Az Erste Banknál folytatódott a hitelezés növekedése a harmadik negyedévben, a költségek és az állami terhek emelkedése, valamint a számviteli elszámolások és a tartalékok képzése miatt azonban az időarányos eredmény a tavalyinál rosszabb lett. A működési bevételeket 5,6 százalékkal sikerült növeli, a költségek azonban 26,7 százalékkal emelkedtek. Az adózás utáni eredmény 59,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az első kilenc hónapot tekintve az adózás utáni eredmény 18,4 milliárd forint volt – ismertette a számokat sajtótájékoztatón Jelasity Radován elnök-vezérigazgató.

A bank profitjának csökkenése mögött a bankszektorra kivetett extra terhek állnak, amelyek összességében 40-50 milliárd forintot visznek el:

• Extraprofit-adó: 18,7 milliárd forint,
• Kamatstop: 21 milliárd forint,
• Sberbank-kártalanítás.

Miközben a jegybank által meghatározott alapkamat 11 százalékra nőtt a harmadik negyedévre (azóta már 13 százalék), az Erste kamatmarzsa még csak 4,1 százalékra – emögött elsősorban az áll, hogy a hitelek nagy része fix kamatozású, ezért a hitelportfolió nem árazódik át gyorsan. A kamatmarzs lassú emelkedését a bank vezetői azért tartották fontosnak hangsúlyozni, hogy jelezzék: nem igaz, hogy a bank tönkrekeresné magát a magas kamatokon, pláne, hogy az állami pluszterhek elviszik a nyereséget. Jelasity Radován azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a több különféle kamatmoratórium hatása lassan nagyobb teher, mint az extraprofit-adó.

Ami a lakossági hitelezést illeti, az első kilenc hónapban folyósított jelzáloghitelek összege valamelyest kisebb volt, mint 2021 azonos időszakában (3 százalékos csökkenés), az új babaváró hitelek folyósítása 14 százalékkal volt kisebb, míg a személyi kölcsönök esetében 11 százalékos növekedés volt.

Ezek azonban az első kilenc hónap számai, ahogy az várható volt, a lakossági hitelezés kezd teljesen lefulladni, különösen az ingatlanhitelezés. Jelasity Radován elmondása szerint mintegy másfél hónapja tapasztalható jelentős visszaesés, szeptember-októberben a felére esett vissza a jelzálighitel-folyósítás. Mindez úgy, hogy a hitelfolyósításoknak van egy átfutási ideje, vagyis a most folyósított hitelek felvételét még korábban kezdeményezték az ügyfelek. Jellemzően a bankok kamatgaranciát vállalnak a megkezdett ügyletekre, így ezek esetében még alacsonyabbak a kamatok. Mindenesetre a jegybank által fenntartott 18 százalékos irányadó kamatrátának „meg lesz a hatása”.

Jelasity Radován felemlegette, hogy a 10 százalékos kamatozású ingatlanhitel legfeljebb nevében ingatlanhitel, és feltette a kérdést, felelős dolog-e bárki számára akár több, mint tíz évre hitelt felvenni ilyen kamatkörnyezetben,

A vállalati hitelezés jelentősen nőtt az első kilenc hónapban, különösen a nagyvállalati szegmensben, 259 milliárdról 400-ra. Ám ebben benne van egy nagyvállalat egyetlen ügylete, aminek hatása 2023 első negyedévében kifut. Ezen túl a nagyvállalati szegmens növekedése is 20 százalék körüli.