Gyenis Ágnes
Szerzőnk Gyenis Ágnes

Összeomlani látszik a Liberty Dunaújváros néven újjászületett Dunaferr, miután mindkét utódvállalata ellen felszámolást kezdeményeztek. Több mint 300 millió forintjáért küzd az a cég, amely évtizedig alvállalkozóként kezelte az acélhulladékot.

Szeptember 20-án a Fővárosi Törvényszék arról értesítette a dunaújvárosi Keramet Hungary Kft.-t, hogy megállapította a Duna Furnace Dunai Vasmű Kft. fizetésképtelenségét, és elrendelte a felszámolását. Az adós cég nem más, mint a felszámolás alatt álló Dunaferr életképes egységeiből kialakított egyik utódvállalat, amelyet tavaly az indiai–brit Liberty Steel vásárolhatott meg. Ha a Duna Furnace nem fellebbez, ami azért nem valószínű, a felszámolás 15 napon belül el is indul. Hogy kényes ügyről van szó, az abból is látszik, hogy a bíróság a felszámolási kérelem benyújtása után több mint hat hónappal hozta meg a döntését, miközben az időhúzás nyilván növeli a hitelezők kockázatát.

Ennek ellenére a Keramet – a Liberty kezdeményezésére – még szeptemberben is tárgyalt az indiai–brit tulajdonos képviselőivel a kamatokkal együtt már több mint 300 millió forintnyi, a 2023-ban ki nem fizetett számlákból eredő követelésük átütemezéséről 2024 végéig. Ám az egyeztetés szeptember 25-én megszakadt, a leveleikre azóta nem válaszolnak – nyilatkozta a hvg.hu-nak Protsenko Sergiy, a Keramet ügyvezetője. Szerinte az egyik vitás pont az volt, hogy a Libertyt képviselő tárgyaló fél meghatalmazása nem felelt meg a magyar jogszabályoknak.

Hosszú történet az övék. 2014 áprilisától az akkor orosz–ukrán tulajdonban álló Dunaferr kiszervezte az acélhulladékokkal kapcsolatos összes munkafolyamatot az ukrán hátterű Keramet Kft.-nek (a hasonló nevű ukrán vállalatnak a régió több országban működnek ilyen profilú érdekeltségei). A Keramet ezek után bérbe vette a Dunaferrtől a szükséges berendezéseket és üzemterületet, az acélmű több mint 40 dolgozóját pedig jogutódként foglalkoztatta tovább. Az acélhulladék kezelésére kötött szerződést megörökölte a Dunaferr felszámolója által létrehozott „jó” vállalat, a Duna Furnace. Csakhogy, miután az utóbbi új tulajdonosa a Liberty lett, a kormány – amely több úton-módon is kedvezményezte az indiai–brit vállalatot – testreszabott rendelettel könnyítette meg a dolgát: megengedte neki, hogy indoklás nélkül, rendkívüli felmondással kirúghassa a Dunaferr alvállalkozóit, felülírva ezzel hatályos vállalkozói szerződéseket. Több mint száz, hosszú évek óta a Dunaferrnél lévő dolgozó állása került így veszélybe, anélkül, hogy a Liberty a papírforma szerint megszegte volna a vállalását, hogy foglalkoztatja az acélmű több mint háromezer munkavállalóját. Az érintettek munkaadói ugyanis az alvállalkozók voltak, más kérdés, hogy teljes mértékben az acélműtől függtek, hiszen ugyanazt csinálták, mint korábban a Dunaferr kötelékében.

Innen nézve álságos az a kormányzati kommunikáció, hogy mindent elkövetnek a dunaferres dolgozók munkahelyének a megőrzéséért.

A Keramet és a Dunaferr együttműködése tavaly november 15-én ért véget, aznap két levelet is kaptak a Dunaferrtől – mondja az ügyvezető. Az egyikben felmondták az acélhulladékok kezeléséről szóló szerződést, a másikban közölték, hogy hajlandók továbbra is együttműködni velük. A bérleti szerződés azonban érvényben maradt, s miután a Keramet vezetése tudott arról, hogy a Liberty azzal az ígérettel nyerte meg a Dunaferr életképes eszközeiből létrehozott új cégeket, hogy 100 nap alatt felfuttatja az acéltermelést, reménykedett a folytatásban. S akkor még nem küldte el az érintett dolgozókat, hanem tovább fizette őket.

A hideg zuhany idén januárban jött, amikor a Duna Furnace közölte, hogy februártól a bérleti szerződéstől is eláll. „Fordulópont volt ez a számunkra, rájöttünk, hogy a termelés újraindításának az esélye a közeljövőben nulla” – emlékszik vissza az ügyvezető. Miközben ő már akkor átlátta a helyzetet, a Liberty máig hitegeti a dolgozóit, az üzleti partnereit, a hatóságokat és a kormányzati szerveket is, hogy hamarosan elindítja a nyáron gyakorlatilag leállított termelést, és újra munkát ad az állásidőre kényszerített dolgozóknak. Amit amúgy a szintén fizetésképtelenséggel küzdő román, cseh vagy lengyel gyárában sem volt képes megtenni.

A Keramet ezek után kénytelen volt leépíteni a dolgozóit. „A cég most nehéz helyzetben van” – panaszolja az ügyvezető. Ha hozzájutnának a pénzükhöz, vennének egy új hulladékfeldolgozó telepet és eszközöket, és újrateremtenék a munkahelyeket. A társaságnak tavaly még 3,7 milliárd forintos árbevétele volt, igaz, 2021-ben 5,8 milliárd, a nyeresége pedig az akkori több mint 300 millióról 80 millióra csökkent.

Nem a Keramet az egyetlen hitelezője a Duna Furnace Kft.-nek, szeptember végén ugyanis újabb végrehajtást indított ellene az adóhatóság, idén már a sokadikat. Hasonló a helyzet a másik Liberty által megvett Dunaferr-utódvállalattal, a Dunarolling Kft.-vel is. Az utóbbi ellen néhány napja a Dunaferr egyik felszámolás alatt álló „rossz” maradéka, az ISD Power Kft. kezdeményezett felszámolást és vagyonfelügyelő kirendelését, mert az új cég nem fizetett a tőle kapott energiáért, ami elengedhetetlen volt a termeléshez – már amíg egyáltalán működött.

Egyre inkább úgy tűnik, nem sikerül megmenteni az új Dunaferrt sem

Az NGM szerint a kormány mindent megtett a Dunaferr talpra állításáért, az új tulajdonos Liberty azonban nem teljesítette a vállalásait. Közben felszámolást kezdeményeztek az új cég ellen.

A Power legnagyobb hitelezője a magyar állam több mint 300 milliárd forinttal. A történtek után a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékesei először fogalmaztak meg kritikát a Liberty Steellel szemben, mondván, az új gazda nem teljesítette a vállalásait, sem, ami a beígért fejlesztéseket, sem, ami a stabil munkahelyek megteremtését illeti. Az állam viszont az elmúlt több mint másfél évben összesen 70 milliárd forinttal segítette az acélmű talpra állását. A tárca ezek után nem lát esélyt arra, hogy a Liberty végrehajtja a szükséges 200 milliárd forint körüli, főként az elektromos acélgyártáshoz szükséges beruházásokat.

A folyamatosan az európai acélpiac nehézségeivel takarózó Liberty erre a Portolio.hu-n úgy reagált, hogy vitatja az ISD Power követelését, mert nem ők, hanem elődeik kötöttek vele energiaszolgáltatási szerződést. Hangsúlyozta, egyeztet a kormánnyal, a megoldást keresve. Ismerve az előéletüket, ez utóbbi feltehetően annyit jelent, hogy újabb állami segítségért kalapozik. Emlékezetes, hogy a Liberty itteni leányvállalata szinte azonnal a tavaly év eleji megalakulása után 100 millió eurós hitelt kapott az állami Eximbanktól az akkor már felszámolás alatt álló Dunaferr életben tartására. Ezek után nem volt meglepő, hogy a Duna Rolling és Duna Furnace Kft.-kre – vagyis a Dunaferr adósságoktól megtisztított, életképes részlegeire – hónapokkal később kiírt értékesítési pályázaton a Liberty futott be győztesként. Arra azonban aligha számított bárki, hogy nem is egészen egy év múlva ismétlődik a Dunaferr-sztori, és beüt a krach.

Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.