2002. október. 07. 18:17 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Kult

Hajmeresztő (de nem valódi) Nobel-díjak

Október 3-án, a tekintélyes Harvard Egyetem dísztermében osztották ki az idei, úgynevezett IgNobel-díjakat, amelyeket szórakoztató, ám kevéssé fontos találmányokkal és eredményekkel előálló kutatók kapnak meg. A matematikai elismerést két indiai tudós nyerte el, szenzációs új módszerük kifejlesztéséért, amelynek segítségével minden eddiginél pontosabban lehet megbecsülni egy elefánt felületének nagyságát.

Az immáron több mint egy évtizede megrendezett díjkiosztón a nagy tekintélyű Nobel-díj mintájára, s azt parodizálva a tudomány legextrémebb, leghaszontalanabb eredményeit díjazza az Annals of Improbable Research (szabadfordításban: valószínűtlen kutatások krónikája) viccmagazin szerkesztőgárdája. A díjat azok kaphatják, akik olyan tudományos felfedezést értek el, amelyet "nem lehet vagy nem kellene megismételni".  "Ezek olyan kutatások, amelyek láttán az emberek minimum felhúzzák a szemöldöküket, de vannak köztük olyanok is, amelyekre szavakat találni is nehéz" - foglalta össze a rendezvény szervezője, Mark Abrahams a BBC-nek.  

Charles Paxton, a University of St Andrews kutatója azért a tanulmányáért kapta meg a biológiai IgNobel- díjat, amelyben arról értekezett, hogy a struccok miért válnak roppant izgatottá, ha ember kerül tollazatuk közelébe. "A struccok nagyok kedvelik az embereket - nyilatkozta a tudós, aki nagyon büszke a díjra -, sokkal jobban érdeklődnek az emberi faj egyedei, mint saját fajuk képviselői iránt." Az interdiszciplináris kutatásokért járó díjat Karl Kruszelnicki, a University of Sydney kutatója kapta, aki közel 4800 emberen végzett kísérlete során próbált választ találni az emberi köldökben található kosz keletkezésére: kiknél fordul elő, milyen színű és mennyi.

A béke IgNobel egy japán kutatócsoportnak jutott, amiért elősegítették két faj között a harmónia és a békés együttélés kialakulását: Bow-Lingual szoftverük a kutyaugatás feltételezett jelentését fordítja le japánra. Ugyancsak a háziállatok életének megkönnyítéséért járt az elismerés a spanyol Eduardo Segurának, aki macskák és kutyák részére fejlesztett ki speciális mosógépet (higiéniai díj). Az orvosi ál-Nobelt Chris McManus, a University College London kutatója kapta azért a rendkívüli vizsgálatsorozatáért, amelyben megállapította, hogy az antik szobrokon a férfiak bal heréjét nagyobbnak tüntették fel a mesterek a valóságosnál.

A közgazdasági IgNobelt 28 vállalat kapta az "imaginárius számok matematikai koncepciójának üzleti életben való használatáért". Az imaginárius számok olyan, a laikus számára nehezen elképzelhető matematikai konstrukciók (jelölésük: "i"), amelyek közös tulajdonsága, hogy négyzetük -1, azaz negatív szám. Ennek ismeretében nem nehéz elképzelni, mely vállalatok kapták meg a díjat: a hamis könyvelési megoldások sorát alkalmazó, dollármilliárdokat eltüntető és ezzel a befektetőket alaposan megtévesztő Enron, Dynegy, Global Crossing, Qwest Communications, WorldCom és társaik. 

A fizikai IgNobel nyertese a díjkiosztó előtt a bírálóbizottság egyik tagjával beült egy kocsmába sörözni. "Arnd Leikék csak a tudományos kísérletet próbálták reprodukálni" - védekezett az esemény házigazdája, Leike, a müncheni egyetem professzora ugyanis a sörhab viselkedésének tanulmányozásáért részesült a rangos elismerésben.

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 06. 09:30

MVM-terjeszkedés Romániában: a helyiek szerint Orbán most tolja be az országba Putyin trójai falovát

A magyar állami energiacég kivásárolja a német E.On-t Románia második legnagyobb gázcégéből. A helyi félelmek szerint, ha az üzlet lezárul, az MVM orosz gázzal fogja ellátni az ország háztartásainak csaknem felét, és ezzel nagyban erősödik Moszkva befolyása Bukarestben. A tranzakció 2025 első felében zárulhat, de még elkaszálhatják. Ennek az esélyét erősítheti az a sürgősségi rendelet, mellyel a román kormány megakadályozhatja a stratégiai fontosságú vállalatok “ellenséges” átvételét.