Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az áremelkedést minden vásárló megtapasztalhatja a boltban, ha édességet vesz, az iparág szakértői szerint azonban a java még hátra van. Mivel nincs kakaótermés, a tőzsdei árak is az egekbe szöktek, ezért újra kell terveznie az iparágnak a működését. Luxuscikkek lesznek a kakaóból készült termékek?
Könnyen lehet, hogy sokaknak le kell hamarosan mondaniuk kedvenc csokoládéjukról, vagy legalábbis olcsóbb márkákra váltani. Az ok egyszerű, a kakaóbabot termelő legfontosabb afrikai és ázsiai országok nem tudnak lépést tartani a kereslettel, ez pedig hatalmas áremelkedéshez vezetett a tőzsdéken.
A java még hátravan
A magyar édességgyártók is alkalmazkodási kényszerbe kerültek. Mint azt Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke kérdésünkre elmondta egy sajtóbeszélgetésen, az iparnak nincs más választása, mint tovább növelni a hatékonyságát, például az egyes cégek energiafelhasználása terén. Ennél sokkal nagyobb probléma azonban a nyersanyagok beszerzése. Miután a kakaóbab piacán drámai áremelkedés volt, ezt a fogyasztók is meg fogják érezni.
Jelenleg 8800 dollár felett van a kakaó tonnánkénti ára a tőzsdén, néhány hónapja ez még 3000 alatt volt, miközben a cukor esetében is 20 százalékos emelkedésről számoltak be az iparági szakértők. Ez a magyar piac esetében azért is problémás, mert egyetlen cukorgyárunk van, miközben a globális igény nagyjából 60 százalékát Brazília szolgálja ki, ami újfent egy komoly kitettség. Szintén tényező, hogy fájlalja az iparág az Európai Unió által támogatott ukrán cukor megjelenését, ami összezavarja az árazást.
Német Ferenc a Tutti részéről kiemelte: fel kell készülni egy komoly áremelkedésre. Vállalata kakaóitalt állít elő, aminél szintén nehezen megkerülhető alapanyag a kakaóbab és a cukor.
A kakaó ugyan készletezhető, azonban pont közelítjük azt a pontot, amikor ezek a készletek kifutnak. Német elmondása szerint ez is lehet a magyarázata annak, hogy a csokoládék ára, ha eddig emelkedett is, mint minden a boltokban, messze nem olyan szinten, mint amit a tőzsdei folyamatok indokolnának, és amire a vásárlónak fel kell készülnie. Jóslata szerint egy-két vagy annál több éves folyamat van a piac előtt, ameddig ez a helyzet valahogy rendeződik.
Ráadásul tavaly nemcsak a csokoládénál volt gond: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint éves viszonylatban minden hónapban visszaesett a kiskereskedelmi forgalom, idén januárban látszott csupán egy szerény, 0,6 százalékos visszapattanás. Ennek egyelőre a legfontosabb tényezője az infláció, ami a tavalyi csúcsán meghaladta a 25 százalékot, azóta mérséklődött, de a piaci szakértők idén is hullámzást várnak.
Mi lesz a megoldás?
A piaci szereplők beszélgetéseink alapján cudar időszakra számítanak. Sánta az említett hatékonyságnövelés mellett elképzelhetőnek tartja a leépítéseket is az iparágban. Ez makrogazdasági szinten eddig nem volt jellemző, a KSH legutóbbi adata is mindössze 4,5 százalékos munkanélküliségi rátáról számol be, miközben recesszióval zárta az előző évet a gazdaság.
Sánta megoldásként felvetette, hogy a beszerzési láncok javítása érdekében ki lehetne iktatni az eddigi beszerzői csatornákat, hogy közösen közvetlenül szerezzék be a gyártók a nyersanyagot, amire a termékeik előállításához szükségük van.
Az édességipari szereplők jellemzően tőzsdén, vagy közvetítőkön keresztül jutnak hozzá a gyártáshoz fontos alapanyagokhoz. Ez épp egy olyan költségtétel, amit szívesen kiiktatnának. Szakértő nyilatkozóink szerint ez némi szervezéssel sokkal olcsóbbá válhatna, igaz, ehhez arra is szükség lenne, hogy közösen szerezzék be a alapanyagokat az ilyen megállapodásokkal, amivel az előállító és a vevője is jól jár.
Kérdésünkre Sánta megerősítette, hogy ezen a területen is megnőtt a saját márkás termékek forgalma. Egyúttal kiállt amellett, hogy ezek nem gyatra minőségű termékek, hiába kerülnek a boltok alsó polcaira.
Kevésbé derűs kilátás azonban, hogy a drágulás épp a húsvéti szezonra visszahozhatja a kakaóbevonatos termékeket. Német és Sánta is annyiban optimista, hogy ez az orbitális drágulás nem lesz tartós. Sánta kérdésünkre viszont el is keserítette a vevőket, mondván, ha helyre is áll a kakaóbab termelés a globális piacon és helyrejönnek a tőzsdei árak, a gyártóknak be kell nyelniük a mostani helyzetet, bevételt és profitkiesést, amit kompenzálni fognak. Lefordítva: sokáig drága marad a csoki.
Mi történt?
Hogyan lehetséges, hogy a világ két legnagyobb kakaóbab exportőre, Ghána és Elefántcsontpart esetében kétszámjegyű visszaesés volt a százalékos kitermelésben? Erre egyszerű megfejtésként az aktuális klimatikus viszonyokat hozzák fel, amire rátett egy, az állományt megtépázó fertőzés is.
Felvetésünkre, miszerint a sokmilliárd dolláros árbevételű édességipari cégek miért nem visznek oda technológiát és szakértelmet, az afrikai országok politikai instabilitása volt a válasz.
Ghánában a kormány oktatási kampányt indított, hogy miként lehet hatékonyabban termelni az organikusan előállított kakaóbabot. Az ország egyébként évente nagyjából 228 millió dollárnyi bevételre tesz szert a kakaó exportjából. Elefántcsontpart ennél is sokkal komolyabb játékos, a 2022-es elérhető adatok szerint 3,3 milliárd dollár értékben exportált kakaóbabot.
Borítóképünkön kakaóbab látható. Fotó: AFP/Valerie Baeriswyl
