2023 második negyedéve óta Magyarországon sikeres dezinfláció ment végbe – hangsúlyozza a Portfoliónak adott interjúban Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető közgazdásza. Ugyanakkor a mostani 3,7%-ról lesz egy kis emelkedés – figyelmeztet a szakember. Áprilisban még a 2-4 százalékos inflációs toleranciasávban maradhat a ráta, de májustól 4 százalék fölé emelkedik, és év végéig nagyjából 4-5 százalék között mozog. Ez magasabb az optimálisnak tartott 3 százalékos inflációs célnál.

A jegybanki inflációs előrejelzéssel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy hogyan fogja az infláció – ugyan enyhe – visszagyorsulását kommunikálni a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca győzelmi jelentései az elmúlt hónapokban nem ismertek határokat, a legutóbbi közleményben az infláció már „összerogyott”, sőt „összeomlott”, mi több: „lent maradt”.

Kuti Zsolt arra is magyarázatot adott, miért gyorsított a Monetáris Tanács ideiglenesen a kamatvágási tempón, csak hogy aztán újra lassítson: lehetőség mutatkozott kihasználni azt a mozgásteret, amit az infláció vártnál jóval gyorsabb csökkenése nyitott, a tanács februárban úgy ítélte meg a helyzetet, hogy viszonylag kis kockázattal meg lehet ezt tenni.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy

az év közepére a 6-7 százalékos kamatsávba érkezünk vissza.

A kamatdöntések meghozatalakor az infláció szempontjából van mozgástér: jelenleg reálkamatunk az egyik legmagasabb Európában – mondta Kuti. Ez a reálkamat az év közepétől fokozatosan a régióra jellemző szintre fog mérséklődni. Ugyanakkor a pénzpiaci kockázatok emelkedtek, ez nyilvánul meg a forint árfolyamában is.

A jegybank az utóbbi időben kiemelt figyelmet fordít a pénzpiaci stabilitásra, és azon belül a forint árfolyamára. Kuti szerint ennek több oka van:

• Ahogy az 2022 októberében (mikor az árfolyam összeomlott) kiderült, a nagyon gyors árfolyamgyengülés elindítja az egyoldalú euroizáció folyamatát, a lakosság és a vállalatok forintforrásaikat elkezdik devizára váltani, amely egy részét akár ki is viszik az országból.
• Felerősödött a gazdasági szereplők árfolyamrugalmassága, érzékenysége, sokkal gyorsabban és erőteljesebben reagálnak a változásokra. Ez érvényes az árazási döntésekre is. Évekig igaz volt, hogy egy százalékos forintgyengülés 0,1-0,15 százalékponttal emelte az inflációt. Most ez több mint a duplájára emelkedett és ez a nagyobb átárazás gyorsabban is zajlik le. Emiatt az infláció szempontjából is sokkal fontosabb lett az árfolyam.
• Fontos változás, hogy mára az államadósság deviza aránya a 2010-es évek mélypontján látott szint duplájára emelkedett.

Kuti Zsolt szerint a Nagy Márton miniszter által propagált magasnyomású gazdaság feltételei jelenleg nem adottak. A legfontosabb bizonyos mértékű szabad kapacitás rendelkezésre állása, részben a munkaerőpiacon, de az olcsó finanszírozást is ide lehet érteni. Elengedhetetlen az alacsony sérülékenység, tehát a jelentős folyófizetésimérleg-többlet, az alacsony költségvetési hiány, alacsony pénzügyi sérülékenység. Ha ezek nem adottak, akkor

a magyar gazdaság könnyen visszakerülhet a jól ismert stop-go ciklusok fogságába, amiben ugyan rövid ideig lehet jól teljesíteni, de a megemelkedő sérülékenység miatt időről időre valamilyen – gazdasági növekedést lassító – korrekciót kell végrehajtani.

Mindenesetre Kuti szerint van egy hangsúlyeltolódás, az utóbbi időszak kormányzati nyilatkozatai arra utalnak, hogy a magasnyomású gazdaság koncepció elsősorban a vállalati szektorra vonatkozik, és a hatékonyságnövelés ösztönzésén van a hangsúly.

A szakember a kormány és a jegybank közötti konfliktusokról is beszélt, elismerte, hogy ezek Magyarországon erősebbek voltak a máshol is természetes nézetellentétek. „Azt gondolom, hogy az elmúlt hetekben már láthattunk oldódást, az állaspontok közeledését, ilyen szempontból optimistán tekintek a jövőbe” – mondta.