Vállalkozás hvg.hu 2020. június. 10. 20:01

Az egész EU-ban a magyarokat zavarja legkevésbé a korrupció

A magyarok több, mint fele szerint nőtt az elmúlt három évben a korrupció, 73 százalék szerint csak korrupt módon lehet üzleti sikert elérni, mégis, a válaszadók csak 38 százaléka tartja elfogadhatatlannak a korrupciót.

Az Európai Bizottság közzétette a korrupcióról készített legfrissebb, 2019 decemberében végzett tematikus Eurobarométer felmérés eredményeit.

Az eredmények azt mutatják, hogy a korrupciót az európai polgárok 69 százaléka elfogadhatatlannak tartja.

A magyarországi válaszadók esetében ez az arány mindössze 38 százalék, ami a legalacsonyabb érték a felmérésben részt vevő tagállamok közül.

Pedig hozzászokhattunk a korrupcióhoz: Európában a megkérdezettek 71 százaléka véli úgy, hogy hazájában széles körben elterjedt problémát jelent a korrupció, míg Magyarországon a megkérdezettek 87 százaléka vélekedik így.

Ráadásul a magyarok 57 százaléka szerint az elmúlt három évben nőtt a korrupció az országban.

A magyarok 77 százaléka szerint az országban a korrupció az üzleti kultúra része, 73 százalék szerint az üzleti siker egyetlen módja az, ha vannak politikai kapcsolatok.

Európában a válaszadók 70, Magyarországon a 80 százaléka szerint a korrupció jelen van az országos közintézményekben, és a megkérdezettek több mint fele (EU: 53, Magyarország: 52 százalék) ugyanígy vélekedik a korrupció jelenlétéről a politikai pártok körében.

Uniós szinten a válaszadók kétharmada, Magyarországon pedig a 80 százaléka nem tartja kielégítőnek a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálását. Ugyanakkor mind uniós szinten, mind Magyarország esetében kisebbségben vannak azok, akik úgy érzik, hogy a korrupció kihat mindennapi életükre (EU: 26, Magyarország: 32 százalék).

hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.