Összesen 742, egyenként legalább 10 főt foglalkoztató vállalat válaszolt a kérdésekre a GKI Gazdaságkutató Zrt. gyorsfelmérésében.

A szomszédunkban kitört háború a válaszadók jelentős többsége szerint egyértelműen negatív hatással van üzletmenetükre: a megkérdezettek

• 26 százaléka nagyon negatív,
• 46 százalékuk kissé negatív hatásról számolt be,
• 27 százalékuk – egyelőre – nem lát érdemi hatást,
• 1 százalék pedig kissé pozitív hatásról számolt be.

Ez utóbbiak között kizárólag kisebb kereskedelmi cégek találhatók.

Kinti érdekeltségeik államosításától is félhetnek az Oroszországban működő magyar cégek

Árulkodó jel lehetett volna, hogy a magyar-orosz kormányközi bizottság egyik munkacsoportjának február 24-re tervezett budapesti találkozóját pár nappal az esemény előtt váratlanul lemondták az oroszok, február 24-án pedig Moszkva elindította az Ukrajna elleni katonai támadást.

Kiderült, leginkább az ipari vállalkozások félnek, ami az exportnak, illetve a beszállítási láncoknak való kitettség miatt nem meglepő. Valamivel kisebb negatív hatást érzékeltek az építőipari és a kereskedelmi cégek. Ugyanakkor az üzleti szolgáltató szektorban többségben vannak az érdemi hatást nem érzékelők – 57 százalékuk vélekedett így –, ez utóbbiak nagy része csak a belföldi piacon jelenik meg. A foglalkoztatott létszám alapján a 21–50 és a 151–250 főt foglalkoztatók érzik a legnagyobb arányban a háború negatív hatását.

A kelet-magyarországi cégek csak egy árnyalatnyival aggódnak jobban, mint a közép- és nyugat-magyarországiak.

A bizonytalanság növekedését jelzi, hogy a cégek saját várható üzleti helyzetük előrejelezhetőségét is valamivel rosszabbnak látták, mint februárban. Leginkább az iparvállaltok véleménye romlott. Az aggodalmak már velünk vannak, de a gazdasági szereplők nagy része napi gazdálkodási gyakorlatában még valójában nem érzi a háború hatását.