Megállapodásra jutott egymással a munkáltatói és a munkavállalói oldal a minimálbér-tárgyalásokon – jelentette be Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. A minimálbér 16 százalékkal emelkedik január 1-től (havi bruttó 232 ezer forintra), a garantált bérminimum 14 százalékkal (havi bruttó 296 400 forintra).

A felek a megállapodásban foglalt általános bérajánlásban azt tűzték célul, hogy minden munkáltató törekedjen a bérek értékének megőrzésére teherviselő képességének megfelelően – mondta el a hvg.hu-nak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Utóbbi kitétel azt tükrözi, hogy a felek szerint a jelenlegi helyzetben a munkahelyek megőrzése elsődleges fontossággal bír.

A megállapodásnak az is része, hogy a felek 2023 közepén ismét összeülnek, és áttekintik a helyzetet. A gazdasági mutatók (beleértve az inflációt) a várttól jelentősen eltérő alakulása esetén sor kerülhet a megállapodás módosítására.

Az egyezség már az előző, keddi tárgyalási fordulón elérhető közelségbe került, a hat érdekképviselet (három munkáltatói és három munkavállalói) közül öten támogatni tudták a fenti számokat. Csak a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nem adta rájuk áldását.

Kompromisszumos megoldás

Zlati Róbert, a szakszervezeti tömörülés elnöke azonban már a csütörtöki forduló előtt bejelentette, hogy belső egyeztetések után mégis elfogadják ezt az emelést. A MASZSZ jóval magasabb, 20 százalékos emelést szeretett volna. Zlati szerint az inflációs adatok motiválták őket abban, hogy magasabb értéket követeljenek. Hangsúlyozta, hogy év közben még visszaülnek a tárgyalóasztalhoz, ha a prognosztizált inflációhoz képest lényegesen nagyobb eltérés lesz a jövő év során.

Perlusz László még kedden azt mondta a hvg.hu-nak, hogy

a 16 és 14 százalékos emelési mértékekkel a felek elmentek a falig,

a munkavállalói oldal nem tudja kevesebbel beérni, a munkáltatók pedig nem tudnak többet kínálni.

A minimálbér jelentősebb emelésével a legalacsonyabb keresetek jobban nőnének, a garantált bérminimum viszont jóval több foglalkoztatottat érint, így ennek csekélyebb emelése könnyebben kigazdálkodható a vállalkozások számára, mintha a minimálbér és a garantált bérminimum is 15–15 százalékkal emelkedne. Egy 20 százalékos emelést a munkáltatói oldal már a bértárgyalások elején kizárt, mondván: ekkora emelést képtelenség lenne kigazdálkodni.

A minimálbér felfelé tolja a kereseteket

A megállapodás alapján az alábbi grafikonon ábrázoltuk a keresetek várható alakulását. Természetesen nem tudni, az átlagkereset és a medián (közepes) kereset hogyan alakul jövőre – sőt még az idei évet sem látni egészében –, abból indultunk ki, hogy mivel ezek nagyjából követik a minimálbér emelkedési ütemét, (legalább) 15 százalékkal fognak nőni jövőre.

Ez nyilván csak feltételezés, de nem alaptalan. Ugyan a gazdaság technikai recesszióba lép, viszont a munkaerőpiac még mindig feszes, vagyis munkaerőhiányos. Ha a minimálbér és a garantált bérminimum 14–16 százalékkal nő, ezek legalábbis hasonló mértékben tolják fölfelé az összes keresetet, a munkaerőhiány miatt a vállalkozások nem engedhetik meg maguknak, hogy ne emeljenek, és engedjék, hogy jelentős bértorlódások alakuljanak ki. Ráadásul az infláció magas, ami szintén a munkavállalók béremelési igényeit fűti. Mindez természetesen csak általában, nemzetgazdasági szinten igaz, lesznek olyan cégek, sőt akár egész szektorok, ahol nem várható béremelkedés, vagy legalábbis a 15 százalék körüli szinttől jelentősen elmaradó. Máshol az átlagos béremelkedési ütemet meghaladó emelések is lehetnek.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter csütörtökön egy konferencián azt mondta, 16–17 százalék lehet az éves átlagos infláció 2023-ban, a keresetek pedig ennél valamivel jobban nőnek majd. Ami azért egy recessziós gazdasági környezetben optimista előrejelzésnek tekinthető.

Jövő őszig reálbércsökkenés következik

A minimálbér, a garantált bérminimum és általában a keresetek ilyen mértékű emelkedése egyfelől kevés, másfelől talán túl sok is.

A munkavállalók számára természetesen kevés. Feltételezve, hogy a Nagy Márton által vázolt inflációs pálya valósul meg (25–27 százalékos tetőzés január-februárban, majd fokozatos lassulás az év végi egyszámjegyű ütemig, kiadva az évi átlagos 16–17 százalékot) 2023-ban talán, épp csak nem lesz reálkereset-csökkenés. Mármint éves átlagban,

ezzel az inflációs pályával az év első felében legalább, de inkább őszig minden hónapban reálkereset-csökkenés lesz.

Ha mondjuk februárban 27 százalék lesz az infláció, míg a keresetek csak 17 százalékkal magasabbak, mint egy évvel korábban, az arra a hónapra 10 százalékos reálbércsökkenést jelent.

És akkor arról nem beszéltünk, hogy egyes árucsoportok inflációja jóval magasabb, mint a teljes, átlagos inflációs mutató. Az élelmiszerek inflációja például már novemberben meghaladta a 43 százalékot.

Félő, hogy felpörög az ár-bér spirál

A másik oldalról, tehát a vállalkozások oldaláról ekkora minimálbér-emelés (és béremelkedés), nagyon is sok. Kérdés, hogyan fogják kezelni ezt a helyzetet. Ahogy arról a bértárgyalások nehézségei kapcsán írtunk: a béremelést a vállalkozásoknak ki kell tudniuk gazdálkodni.

Ennek egyik módja a termelékenység növelése, de az innovációhoz, a beruházásokhoz, a technológiai fejlesztésekhez pénz, tőke kell, ami nem áll rendelkezésre, miközben a gazdaság technikai recesszióba lép. A vállalkozások ideális esetben bevállalhatják, hogy a jövedelmezőségük kárára emelnek bért – de a járvány évei után ennek nincs igazán tere. Opció, ha elbocsátásokba kezdenek, s a létszám csökkentésével teszik lehetővé az alkalmazásban maradók bérének emelését – ám ez a munkanélküliség növekedését jelenti. Továbbá

lehetőség, hogy áremelésekkel teremtenek fedezetet a bérek emeléséhez

– ami viszont az ár-bér spirál beindulásával fenyeget, amikor a béremelési kényszer inflációt generál, ami béremelési kényszert generál, ami inflációt generál és így tovább. Utóbbi lehetőség miatt a mostani minimálbér-emelés vízválasztó lehet, most dől el, Magyarország beragad-e egy magas inflációs környezetbe.

Egy lépésben a minimálbér-emelést jól rendezni lehetetlen – mondta a HVG-nek Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. A szakember szerint előremutató megoldás egy feltételekhez kötött, több lépcsős emelés lehetett volna, illetve egy újabb hosszú távú bérmegállapodás nyélbe ütése. Perlusz László erre a felvetésre azt reagálta: örvendetes, hogy egyáltalán bármiféle januári emelésben meg tudtak állapodni a felek, egy bonyolult, hosszú távú bérmegállapodás tető alá hozása esélytelen volt.