Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Miközben a világ a koronavírus-járványra figyelt, a nagy NER-építőcégeknél ment tovább az élet, mint a vírus előtt. Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Paár Attila társaságai a válság kezdete óta mintegy 800 milliárd forintnyi tenderen szerepeltek sikeresen, de nemcsak innen érkezett pénz, több támogatási programban is jutottak nekik források, bár ezek aprópénznek tűnnek az állami megbízások mellett.
A koronavírus-járvány kitörése után az állam szinte rögtön előállt több támogatási programmal, a cél az volt, hogy segítsék a bajba került vállalkozásokat. A bérkompenzáció mellett indított projekteket a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) és a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) is, a két szervezet százmilliárdokat fordított erre a célra.
A programok jórészt mindenkinek szóltak, ennek megfelelően megérkeztek a kasszához a NER-hez köthető cégek is, a pénz egy része hozzájuk került. A lóláb leginkább a Magyar Turisztikai Ügynökségnél lógott ki, amely a válság kezdete után nem sokkal jelentette be, kik és mennyi pénzben részesültek abból a forrásból, amelyet szállodaépítésre, -bővítésre, -felújításra szántak.
A programot még a járvány előtt írták ki, de egyértelmű volt, hogy ebben a helyzetben kiemelt szerepe lesz abban, hogy a padlóra került ágazat vállalkozói hogyan élik túl a 2020-as évet. Bő 83 milliárd forintot osztottak ki, a listát a 24.hu összesítette. Így derült ki, hogy a legnagyobb nyertes Mészáros Lőrinc lett: az Opus Global Nyrt.-n keresztül a felcsúti dollármilliárdos érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels 14 vidéki szállodájának felújítására összesen 17,7 milliárd forintot kapott, akkora támogatás senkinél sem landolt, mint az ország legnagyobb turisztikai vállalkozójánál.
A nyertesek között volt Garancsi István Market-alapító, Csányi Sándor OTP-vezér és Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató tihanyi projektje, egy Szíjj Lászlóhoz, a Duna Aszfalt vezetőjéhez köthető cég keszthelyi, bükfürdői és soproni beruházásai, de kapott pénzt Tiborcz István üzleti partnere, Paár Attila is.
A lista így alakult:
- Mészáros Lőrinc érdekeltségei, 17,7 milliárd forint: Hunguest Hotels 14 vidéki szállodájának felújítása
- Garancsi István, Csányi Sándor, Hernádi Zsolt érdekeltsége, a CDHT Hotel Projekt Kft., 8,6 milliárd forint: Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítése
- Szíjj László érdekeltsége, az Advenor Hotel Kft., 8 milliárd forint: ötcsillagos keszthelyi hotel fejlesztése (4 milliárd forint), Greenfield Hotel Bükkfürdő felújítása (2 milliárd forint), soproni Hotel Promus Winehouse, Conference & Spa kialakítása (2 milliárd forint)
- Paár Attila érdekeltsége, a Pannon Tessera Hospitalis Zrt., 3,987 milliárd forint: keszthelyi Helikon Hotel felújítása
Ezzel pedig el is vitték a források majdnem felét. A turisztikai ügynökség emellett kompenzációt is kínált az elmaradt foglalások után, az egyik legnagyobb nyertes – szintén a 24.hu cikke szerint - itt is Mészáros Lőrinc lett: a Hunguest Hotels kilenc szállodája kapott pénzt, közel 300 millió forintot.
Az MTÜ mellett a Külgazdasági és Külügyminisztérium is indított programot a vírus miatti visszaesés hatásainak ellensúlyozására. A legnépszerűbb az úgynevezett versenyképesség-növelő támogatási program volt – még úgy is, hogy ez az MTÜ-nél forgó összegeknél szerényebb támogatásokat kínált. Első körben például maximum 287 millió forintot lehetett nyerni. A forrásból beruházásokat kellett megvalósítani, a feltételek között szerepelt továbbá, hogy a társaságok megtartsák a bázislétszámot.
Ezen a programon jóval kisebb arányban szerepelt a NER, bár az nem egészen világos, hogy ezeket a cégeket mennyiben érintette a koronavírus-járvány. Mészáros Lőrincnek két társasága nyert, a keményítőgyártó Viresol és a kukoricafeldolgozó Kall Ingredients, Garancsi Istvánnak egy érdekeltsége, a pénzszállító Criterion. Fent van a listán továbbá Matolcsy György fiának cége, a Balaton Bútor, és a nyertesek közé befért még a felcsúti stadion pályáját építő Pharos '95, vagy épp a Valton-Sec biztonsági cég. A másik, nagyvállalatoknak szóló program listáján pedig egyetlen, klasszikus NER-es céget sem találtunk.
- Viresol Kft. (Mészáros Lőrinc): 220,1 millió forint
- Kall Ingredients Kft. (Mészáros Lőrinc: 67,1 millió forint
- Criterion Kft. (Garancsi István): 287,2 millió forint
- Balaton Bútor Kft. (Matolcsy Ádám): 287 millió forint
- Pharos '95 Kft.: 213,4 millió forint
- Valton-Sec: 282,4 millió forint
Az is igaz viszont, hogy a jackpotot nem ezek a programok jelenthették, sokkal inkább a közbeszerzések. Összesen hat építőipari céget néztünk meg (Szíjj László Duna Aszfaltját, a Mészáros család főbb érdekeltségeit, a Mészáros és Mészáros Kft.-t, az R-Kordot és a Fejér B.Á.L.-t, illetve Garancsi István Market Zrt.-jét és Paár Attila WHB nevű vállalatát), amelyek már-már rekordösszegű tenderen futottak be.
Tavaly április óta mintegy 800 milliárd forint értékben hoztak el megrendeléseket egyedül vagy konzorciumban.
Ebben vannak olyan keretszerződések is, amelyeknek a végösszege később dől el, ám ha ezektől megtisztítjuk az adatot, akkor is jelentős összeget kapunk: így több mint 500 milliárd forintról van szó.
A legtöbb pénzt a Duna Aszfalt hozta el egyedül, illetve konzorciumban, a keretmegállapodásokkal együtt mintegy 580 milliárd forintot, anélkül 310 milliárdot. Keretmegállapodás alatt a Magyar Közút Zrt. gigatenderét értjük, az állami cég bizonyos időszakonként ír ki közbeszerzéseket az országos úthálózat felújításaira. Az országot több részre osztják, ezekre területeként 60-80 milliárd forintnyi forrást szánnak. A legutóbbi ilyen tenderen 2020 decemberében hirdettek nyerteseket, a keretösszeg 400 milliárd forint volt.
A Duna Aszfalt négy területen lett nyertes, ami összesen 270 milliárd forint értékű munkát jelent. Ezért viszont még versenyezniük kell a további nyertesekkel, köztük a Strabaggal, a Colassal és még két társasággal, így ebben az esetben egyáltalán nem biztos, hogy az összes pénzt a Duna Aszfalt hozza el.
Egyedüliként futott be ugyanakkor Szíjj László vállalata más, szintén sok tízmilliárd forintos közbeszerzésen – és ezt már biztosra is vehetik, itt már nem kell versenyezniük senkivel. Ilyen a paksi atomerőmű-beruházással összefüggésben épülő Duna-híd. A híd Kalocsa és Paks között épül, amelyhez úthálózatot is kell építkezni. Mindkét munkát a Duna Aszfalt nyerte, ezzel pedig egy 92 milliárdos megbízás lett az övé.
Majdnem ugyanennyi pénzt, 90,5 milliárdot fizet a Duna Aszfaltnak és a vele együtt induló Strabagnak a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az M6 autópálya Bóly–Ivándárda közötti, 20 kilométernyi autópálya megépítéséért. Ez az M6-os horvát határig vezető szakaszát jelenti. Az eredetileg becsült értéknél 12 milliárd forinttal drágább ajánlattal nyert a két cég.
A társaság további, 10 milliárd forint feletti közbeszerzései:
- 44 milliárd forint: a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában döntően új nyomvonalon létesül négysávos út 36 kilométeren Pápa és Győr között. A Pápa és Tét közötti déli szakaszt a Duna Aszfalt építi, továbbá azt a bekötőutat is, amely a pápai repteret csatolja be a 83-ashoz.
- 21 milliárd forint: szintén a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában négysávos út épül Borsodban, 20 kilométeren
- 11,4 milliárd forint: tesztpálya kivitelezési munkái Zalaegerszegen (ezzel kapcsolatban még egy közbeszerzés szerepel a Duna Aszfalt neve mellett, hasonló értékben, az viszont nem egyértelmű, hogy a két közbeszerzés különálló-e, vagy ugyanazt takarja, így azt nem számoltuk).
A Duna Aszfalthoz képest a Mészáros család érdekeltségei már-már szégyenben is maradtak az általuk összesen elnyert 140 milliárd forint értékű közbeszerzéssel. A különbség oka, hogy nekik 2020-2021-ben nem voltak százmilliárd forint körüli projektjeik. De panaszkodni ők sem panaszkodhatnak. Az R-Kord például 47,2 milliárd forintot kapott a Strabag Rail nevű céggel konzorciumban a Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal villamosítására, további 24,2 milliárd forintot pedig a Budapest–Hegyeshalom közötti vasúthálózaton végzett munkáira.
A Mészáros és Mészáros Kft. 9,3 milliárd forintért folytathatja a Fertő tavi átépítéseket, ezekről ebben a cikkben olvashatnak, a Fejér B.Á.L. pedig 17,5 milliárd forintért dolgozhat az Országos Széchényi Könyvtár raktárán. Utóbbit a WHB-val közösen vitték el, amely összesen ezen kívül további 63 milliárd forintot nyert. Legnagyobb munkájuk 54,3 milliárd forint, és a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülettömbjének felújítását foglalja magában. A WHB ezt konzorciumban nyerte el egy másik céggel.
A Market hozzájuk képest keveset nyert, összesen 15,8 milliárd forintot. Ezt három tenderrel húzta be, ebből a legnagyobb, 14,9 milliárdos volt, és a Citadella felújítása a feladat – egy másik céggel, a ZÁÉV-val közösen.
A közbeszerzések listáját erről a linkről tölthetik le.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.
