Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Immár 27 asszonynak ad munkát a tardi Matyodesign társadalmi vállalkozás, akik akár 100-120 ezer forintot is "összehímezhetnek" nyugdíj mellé egy hónap alatt. A koronavírus-járvány azonban nemcsak a viszonteladóikat érintette hátrányosan, de a pandémia előtt induló új üzletágukat, a szervezett túrákat is. Az értékesítési modelljük azonban fordult. Váczi Rozival, a Matyodesign alapítójával beszélgettünk Tardon.
„Unják már a Balatont és Szentendrét a turisták”
– összegezte Váczi Rozi, a társadalmi vállalkozás Matyodesign alapítója, milyen tapasztalatokat hallott idegenvezetőktől és utazási irodáktól a magyarországi turizmusról. Ezért is gondolt arra, hogy 2 évvel ezelőtt, pont a Covid–19-járvány előtt belevág társadalmi vállalkozásával egy új üzletágba, a Matyodesign tours-ba. Az alapító Tardon született, majd innen költözött Budapestre – és 35 év után vissza. A férje mondta a világjárvány kitörése után, hogy költözzenek Tardra Lipótvárosból, „mert itt mindig lesz mit enni”.
Ezek a túrák most, a járványhelyzet „csendesedésével” idén tavasszal indultak újra. Az egynapos program során az érdeklődők a vidéki, a Mezőkövesdtől 10 kilométerre fekvő tardi falusi hétköznapokba csöppennek bele: pálinkás-pogácsás köszöntő után, a helyi templom és tájház látogatása mellett hímezhetnek, gyúrhatnak tésztát és persze nem marad ki sem a népdaléneklés, sem a viseletbe öltözés, amellett, hogy megismerhetik a matyó kultúrát. A túrákat angolul, németül, olaszul, spanyolul és japánul vezetik, ha máshonnan érkeznek a látogatók, „mutogatnak”. Magukat a túrákat azért is indították el, mert a Tardra látogató budapesti barátaik „akartak egy Marikát” – hát egy napra most mindenkinek lehet egy Marika nénije. „Mindkét félnek izgalmas ez a találkozás, amikor „ütközik” a nagyvárosi, pörgő lét a falusi hétköznapokkal” – mondja Váczi Rozi.
A túrákból 2019-ben már bevételük is volt. „Tavaly viszont csak az összbevételünk 3 százaléka származott ebből, ami szinte egyenlő a nullával. De nem is nagyon számolunk azzal, hogy szeptemberig beindulna a külföldi turizmus, jó esetben, ha a 10 százalékot elérheti majd 2021-ben ez a szám” – teszi hozzá. Külföldieknek és hazai, céges csoportoknak 100 euróba (mintegy 35 ezer forintba) kerül a túra fejenként, az egyéni, magyar jelentkezőknek csak 15 ezer forint: „Többet egy egyéni, átlagos érdeklődő nem is feltétlenül engedhetne meg magának, így levittük ezt az árat, hogy a néniknek is jöjjön be legalább ebből is valami” – mondja a Matyodesign alapítója.
A férjnek készített ajándéktól a sokaknak megélhetést biztosító vállalkozásig
A társadalmi vállalkozások kifejezetten azzal a céllal jönnek létre, hogy egy társadalmi, környezeti problémára adjanak választ. Alapvetően üzleti vállalkozásokról beszélhetünk, ám a társadalmi hatás ugyanolyan fontos számukra. Magyarországon is egyre több a társadalmi vállalkozás, amilyen a Matyodesign is, és elsősorban a földrajzi helyzethez kapcsolódó munkanélküliség problémájára nyújtanak választ.
Az egyik legelső darab egy, akkori férjének készített, egyedi hímzett ajándék volt, amit látva egyre több ismerős rendelt tőle hasonló, hímzett darabot: „Nem gondoltam volna, hogy ez életképes vállalkozássá válhat, azt hittem, legfeljebb az ismeretségi körben tudok majd eladni” – emlékszik vissza Váczi Rozi.
A 2010-ben induló Matyodesign jelenleg 27 helyi asszonynak ad munkát: sokan a hímzésből egészíthetik ki a kis nyugdíjukat. Aki viszonylag sok hímzést tud vállalni, havonta akár 100–120 ezer forintot is keres ebből. Ez pedig jelentős összeg, már csak annak fényében is, hogy az alapító 100 ezer forintra tippeli a tardi átlagnyugdíjat. "De sok a kisnyugdíjas, akik 50–60 ezer forintot kapnak, illetve sajnos van olyan hímzőnőnk is, aki egész életében napszámosként dolgozott, nem volt bejelentve és így nyugdíjat sem kap."
A munkalehetőségek pedig a térségben, és így a körülbelül 1000 fős lakosú Tardon sem ragyogóak. Sok a közmunkás, a mezőgazdaságban pedig inkább férfiak tudnak elhelyezkedni. A település két boltja összesen 6 főt foglalkoztat, a polgármesteri hivatal is közel ennyi embert, míg a posta 3, a napi 2 órán keresztül nyitva tartó patika pedig 1 főt. Az egyetlen nagyobb, építőipari cég alkalmaz 15 embert, de többségük nem tardi. "Mindenki, aki csak teheti, elmegy a faluból dolgozni, mert nincs semmi lehetősége lényegében. Az adott posztok be vannak töltve, növekedés sehol nem jellemző" – teszi hozzá Váczi Rozi. A Matyodesign így elsősorban a nyugdíjas asszonyoknak és azoknak a nőknek tud munkát adni, akik gyerekekkel otthon vannak, illetve minden munkanélkülinek. A lényeg, hogy szépen hímezzenek.
A Fashion Revolution szervezet adatai szerint egy 29 eurós póló árából az, aki készíti, 0,18 eurót kap: ez a késztermék árának a 0,6 százaléka. Ehhez képest ez az arány a sokszorosa egy társadalmi vállalkozás, és így a Matyodesign esetében. Náluk egy póló árából a varrónő 13, a hímzőnő pedig 18 százalékot kap.
Harcban a gépekkel és a távolsággal
A kalocsai motívumok mellett a színpompás matyó virágok azok, amiket a legtöbben ismernek a magyar népművészetből. Ebben azonban az is közrejátszik, hogy 2012-ben az UNESCO Világörökség része lett: „Ki ne emlékezne a Real Madrid kapusának, Iker Casillasnak a matyó mintás kesztyűjére, vagy Nicole Kidman ruhájára? Ezek után teljesen túltöltődött a piac tömeggyártott termékekkel és mindent elborított a gép matyó hímzés” – emlékszik vissza Váczi Rozi.
Mostanra számtalan terméket kínál a Matyodesign: egyszerűbb szabású, hímzett pólóktól a bőségesen kihímzett pulóverekig szinte minden megtalálható a repertoárban. A matyó motívumoknak a színvilágát változtatták meg, az eredetileg színpompás árnyalatokról rugaszkodtak el, hogy kövessék a trendeket, de persze klasszikus mintákkal hímzett darabjaik is vannak.
Ha nincs a koronavírus-járvány, normál helyzetben együtt hímeznek a matyodesignosok, azonban az elmúlt időszakban mindenki heti egyszer tér be a varrodába, beviszi, amivel elkészült és elhoz annyi kihímeznivalót, amivel egy hét alatt elkészül. Így jelenleg mindenki otthon, a saját tempójában dolgozik. „A legtöbb asszonynak a hímzés a pihenés, nem számít munkának, mert akkor hímeznek, amikor végeztek a ház körüli munkákkal és leülnek pihenni” – teszi hozzá Váczi Rozi. A tapasztalataik szerint a tardiaknak életük végéig megmarad a hímzés mint tevékenység a napjaikban. "Mondhatjuk, hogy ők keresnek meg minket, hogy hímeznének, illetve egy ilyen pici közösségben, valahogy az ember hamar megtudja a lehetőségeit. Sajnos azonban vannak olyan asszonyok, akiknek a látása megromlik és már nem tudnak hímezni."
Most már a ruhadarabokat is itt, Tardon varrják a pályázati támogatásból felújított varrodában, ami a Matyodesign főhadiszállásaként is funkcionál. „Az ökológiai lábnyomunk miatt is fontos, hogy minden itt készüljön, ne Budapestről utaztassuk ide a termékeket, amiket itt hímeznek ki, majd pedig szállíthatjuk vissza” – teszi hozzá az alapító. Az alapanyag még így is kihívás elé állítja őket: bár próbálnak, amiből csak lehet hazait beszerezni, mivel Magyarországon nagyon kevés cégtől, vagy textiltervezőtől tudnak itt készült alapanyagot beszerezni, kénytelenek a határon túlra is nézni. „De amit Szlovákiából tudtunk volna rendelni, azokról az anyagokról is kiderült, hogy ugyanúgy Kínában készültek, mint minden más” – teszi hozzá.
Váczi Rozi bár elmondása szerint utál értékesíteni, hamar rájött, hogy enélkül lehetetlen. Mostanra 35 viszonteladójuk van, akik a bevételük 90 százalékát adták – ez a koronavírus-járvány alatt szinte a nullára csökkent. Az alapító arra is kitért, hogy „iszonyatosan nehéz év van mögöttük”. Webshopjuk azonban már van: az egész világra szállítanak és mára fordult a kocka: a bevételük 90 százaléka innen jön, a többit céges megrendelések teszik ki. Bár minden viszonteladónak javasolnak egy fogyasztói árat, van, aki a duplájáért adja a Matyodesign termékeket. „Minimum kétszeres, de van, aki négyszeres szorzóval ad el a viszonteladók közül. Biztosan tönkre fognak most menni többen és bezárnak, de akik maradnak, azokkal folytatnánk az együttműködést” – teszi hozzá.
A hevesi hímzőasszonyok, akik szinte utolsóként maradtak a piacon
