A jövő év végére állhat vissza a koronavírus-járvány előtti kereslet, vélik a Mol vezetői, akik ennek ellenére a tavalyinál jobb eredményt várnak. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató a közgyűlés után beszélt arról is, mit keres a társaság több egyetem fenntartó alapítványának kuratóriumában.
„A Corvinuson nem az a dolgom, hogy melyik szociológiai irányvonalat tanítsák, nekem az a dolgom, hogy ellensúlyozzam azt a természetes vágyat, hogy a legkisebb változás, a legnagyobb nyugalom és békesség uralkodjon benne. Nekem az a dolgom, hogy a legnagyobb versenyképességet teremtsen meg benne” - így érvelt Hernádi Zsolt az általa vezetett Mol közgyűlése után tartott sajtótájékoztatón amellett, miért tartja előnyösnek az egyetem alapítványi kuratóriumának működését. A Mol elnök-vezérigazgatója hozzátette: ha a vállalattól valakit egy közcélú alapítvány kuratóriumába hívnának, „nem fogok nemet mondani, sőt kimondott büszkeséget jelent”. Mindez magyarázhatja azt is, miért jelent meg a Mol több vezetője (Világi Oszkár, a Slovnaft elnöke és Bacsa György stratégiai ügyvezető igazgató) a Színművészeti Egyetem fölé rendelt alapítvány kuratóriumában.
Az állammal közös szerepvállalás azonban itt nem ér véget, hiszen április elején jelentették be, hogy az állam Mol-részvénycsomagjának fennmaradó tíz százalékát (a többi rész a Corvinust fenntartó alapítványba került át) az Új Európa vagyonkezelő közhasznú alapítványba apportálják, amely alapavetően a cég közérdekű céljainak és közfeladatainak ellátását finanszírozza a jövőben. Hernádi igyekezett ezzel kapcsolatban kiemelni: az alapítvány működésének meghatározásánál érvényre juttatják a „fékek és ellensúlyok” alapelvét, vagyis a működést nem befolyásolhatja a kormányzati szándék, annak – mint bármilyen más beruházásnál – világosan meghatározzák előre a céljait. Az alapítvány működését egyébként törvényben szabályozzák, amelyet várhatóan még a tavaszi időszakban elfogad az Országgyűlés, így az év második felében kezdheti meg a működését.
Nem ez azonban a legmeghatározóbb tényező a Mol életében 2021-ben, hanem a koronavírus-járvány, amely Hernádi szerint „2021-ben is még markánsan velünk lesz”, a tavaly 20 százalékkal zuhanó globális kereslet pedig több területen is csak a jövő év végére állhat vissza a 2019-es szintre. Ehhez képest jó eredménynek tartják, hogy a tavalyi évet a járvány kitörése után módosított tervet meghaladva, 2,05 milliárd dollár (630 milliárd forint) EBITDA-val (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) zárta 2020-at, erre az évre pedig már 2,3 milliárd dolláros eredményt vár. Mindezek fényében az igazgatóság 75,875 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött.
Kérdés persze, hogy ez a viszonylagos optimizmus mennyire tartható, hiszen azt Hernádi is elismerte, márciusig kezdtek magukhoz térni a piacok, a fogyasztás is növekedni kezdett, ám ez az elmúlt hetekben megtorpant. A cégvezető szerint a Mol 2016-ban elfogadott, az év elején módosított stratégiájának köszönhetően is ellenállóbb a még a hetvenes évek olajválságainál is súlyosabb krízissel szemben. Ennek része az a célkitűzés, hogy a vállalat a régió meghatározó szereplője legyen a körkörös gazdaság terén, ám Hernádi kiemelte: a karbonsemlegesség elérését versenytársaiktól eltérően nem úgy kívánják elérni, hogy megszabadulnak környezetszennyező üzletágaiktól.
A stratégia azonban még számtalan bizonytalanságot tartogat: Hernádi például arra, hogy melyik alternatív üzemanyag váltja fel a mostani fosszilisokat, annyit mondott: „fogalma sincsen”. A Mol mindenesetre erősíti az elektromos autók töltőbázisát: a tervek szerint 2021 végére már minden tizedik töltőállomáson lesz ilyen lehetőség.
A közgyűlésen meghozott döntések közül Hernádi beszélt az új vezetők megválasztásáról is. Bár a Molt bírálatok érték amiatt, hogy kormányközeli szakemberekről van szó (Nagy Márton korábban az MNB alelnöke volt, jelenleg miniszterelnöki megbízott, Dorkota Lajos az energiahivatal vezetése előtti időkben a Fidesz színeiben volt parlamenti képviselő, Kaderják Péter pedig energiaügyi és klímapolitikáért felelős államtitkár volt az ITM-ben), Hernádi úgy fogalmazott: „mindenkit meg tudok indokolni” - és ezt meg is tette, kiemelve, hogy nem politikai indíttatásból nevezték őket ki a felügyelőbizottságba.
A sajtótájékoztatón Hernádi beszélt a nagy vihart kavart őrségi próbafúrásokról, amelyekkel kapcsolatban a Greenpeace a Mol székházánál petíciót nyújtott át a közgyűlés napján. Mint elmondta: 2017-ben nyert el a cég koncessziót a területre, a jelenleg zajló kutatófúrások nem zavarják a környezetet, viszont a saját kitermelésű földgáz stratégiai érdeke lenne az országnak. Ennek ellenére felfüggesztették a tevékenységüket, jelenleg egyeztetések folynak, ennek a végén döntenek arról is, hogy élnek-e a koncesszióval.
Szóba került a társaság poliolüzeme is, amely tavaly leginkább azzal került a hírekbe, hogy az azt építők körében terjedt a koronavírus. Itt a korábban tervezett több mint 3000 ember helyett megelőzésképpen 1500-an végeztek munkát, és így is behatolt a járvány – emelte ki Hernádi, hozzátéve, mindezek miatt a beruházás várhatóan egy év csúszással, az eredeti költségtervhez képest 7-8 százalékkal drágábban tud megvalósulni.
Jól halad viszont az új székház építése, a Mol Campus közel szerkezetkész állapotban van, a 28 szintes épületnél már a 27. szinti födémeket építik, ennek megfelelően jól látszik az épület a város több pontjáról. A műemléki képet nem zavarja meg – tette hozzá Hernádi Zsolt.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.