Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ritka az olyan kormánydöntés, amelyet olyan gyorsasággal vizsgálnak felül, mint a bértámogatásról szóló rendelet. Csütörtökön lépett csak hatályba, de hétfőn már döntöttek a túl bürokratikusnak és túl szűkmarkúnak ítélt program változtatásáról. A hvg.hu által megkérdezett vállalkozók azonban mégsem elégedettek: van, aki úgy látja, ez annyi, mint halottnak a csók, ám ez nem is csak a kormány hibája.
Az éttermeket már a válság első napjaiban két vállra fektette, majd a rendezvényszervezők dőltek ki sorra, de a kkv-szektor szinte egyetlen szereplője sem maradt érintetlen. A GKI Gazdaságkutató Zrt. közel ezer, öt főnél több munkavállalót foglalkoztató céget kérdezett meg, az ennek alapján készült elemzés szerint a járványnak leginkább a szabadidős tevékenységet szervező vállalkozások, a legkevésbé pedig a vegyipari, adminisztratív és jogi cégek érintettek. A GKI arra jutott a felmérés során, hogy az elkövetkező hónapokban folytatódnak a kényszerszabadságolások és az elbocsátások.
Tudja ezt a kormány is, a közelmúltban a gazdaságvédelmi csomag részeként így munkahelyvédelmi intézkedéseket is bejelentett: első körben a járulékok befizetését engedték el egyes szektorokban, majd a cégek további támogatásként bértámogatást is igényelhettek, amennyiben négy órában munkát biztosítanak a dolgozóiknak. A bértámogatások rendszerével még a Magyar Kereskedelmi Iparkamara sem volt elégedett, így a vállalkozói szféra nyomására hétfőn egy kedvezőbb variációt is bejelentettek, aminek a részletei szerdán jelentek meg. Az új változat szerint egyszerűbb lesz a támogatást igényelni, csak azokat a dolgozókat nem lehet elbocsátani, akik után a támogatást igénybe veszik a vállalkozások, elvetették azt, hogy indokolni kelljen a kérelmet és azt is, hogy képzést kelljen indítani a munkáltatónak a támogatás fejében.
Vállalkozókat kérdeztünk arról, a támogatás mennyire éri el náluk a célt, vagyis, hogy segítsen megakadályozni az elbocsátásokat. Egy szegedi vendéglátós szerint az újabb lehetőség számára annyi, mint halottnak a csók, az utóbbi években sok közbeszerzéseken befutó cégnek szinte a haja szála sem görbült, egy másik koronavírustól és a jelenleg is tomboló madárinfluenzától is sújtott cég vezetője viszont fellélegzett.
Koronavírus és madárinfluenza egyszerre
A március volt az orosházi baromfifeldolgozó fekete hónapja, első körben az éttermek, szállodák bezárása miatt indult el a cégnél a cunami, majd a hónap végén a vállaltnak alapanyagot beszállító termelőknél tomboló madárinfluenza tett be. A vendéglők bezárást még csak át tudták volna hidalni azzal, hogy fagyasztóba teszik a legyártott terméket, de a madártelepek kiirtása miatt már feldolgoznivalójuk sem maradt.
A háromszáz dolgozót foglalkoztató vállalkozás leállt, a munkavállalókat, ha akarták se tudták volna megtartani az első körben megismert mentőcsomaggal, mert még négy órára sem tudtak munkát biztosítani alapanyag híján. A hétfőn bejelentett módosítás a szakadék széléről húzta vissza az orosházi libamájáról híres céget. „Éppen most tették le elém a csomag új változatát” – mondja érezhetően megkönnyebbülten Kutni József, az orosházi Pannon Fine Food Kft. tulajdonosa. A cég elsődlegesen hízott liba és kacsa feldolgozásával foglalkozik, a járványok kettős szorításból aligha tudott volna a cég kiszabadulni, ugyanis az export is leállt a madárjárvány miatti korlátozások után.
Kutni Józsefet először hétfőn, még a bejelentés előtt hívtuk fel, akkor nem sok jövőt jósolt a vállalatnak, éppen azt számolgatták, hogy például tőkebevonással vajon mit lehet menteni. A bértámogatásról akkor azt mondta a cégvezető, hogy ha megfeszülnek, akkor sem tudják széthúzni a munkát úgy, hogy kijöjjön a négyórás munkaidő, már most 500 milliós veszteséget könyvelhetnek el. Azzal, hogy a veszteség meghaladhatja a módosítás szerint az ötven százalékot, és hogy kétórás munka biztosítása mellett is igényelhető a támogatás, már talán túlélik ezt a pár hónapot. A csomag részletei ugyan még nem ismertek, de a cégvezető érezhetően megkönnyebbült.
Most Kutni József úgy számol, hogy április végéig kapják a dolgozók a teljes fizetésüket, majd májustól a támogatással kombinált bért fizethetnek. A céghez beszállító termelők fertőzött állományainak irtása folyamatban van, ezekben az ólakban a fertőtlenítés után lehet újra telepíteni a szárnyasokat, majd nyár közepétől állhat vissza a rend. „Hacsak nem jönnek újabb kitörések a telepeken” – teszi hozzá Kutni József, de egyelőre úgy néz ki, hogy jól jött az új csomag.
Enervált vendéglátás
A vendéglátósok közül nem lehet maradéktalanul boldog mindenki, a Győrben, Budapesten és Szegeden három éttermet is üzemeltető Frank Sándor nem túl optimista. A mesterszakács összes étterme zárva már hetek óta, a fővárosban a Netpincéren keresztül működtetnek házhoz szállítást, és az algyői Halászcsárdában is készítenek elvitelre ételt, de ahogy Frank mondja, ezekben az egységekben alig féltucatnyian dolgoznak, míg „békeidőben” közel százötvenen kaptak fizetést a vendéglátóhelyeken.
Már márciusban megvált a tulajdonos közel ötven munkatárstól, de jelenleg, a házhoz szállításra főző gárdán kívül a többiek nem kapnak bért. Frank szerint a kétórás foglalkoztatást sem tudja biztosítani mindenkinek, de a bizonytalanságban azt a megkötést is túlzónak tartja, hogy még hónapokig munkában tartsa a dolgozókat. „Ha vége lesz a járványnak, de jön egy újabb fertőzéshullám, akkor mit csinálok?” – magyarázza Frank, miért gondolja, hogy az újabb csomag is csak annyi a vendéglátásnak, mint halottnak a csók.
Hasonlóan, igen pesszimistán reagált egy szegedi rendezvényszervező is. Ő azt mondja, magánvállalkozóként akkor lesz képes talpra állni, ha újra lehet fesztiválokat szervezni a városban. A debreceni Főnix Kht. egy fokkal optimistább, az önkormányzati tulajdonú nonprofit szervezet üzemelteti a városban a mozit, a szabadtéri színpadot, a művelődési központot, békeidőben az önkormányzat megbízásából városi rendezvényeket is szerveznek. Most, hogy minden bezárt, csökkentett üzemmódban dolgoznak ugyan, de elküldeniük még senkit nem kellett. Hasonlóan, Szegeden is a Szegedi Rendezvény és Médiaközpont Nonprofit Kft. bonyolított számos rendezvényt, működtették a mozit. A munkahelyek megőrzésére összeállított mentőcsomag azonban rajtuk nem segít, finanszírozzák az önkormányzatok, ameddig bírják.
Nem minden építőipari cégnek fáj a járvány
Nincs rászorulva a bértámogatási mentőcsomagra a Ferroép Zrt. Ezt a cég tulajdonosa, Nemesi Pál közölte a hvg.hu-val. A vállalkozó függetlenként indult a tavaly ősszel polgármesterjelöltként Botka Lászlóval szemben Szegeden, a háta mögött a kormánypárttal. A szegedi építőipari cégnek sok megrendelése akadt az elmúlt években is, de kétség kívül igaz, hogy nem most tollasodott meg, csak éppen tovább szárnyalt, a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány milliárdos megrendeléseit is ők kapták, erről éppen tavaly nyáron írt a hvg.hu.
Nemesi Pál elmondta, hogy a koronavírus-járvány elsőkörben valóban okozott nehézségeket, főként azzal, hogy a munkások közül többen szabadságot vettek ki, illetve sokan, félve a járványtól, nem vállaltak vidéki munkát. Némi fennakadást okozott eleinte a felvásárlási láz is, ez az építőipari alapanyagok beszerzésében hozott zavart, illetve van olyan importált alapanyag, amelynek beszerzése is többletköltséget jelent.
A vállalkozó szerint pont a múlt hétre állt nagyjából helyre a rend, ugyan szigorú biztonsági előírásokat betartva, de folyik a munka a cég beruházásain, nem is tervez sem elbocsátást, sem kényszerszabadságolást. Nemesi a GKI építőiparra vonatkozó megállapításaival nem is ért egyet, szerinte adódhatnak ugyan nehézségek a szektorban, szerinte attól függően, hogy az adott cég egy termelési láncban hol foglal helyet, illetve el tudja-e helyezni a piacon a végtermékeit, vagy megmaradt-e a fizetőképes kereslete. A Ferroép Zrt. ezek szerint tényleg jól áll, még a közterheket is megfizeti, holott lenne most lehetőség a halasztásra. Nemesi Pál szerint, ha meg is döccent most a szektor, a visszaesés nem a járvány miatt várható, és nem most, hanem az elkövetkező években, 2021-22-ben.
