Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az új kormány első intézkedéseként széles, elsősorban szolgáltatóipari és multikból álló körre vetett ki válságadót a háborúra hivatkozva. Orbán Viktor azonban szerda délutáni bejelentésekor nem kényeztette el információkkal hallgatóságát, így még mindig rengeteg kérdés maradt az új adónemmel vagy adónemekkel kapcsolatban.
Rezsivédelmi és honvédelmi alapot vezet be a kormány, elvonva ezzel a "bankoknál és a nagy multicégeknél keletkező extraprofitot" – jelentette be szerda délután Orbán Viktor. A bejelentést már jóval korábban beígérte. Facebook-oldalán a miniszterelnök, a többórás "késlekedésre" magyarázatot adhatott az, hogy a kormány meg akarta várni a tőzsde zárását. Miután kedden, nem sokkal kormánya beiktatása után Orbán bejelentette, hogy a háború miatt veszélyhelyzetet hirdetnek, az épp a háború miatti bizonytalanság még jobban érezhető volt: szerdán jelentősen gyengült a forint, és a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok többsége is komoly veszteségeket volt kénytelen elszenvedni.
Ez azonban a jelek szerint csak a kezdet: Orbán bejelentése szerint 2022-ben és 2023-ban a kormány kötelezi a bankokat, a biztosítókat és a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és -kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy az extraprofitjuk jelentős részét az említett két alapba fizessék be.
A válságadó tehát ebben az esetben nem egyes szektorokat érint, hanem a nagyvállalati kör jelentős részét. Ezúttal is kimaradnak ugyanakkor a termelővállalatok, így a Magyarországon is gyártóegységet üzemeltető autóipari cégek (Mercedes, Audi, Suzuki), a könnyűipari multik (ilyen pl. a Lego) vagy éppen a gyógyszeripari cégek, mint a szintén a tőzsdén jegyzett Richter. Nincsenek benne az építőipari vállalatok sem, így Mészáros Lőrinc cégei is megússzák az új közterhet.
A különadókkal eddig is jellemzően szolgáltatóipari ágazatokat terhelt a kormány, elsősorban válságok idején (bár a Fidesz előszeretettel alkalmazza ezt a megoldást, azt valójában a Bajnai-kormány hozta be a 2008 utáni válság kezelésének eszközeként), persze arra is volt mód, hogy később a közteher valamilyen néven állandósult. Ezekre is jellemző, hogy elsősorban a nagyvállalati kört érintik, bár a (válsághoz semmilyen szinten nem köthető) reklámadó vagy a népegészségügyi termékadó például az adott szektor minden szereplőjét terheli (igaz, előbbi kulcsa jó ideje 0 százalék).
A magyarországi különadók másik sajátossága az volt eddig, hogy azt nem a cégek által elért profit, hanem a bevétel alapján vetették ki, hasonlóan a helyi iparűzési adóhoz. Ez – még ha sajátos módon is – passzolt abba a logikába, hogy a munkát terhelő adókat nem emeli a kormány. Vagyis úgy tud magasabb adóbevételre szert tenni, hogy közben fokozatosan csökkenti (de legalábbis a korábbinál jóval alacsonyabb szinten tartja) a közvetlenül az alkalmazottat érintő szja-t vagy járulékokat, illetve a munkáltatókat érintő szociális hozzájárulási adót.
Orbán bejelentéséből nem derült ki, hogy ezúttal a bevételt vagy a nyereséget adóztatják, annak ellenére, hogy az "extraprofit" emlegetése utóbbira utalna.
Az sem mellékes, hogy a befizetés milyen kört érint. Ugyan a társasági adózás jelenlegi rendszerében nincs eltérés a kisebb és a nagyobb vállalkozások között – a kkv-k segítésének eszközeként speciálisan a részükre kialakított adókat, a kiva, a kata vagy az átalányadózás alkalmazását szorgalmazza a kormány –, Magyarországról is elmondható az, hogy a nagyobb cégek adóterhe arányosan kisebb. Ennek oka sokszor az, hogy a nagyvállalatok – a kormánytól egyedi kormánydöntés alapján, hivatalosan a munkahelyteremtéshez juttatott állami támogatáson túl – sokszor az adóhivatallal is egyedi megállapodást köthetnek, amelynek értelmében a rájuk kirótt adókulcs alacsonyabb az általánosnál. A tao ráadásul sok egyéb tétellel is csökkenthető, ezek között pedig vannak olyan, a kormánynak is kedves célok, mint a látványcsapatsportok támogatása.
Ennek ellenére nem kis pénzről van szó: a KSH 2020-as összesítése szerint abban a (válságos) évben is 558 milliárd forintot fizettek be belőle a költségvetésbe. Hasonló szinten mozgott a tao-bevétel egyébként 2009-ben (2008-as eredmény alapján), a válság nyomán ez jelentősen, 320 milliárd forint körüli szintre került vissza. Ehhez képest a 2010-től alkalmazott ágazati különadókból 150 milliárdot meghaladó volt a bevétel már ebben az évben, a csúcsidőszaknak számító 2011-ben pedig 172 milliárd áramlott az államkasszába. Ezeknek az adóknak a nagy részét azóta kivezették, a legfontosabb kivétel a tranzakciós illeték, amelyet a bankadót felváltandó vezettek be, és amelyből még 2020-ban is 214 milliárd forint áramlott a költségvetésbe. A kiskereskedelmi adó is szép bevételt hoz: 2020-ban ez meghaladta a 47 milliárdot.
Azt sem lehet azonban tudni egyelőre, hogy a már meglévő adónemek kulcsának emeléséről vagy valamiféle új adóról lesz majd szó. A távközlési cégek, a bankok, az energetikai cégek és a kiskereskedelmi cégek ugyanis már most is fizetnek kisebb-nagyobb különadót, korábban ez elmondható volt a biztosítókról is. A légitársaságok beemelése új, ám ez is leginkább azzal magyarázható, hogy 2010-ben igazából egy erős légitársaság működött Magyarországon, a Malév, az azonban inkább veszteséget termelt, mint extraprofitot.
