Szabó Yvette
Szerzőnk Szabó Yvette

A HVG kérdésére az olajipari vállalat nem zárta ki, hogy induljon a több százmilliárd forintot megmozgató koncessziós jogért a hulladékgazdálkodásban. Ezzel egy újabb ágazatban tudna meghatározó szerepet betölteni a Mol.

A kormány új törvényjavaslatot nyújtott be a hulladékgazdálkodás átalakítására, amelynek az egyik legfontosabb eleme, hogy koncessziót írnak ki a hulladékok begyűjtésére, előkezelésére és kereskedelmére. Így erre egyetlen szervezet lenne jogosult az egész országban, amelynek a szemétkezelésben eddig résztvevő cégek csak alvállalkozói lehetnének. Jóllehet a hulladékkezelés évek óta veszteséges vállalkozásnak tűnt, különösen azóta, hogy az állami kukaholding vette kézbe a szervezést, az új törvény elég sok forrást irányít át a majdani koncesszorhoz ahhoz, hogy ne legyen rossz üzlet a jog elnyerése.

A Mol elnöke, Hernádi Zsolt pedig éppen akkor nyilatkozott a vállalat új piackereséséről, amikor ez a törvénytervezet megjelent.

Ezért megkérdeztük a Mol-tól, hogy valóban indulna-e a koncesszióért, amely gyakorlatilag ugyanolyan konstrukció, mint a trafikok tulajdonviszonyait átrendező dohánykereskedelmi koncesszió vagy a kaszinók üzemeltetésére kiírt koncesszió, és amelyek mind milliárdos haszonnal járnak az új koncesszoroknak.

Az olajipari cég azt válaszolta, hogy vizsgálja a parlament elé benyújtott törvényjavaslatot. Hogy nincs ellenére a jogszabály, azt azzal fejezte ki, hogy támogatja az uniós törekvéseket az újrafeldolgozásából származó anyagok felhasználásának bővítésére, és a kormánnyal is egyetért, hogy hatékonyabbá kellene tenni a hulladékgazdálkodás rendszerét.

Ráadásul a Mol-nak megvan a tudása is ehhez, legalábbis a válasz következő mondatai ezt igyekeznek alátámasztani. Eszerint a Mol jelenleg 100–120 ezer tonna saját hulladék sorsáról gondoskodik, és emellett jelentős mennyiségű külső hulladék kezelésére is képes, illetve belépett a műanyag-újrahasznosítás területére is.

A szemetet is kicsavarná a kormány az önkormányzatok kezéből, Karácsony szerint a kormány a vereségtől tartva privatizál

A palackok újrahasznosítását nem írják elő a kedden benyújtott törvénymódosításban, de betétdíj helyett lesz visszaváltási díj, és aki vállalja a fém-, műanyag és üvegpalackok visszaváltását, az mentesülhet a környezetvédelmi termékdíj alól is. A kormány már hét éve halogatja a döntést a kérdésben, most sem kapkodja el, mert az új szabályok majd csak 2023 közepén lépnek életbe.

Ha még mindig kétséges lenne, hogy a Mol nem zárkózik el a nyereségesnek ígérkező hulladékos koncesszió megpályázásától, akkor a cég azt is jelezte a HVG érdeklődésére, hogy övé az egyik legnagyobb hulladékgazdálkodási rendszer Magyarországon, és folyamatosan keresi a bővítési lehetőségeket.

A tervezett új hulladékgazdálkodási rendszer 1990 óta az egyik legnagyobb ívű központosítás, és egyben az önkormányzati jogkörök és vagyonok elvételével is járhat.

Nem véletlen, hogy Karácsony Gergely főpolgármester a törvényjavaslat nyilvánosságra kerülése után úgy fogalmazott: „bár az önkormányzatok meg tudnák csinálni jól és olcsón a közfeladatokat, nekik nem hagyják, mivel azonban a saját maguk által összetákolt állami cégek képtelennek bizonyultak erre, inkább eladják az egészet, mindennek az árát persze végül az emberek fizetik meg”.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Minden hír a koronavírus-járványról
Gazdaság Balla Györgyi 2021. április. 20. 12:20

„Ez a békásmegyeri lakótelep a Balaton-parton” – új lakópark ellen tiltakoznak a helyiek Siófokon

Siófokon van az egyetlen olyan terület a Balatonnál, amelyen megengedett az akár 24 méter magas toronyház építése is. Van olyan befektető, aki élne a lehetőséggel, a helyiek tiltakoznak a beépítés ellen. Az önkormányzat pedig nem szeretne fellépni ellene, mert fél, hogy olyan kártérítést kapna a nyakába, hogy anyagilag az eddiginél is jobban legatyásodna. Mára lényegében minden talpalatnyi földet beépítettek a Balatonnál, az ingatlanárak pedig az egekben.