A kormány által a költségvetési hiány pótlására bevezetett adókat elemzi a GKI. A gazdaságkutató egészen pontosan azt nézte meg, mennyire felelnek meg ezek a különadók a nevüknek. A kormány közlése szerint egyes ágazatok extraprofitját adóztatja meg, a GKI azonban felhívja a figyelmet, hogy valójában ezek a közterhek nem a cégek nyereségére, hanem bevételére vetették ki. A GKI Gazdaságkutató Zrt. ehhez képest a kettős könyvvitelt vezető vállalatok (közel 322 ezer cég) 2020-as adatai alapján megvizsgálta, hogy szakágazati szinten hogyan alakultak a profitok, vagyis hol keletkezett „extraprofit”.

Mielőtt azonban megnéznénk a GKI elemzését, érdemes felidézni Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter magyarázatát is a közgazdasági fogalomként amúgy Karl Marx által bevezetett – és azóta is inkább csak politikusok által alkalmazott – extraprofitról. „Az extraprofitok meglepetés profitot jelentenek, az üzleti tervükben ez nem volt benne, vagyis a cégek üzleti tervét nem is boríthatja fel, mert nem is számítottak rá, ezért nem is kéne nekik alkalmazkodniuk” - fogalmazott az adóról szóló bejelentés után a politikus.

És nézzük, mit is látott a gazdaságkutató a könyvekben. Az árbevétellel arányos adózott eredmény az elemzés szerint átlagosan 8,5 százalékos volt 2020-ban, ha csak a nyereséges szakágazatokat nézzük, akkor ez az érték 9,5 százalék. Ha az átlag feletti szintet tekintjük extraprofitnak, akkor az 581 szakágazat közül 189 közül mutatkozott ilyen, az átlag kétszeresét meghaladó érték pedig 28-nál volt kimutatható.

A legnyereségesebb ágazatok 30% feletti eredményt értek el, ezek között azonban egy sincs a megadóztatni kívánt ágazatokból. A nagyobb szakágazatok közül az út- és vasútépítés (46,4%), a cementgyártás (41,8%), a gyógyszergyártás (40,7%), a veszélyes hulladék gyűjtése (33,2%) és a jogi tevékenység (33,1%) tartozik ide. De kimagasló a kavics-, homok- és agyagbányászat (27,4%) eredménye is. A megadóztatni kívánt ágazatok legjobbját (távközlés) még az 15. helyen álló üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás is megelőzi (24,7%).

Itt érdemes megjegyezni, hogy a legnagyobb profitot mutató út- és vasútépítés legnagyobb magyar vállalkozásai a NER-hez köthetők, elég csak körbenézni a Mészáros-család cégeinél.

A következő mutató az eszközarányos adózott eredmény. A szakágazati átlag ebben az esetben 3,6%, a nyereséges szakágazatoknál pedig 3,8%. Az 591 szakágazatból 379 ért el ennél jobb eredményt, 217 szakágazat pedig az átlag dupláját is meghaladta. Az élen 37%-os aránnyal megint csak az út- és vasútépítés áll, de itt is a legjobbak között van a veszélyes hulladék gyűjtése (31%). A gyógyszer-kiskereskedelem (22,5%) megelőzi a 12. helyen álló biztosítási ügynöki tevékenységet (21,9%), ez a szakágazat szerepel az extrán adóztatott körben. Az első kiskereskedelmi tevékenység a 15. helyen jelenik meg, az első telekom tevékenység a 29. helyen.

A harmadik mutató a sajáttőke arányos adózott eredmény, itt a szakágazati átlag 6,6%, míg a nyereséges szakágazatok átlaga 7,1%. Az 590 szakágazatból 403 ért el az átlagosnál jobb eredményt, 263 szakágazat pedig az átlag kétszeresét is meghaladó értéket. Az első helyen álló út- és vasút építése szakágazat 76,4%-os mutatóval büszkélkedhet. A nagyobb szakágazatok közül kimagasló a híd, alagút építése (48,5%), a dohányáru nagykereskedelem (48,3%), s a veszélyes hulladék gyűjtése (45,7%) szakágazat. A vezetékes távközlés (44%) a 9. a listán, de pl. a jogi tevékenység (38,6%) sem sokkal maradt le.

Ez tehát azt jelzi, hogy az „extraprofitadóval” jellemzően nem a legnagyobb nyereséget termelő ágazatokat terheli az állam. Igaz – teszi hozzá a GKI – nem is a nyereséget, hiszen a társasági nyereségadó kulcsa a legalacsonyabb az EU-ban.

A vizsgált szakágazatok összességében 7100 milliárd Ft adózott eredményt értek el és 526 milliárd Ft nyereségadót fizettek be 2020-ban, méghozzá egy olyan évben, amikor a GDP közel 5%-kal csökkent. Vagyis a társasági adókulcs emelésével a hazánkban termelő multik is nagyobb szerepet kaphatnának a költségvetés finanszírozásában, különös tekintettel arra, hogy letelepedésükhöz a kormány jelentős összegekkel járult hozzá. Szintén elgondolkodtató, hogy a szerencsejáték ipar miért marad ki rendszeresen a különadókból, miközben a turizmus szempontjából válságos évben is 35 milliárd forint adózott eredményt értek el a szakágazat cégei – hívja fel a figyelmet a gazdaságkutató.