Amikor én valamit olcsón adok, mesterségesen nagyon olcsón adok, azzal az emberek nem fognak takarékoskodni

– kritizálta a benzinárstopot Hernádi Zsolt, a Mol Csoport elnök-vezérigazgatója a 21. század intézet élő videós interjújában csütörtök délután. Azt mondta, hogy a benzinárstop nem a kormánynak, hanem a Molnak kerül sok pénzbe. Sőt, szerinte a kormány által bejelentett (rezsicsökkentéssel kapcsolatos) intézkedések 60-70 százalékát a Mol finanszírozza.

A beszélgetésben végigtekintettek a gázhelyzeten. Hernádi szerint Európának új energiaforrásokat kell keresnie az orosz helyett, ami nem könnyű és nem is olcsó, de Európába nem is tudnak annyi földgázt behozni más forrásból, ami elég lenne. Az idei téli fűtésre van elég gáz, a jövő évi attól függ, hogy idén mennyit használunk el belóle.

A Mol-vezérnek meggyőződése, hogy Közép-Európa nem tud leválni az orosz gázról, szerinte a leválás “nagyon sok pénzbe fog kerülni, hosszú ideig fog tartani, és ki leszünk szolgálatva más szállítóknak”. Ahogy nem lenne olcsó az orosz olajról sem leválni, a Mol-finomítók átalakítása más olajok kezelésére szerinte például 500-600 millió dollárba kerülne, és akkor még ott van az Adria olajvezeték kapacitáshiánya.

A múlt héten azonban egy véleménycikkben úgy fogalmazott Oroszországgal kapcsolatban, hogy nem nagyon lesz visszaút, és egy váláshoz hasonlította a helyzetet:

Hernádi Zsolt az Oroszországhoz való viszonyról: Visszaút nem nagyon lesz

Európa és Oroszország elválása olyan, mint amikor férj és feleség hosszú idő után felbontja a házasságot, igaz, itt inkább érdekházasságról volt szó – írja véleménycikkében a MOL vezérigazgatója.p>

Most is megjegyezte, hogy 1945 óta nem történt olyan, mint az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása, és emlékeztetett, hogy egész Európa csövön kapja a gáz nagy részét, de szerinte "Ez az a pont,amikor úgy is kell fogalmanunk, hogy arra az útra már nem lehet visszatérni".

Hernádi Zsolt az ernergiahatékonyságról is beszélt, szerinte ezen a téren “Vannak elmulasztott feladataink”. Jelezte azt is, hogy a fosszilis energiahordozók még több évtizedig velünk maradnak, de az energia nem lesz olcsóbb.

A fenntarthatósággal kapcsolatban példaként említette Németországot, ahol nagyon sok pénzt fektettek a megújuló energiahordozókba a napelemektől a szélturbinákig, és 84-ről 77 százalékosra sikerült csökkenteni a fosszilis energiahordozók arányát, a sok pénz erre volt elég - mondta az interjúban.