tippel. Szerintük "rendkívül nyilvánvaló bizonyítékok" vannak arra, hogy ő rejtőzött a Shakespeare név alatt – írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

Az egyik közvetett bizonyítékuk az, hogy a diplomata Neville utazásai pontosan megfelelnek a drámák helyszíneinek, amelyeken egyébként Shakespeare sohasem járt. Vagy ott a francia nyelv használata az V. Henrikben, valamint más földrajzi és politikai részletek, amelyeket Shakespeare, egy kesztyűkészítő fia, aki életrajza szerint csak 12 éves koráig járt iskolába, nem ismerhetett. A kutatók feltételezését támasztja alá az a dokumentum is, amelyet 1867-ben találtak meg, de eddig elhanyagoltak: ezen Neville Shakespeare nevének leírását gyakorolta.

James és Rubinstein úgy gondolják, hogy Sir Neville, aki belekeveredett egy lázadási kísérletbe és árulógyanús lett, nem akart az erős politikai tartalmú drámák szerzőjeként szerepelni, inkább álnév mögé rejtőzött. A két kutatót erre a nyomra az vezette, hogy a Sir rokoni kapcsolatban állt Mary Ardennel, Shakespeare anyjával. Mindez olvasható most megjelent könyvükben, amelynek címe: Kiderül az igazság.