Vállalkozás hvg.hu 2020. július. 01. 08:25

Hiába a 400 ezer forintos átlagbér, a kieső pótlék miatt csökken sokak fizetése

A dolgozói érdekképviseletek szerint sokakat küldtek részmunkaidőre, kevesebb pótlékkal, és több helyen a bérmegállapodás életbe lépését is elhalasztották.

A legtöbb cégnél már megkötötték a 2020-as bérmegállapodásokat, mire Magyarországra is megérkezett a koronavírus, és 8-10 százalék körüli emelésről egyeztek meg. Csakhogy sokaknak még így is csökkent a fizetése – írja a Népszava.

A magyarázat egyszerű: sokak munkaidejét és ezzel együtt a fizetést is csökkentették. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke úgy számol: az elmúlt két hónapban 25 százalékkal estek vissza a fizetéshez kötött tagdíjbefizetések. Igaz, ezeket a számokat az elbocsátások is csökkentik.

Ma egy fizikai dolgozó esetében a kereset mindössze 60-70 százalékát teszi ki az alapbér, a többit a túlóráért, éjszakai műszakokért, vagy egyszerűen csak a jelenlétért járó pótlékok és bónuszok teszik ki – mondta László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Több helyen a cafeteriát váltották át fizetett szabadnapokra, ez is csökkentette a jövedelmeket.

Emellett a korlátozások miatti leállások, megrendeléskiesések miatt több cégnél hónapokkal elhalasztották, vagy csak részben léptették életbe a bérmegállapodásokat – igaz, emiatt csak stagnálnak a bérek, nem csökkennek. A VDSZ és a Vasas Szakszervezeti Szövetség tucatnyi ilyen cégről tud.

Olyan nem fordult elő egyetlen cégnél sem, hogy érvénytelenítették volna a korábban megkötött bérmegállapodást, csak próbálkozások voltak

– mondták el a szakszervezeti vezetők.

A Központi Statisztikai Hivatal friss számai alapján 400 ezer forint fölé nőttek a bruttó bérek. Csakhogy ebbe az öt főnél kisebb cégek dolgozói és azok sem számítanak bele, akiket részmunkaidőre küldtek.

hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.