Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
„A tervezett beruházások olyan mélyrepülésben vannak, hogy az elképesztő” – így kommentálta a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara vezetője a friss felmérésüket. A Magyarországon dolgozó német cégek egyre jobban aggódnak a jogbiztonság miatt, de az igazi kihívást azt jelenti számukra, hogy a lakosság sehogy sem akar többet költeni, illetve hogy félelmetes tempóban nő a bérköltségük.
A Magyarországon dolgozó német cégek mindössze 9 százaléka vár javulást a magyar gazdaságban, 51 százalék viszont visszaeséstől fél – derül ki a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 2024. évi őszi konjunktúrajelentéséből.
Amennyiben a saját cégük üzleti helyzetéről kellett nyilatkozni, úgy valamivel jobb a helyzet, hiszen 31 százalék tekint optimistán a jövőbe, a cégek több mint negyede azonban romlást vár. Emiatt a foglalkoztatási terveknél leginkább stagnálás látható, azaz a német tulajdonú vállalkozások se nagy leépítésre, se nagy bővítésre nem készülnek. (A felmérés október közepén zárult, ez pedig azért is fontos, mert akkor még nem lehetett tudni, hogy Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást, ahogy azt sem, hogy összeomlik a német kormánykoalíció.)
És hogy miért fontos a magyar gazdaság szempontjából az, hogy miként készülnek a jövőre az itt dolgozó német cégek? Azt mindenki tudja, hogy Németország hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere, ám mutatunk néhány statisztikát 2022-ből (ezek az elérhető legfrissebbek), ami jól mutatja, hogy itthon is mennyire megkerülhetetlen a német gazdaság:
- Magyarországon 2350 német vállalat működik,
- összesen 229 ezer embernek adnak munkát,
- 3,2 milliárd euró értékben végeztek tárgyi eszköz beruházást, ami az összberuházás 11,7 százaléka,
- 68 milliárd eurós árbevételük volt, ami a hazai vállalati összárbevétel 14,2 százaléka.
Na, de nézzük a nagyképet
„A német gazdaság nem a legerősebb formáját mutatja, és ezt nagyon megszépítve mondom. Sikerült nekik kitartó, konzekvens munkával elérni a több éve tartó nullaszázalékos nem növekedést, nem csökkenést” – mondta az eredményeket bemutató sajtótájékoztatón Sávos András, a DUIHK elnöke.
Ez pedig azért is fontos, mert amennyiben Németországban nem jól alakulnak a dolgok, az hatványozottan megjelenik Magyarországon is. „Az Orbán-kormány akciótervvel igyekszik orvosolni ezt, a kis- és középvállalkozásokat próbálják támogatni.
Ez tök jó, de beruházások mértéke attól függ, hogy a kkv-k látják-e értelmét ennek. Márpedig jelenleg nem látják
– tette hozzá Sávos.
A felmérésből ugyanis az tükröződik vissza, hogy óriási a bizonytalanság a cégek körében. Éppen ezért leginkább a szinten tartás látszik a számokból, de az adatok azt is megmutatják, hogy sok a borúlátó, negatív kilátás is: „A tervezett beruházások olyan mélyrepülésben vannak, hogy az elképesztő.”
Hol is állunk most? – tette fel a kérdést Sávos, majd egyből megadta a választ: 2024-ben jelképes növekedés lesz csak Magyarországon. Ennek több oka van, például az, hogy nem élénk a lakossági kereslet, „de miért is élénkülne, ha a helyzet bizonytalan.
Látjuk azt is, hogy milyen állapotban van az állami költségvetés, és azt is, hogy beruházásokat halasztanak el, olyanokat is, amiknél lett volna esély a megtérülésre.
Ezek után nem meglepő az sem, hogy a magyarországi vállalatok beruházási aktivitása mélyen van. Hogy ez megváltozzon, szükség lenne arra, hogy többet költsön a lakosság. „Keresleti oldalon is igyekszik a kormány, például a családi adókedvezmény és a minimálbér emelésével, lakásépítések, -korszerűsítések ösztönzésével. Ezek az intézkedések azonban rövid távon nem jelennek meg a számokban, és ha egyáltalán lesz valami hatásuk, az középtávon fog megjelenni” – fogalmazott Sávos.
„A magyar gazdaság célpiacain található bizonytalanságot nem kell ecsetelnem: az új amerikai elnök és a hozzákapcsolódó vámrezsim nem úgy tűnik, hogy kedvező lesz Németország számára. Ha Trump beváltja ígéreteit, és az USA teljesen befelé fordul, akkor a német gazdaságra újabb csapás vár” – fogalmazott a kamarai elnök. Márpedig ha ez így lesz, akkor az a Magyarországot is súlyosan fogja érinteni, így
összességében Németországtól jelenleg nem várhatja a magyar gazdaság, hogy dinamizálni tudja.
A kereslet a gyenge gazdasági helyzet miatt ilyen alacsony – tette hozzá Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs vezetője. A felmérésben részt vevő cégek háromnegyede szerint ez komoly kockázatot jelent.
A DUIHK vezetője szerint ez egy olyan kockázat, amivel mindenkinek számolnia kell az országban, de van egy másik tényező is, amire nagyon oda kellene figyelni: ez pedig a munkaerőköltség, ami minden második német cég szerint komoly kockázatot jelent a működésükben.
A statisztikákból látszik, hogy 2019-hez képest Magyarországon átlagban 66 százalékban nőttek a munkaköltségek. „Szeretném látni azt a vállalatot, amely ezt a 66 százalékot hatékonysággal meg tudta spórolni. Éppen ezért a vállalatok a nettó versenyhelyzete biztosan nem javult, vélhetően inkább romlott” – summázott Sávos.
Annak, hogy ekkora mértékben nőttek a munkaerőhöz köthető költségek, Sávos szerint több oka van: egyrészt a szakemberhiány, másrészt az állami szférában tett lépések, „amik ezeket a várakozásokat generálják, és aminek mi nem örülünk”.
Igaz, amíg Magyarországon az emelések után is csak 13 euró az órabér, addig Németországban ez 41-42 euró, azaz onnan nézve még mindig olcsó munkaerő.
Persze a teljes képhez hozzátartozik, hogy nemcsak Magyarországon nőttek a bérek, hanem a régióban máshol is, azonban Bulgáriát és Romániát leszámítva nem ekkora mértékben:
„Ahhoz a vállalatok nettó versenyképessége ne csökkenjen, a 66 százaléknál nagyobb hatékonyságnövelés kellene. Hosszú távon nem lenne jó erre berendezkedni, mert ebből nem az következik, hogy Magyarország eléri a vágyott szinteket” – kommentálta az adatokat a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara vezetője, aki arról is beszélt, amíg 2021-2022-ig 10 éven keresztül fokozatos javulást lehetett látni a jogbiztonság és a gazdaságpolitikai keretek kérdésében, most romlást észleltek.
Ez egy jelzés a kormány számára, hogy ez olyan téma, amivel foglalkozni kell
– fogalmazott Sávos, aki szerint a jogbiztonságnál leginkább azt nézik, hogyan zajlik a törvényalkotás, hogyan lehet rá felkészülni, de az is szerepet játszik, hogy a folyó ügyekben milyen a tapasztalata a német cégeknek. „A trendben az látható, hogy egyre többször tapasztalják a cégek azt, hogy a jogbiztonság Magyarországon jelenleg nincs kielégítő állapotban, ami a további beruházásokat is befolyásolhatja” – tette hozzá Sávos.
Amennyiben a versenyképességet nézzük, úgy azt látjuk, hogy az a térségben mindenhol javult, de Magyarország ezen a téren is le van maradva a régióhoz is. Wölfer ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az itteni beszállítói szerkezet általában segítséget jelent, de vannak olyan német cégek, akik szerint az továbbra sincs a megfelelő szinten.
Azon viszont a felmérés készítői is meglepődtek, hogy a most érvényben lévő fenntarthatósági követelmények összességében javítják a képet. Mindez azzal magyarázható, hogy Németországban rendkívül szigorú a rendszer, így ha más piacokon is bevezetnek hasonló szabályokat, akkor a német cégek felkészültebbek ezekre, mint a versenytársaik.
A kutatás során az ázsiai befektetőkről is megkérdezték a német cégeket, egyharmaduk szerint számukra nem releváns a megjelenésük Magyarországon, 24 százalék azt mondta, hogy akár potenciális vevők is lehetnek a termékeikre, 8 százalék bízik benne, hogy idővel a beszállítóik lehetnek, de 35 százalék kifejezetten versenytársként néz rájuk. A Magyarországon dolgozó német cégek 19 százaléka szerint erőforrásokért is komoly vetélytársak lehetnek, ez az arány a feldolgozóiparnál már igen jelentős, 56 százalékos.
Jó hír ugyanakkor, hogy a forintárfolyamnál és az energiaáraknál csökkentek a félelmek, igaz, tesszük hozzá, a felmérést szeptember végén, október elején végezték, azóta pedig nagyot esett a forint árfolyama.
