Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. április. 26. 08:30
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Kult
Felavatták Aradon a Szabadság-emlékművet
Az ünnepélyes avatás több ezer ember és a magyar miniszterelnök jelenlétében, néhány tucat szélsőséges román nacionalista hangoskodása közepette zajlott.
Az emlékpark felavatása és a magyar emlékmű újbóli köztérre állítása a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) közötti együttműködési megállapodás eredményeként vált lehetségessé. Az ünnepélyes aktus keretében egy megbékélési emlékparkot avattak, amely a Tűzoltó téren egyaránt otthont ad az aradi vértanúk emlékét idéző szoborcsoportnak, és egy később felállítandó - az 1848-as események román történelmi alakjait ábrázoló - román emlékműnek. Utóbbi, diadalívszerű alkotásnak egyelőre csak a makettjét avatták fel.
Az ünnepségen a magyar kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök, a román kormányt pedig Razvan Theodorescu művelődési miniszter képviselte. Markó Béla RMDSZ-elnök mellett jelen volt Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke és Dorel Popa, Arad város polgármestere is. Az ünnepséget szélsőséges román nacionalisták - vélhetően a Nagy-Románia Párt aktivistái - néhány tucat fős csoportja próbálta bekiabálásokkal megzavarni, a beszédek ennek ellenére jól hallhatóak voltak.
Medgyessy Péter beszédében kifejtette, hogy a magyaroknak és a románoknak a nemzeti méltóság érzelmi létkérdés. "Ez a vidék itt a mi Elzászunk. És hiszem, hogy a német-francia viszony mintájára itt is fölülkerekedik Európa" - mondta Medgyessy Péter. A miniszterelnök azonban azt is hozzátette: a történelem nem racionális, sokszor az árnyalatnyi különbség is hatalmasra nőhet, és ez elég a halálhoz is.
Razvan Theodorescu beszédében elhangzott, hogy az Aradon kivégzett tábornokok sohasem harcoltak Erdélyben, ezzel kimondatlanul is cáfolta egyes szélsőséges nacionalista román politikus és történészek korábbi állításait, amelyek szerint a magyar tábornokok románok tízezreinek a halálát okozták.
Markó Béla hangsúlyozta: a románok és a magyarok közeledése csak akkor válik lehetségessé, ha kölcsönösen tiszteletben tartják egymás hagyományait, érzelmeit, történelmi emlékeit. Markó úgy vélte: a Szabadság-emlékmű újbóli felavatása fontos lépés egy újfajta nemzeti együttélés felé. Az erről szóló kormányhatározat szerinte azt jelenti, hogy hivatalosan elismerik: Erdélyben a magyar múltnak is méltó helyet kell biztosítani.
(MTI)
Az ünnepségen a magyar kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök, a román kormányt pedig Razvan Theodorescu művelődési miniszter képviselte. Markó Béla RMDSZ-elnök mellett jelen volt Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke és Dorel Popa, Arad város polgármestere is. Az ünnepséget szélsőséges román nacionalisták - vélhetően a Nagy-Románia Párt aktivistái - néhány tucat fős csoportja próbálta bekiabálásokkal megzavarni, a beszédek ennek ellenére jól hallhatóak voltak.
Medgyessy Péter beszédében kifejtette, hogy a magyaroknak és a románoknak a nemzeti méltóság érzelmi létkérdés. "Ez a vidék itt a mi Elzászunk. És hiszem, hogy a német-francia viszony mintájára itt is fölülkerekedik Európa" - mondta Medgyessy Péter. A miniszterelnök azonban azt is hozzátette: a történelem nem racionális, sokszor az árnyalatnyi különbség is hatalmasra nőhet, és ez elég a halálhoz is.
Razvan Theodorescu beszédében elhangzott, hogy az Aradon kivégzett tábornokok sohasem harcoltak Erdélyben, ezzel kimondatlanul is cáfolta egyes szélsőséges nacionalista román politikus és történészek korábbi állításait, amelyek szerint a magyar tábornokok románok tízezreinek a halálát okozták.
Markó Béla hangsúlyozta: a románok és a magyarok közeledése csak akkor válik lehetségessé, ha kölcsönösen tiszteletben tartják egymás hagyományait, érzelmeit, történelmi emlékeit. Markó úgy vélte: a Szabadság-emlékmű újbóli felavatása fontos lépés egy újfajta nemzeti együttélés felé. Az erről szóló kormányhatározat szerinte azt jelenti, hogy hivatalosan elismerik: Erdélyben a magyar múltnak is méltó helyet kell biztosítani.
(MTI)
