Mi a helyzet a GDPR szempontjából az e-mailen vagy telefonon érkező reklámozással, vagy azzal, ha egy cég a meglévő ügyfeleit szeretné elérni? Ezt mutatta be az Adózóna.
Amikor valakit e-mailen vagy telefonon keresnek meg ajánlatokkal, az egyik első kérdés, ami felvetődik, hogyan szerezhették meg az elérhetőségi adatokat.
A név, e-mail-cím, telefonszám személyes adat, kezeléséről és védelméről a GDPR-rendelet tartalmaz rendelkezéseket. Az adatkezelő kérésre 30 napon belül köteles közölni, mely személyes adatokat kezeli, milyen jogalapon, kitől szerezte meg, meddig kezeli, kiknek továbbította azokat, s milyen érintetti jogok vannak – írja az Adózóna.
Bárkinek joga van ahhoz is, hogy az adatkezelés megszüntetését kérje. Ha korábban hozzájárult a személyes adata kezeléséhez, azt bármikor, indoklás nélkül visszavonhatja. Ha jogos érdek alapján kezeli az adatkezelő a személyes adatokat, akkor tiltakozni lehet ez ellen. Ez kizárólag ügyfélkapcsolatnál fordulhat elő.
Ha a vállalkozás küldene reklámanyagot az ügyfeleinek, akkor a jogos érdek alapú adatkezelés előfeltétele, hogy az adatkezelő és az érintett között üzleti ügyfélkapcsolat álljon fenn. De ilyenkor is alapvető jog a tiltakozás joga.
Ha a címzett egy társaság vagy annak valamely döntéshozója, abban az esetben nem kerül az adatkezelő a GDPR hatálya alá, mivel az csak a természetes személyeket védi.
Az általános forgalmi adó és más adószabályok gyakorlati alkalmazásához segítséget nyújt a HVG Adó 2020 adószakértők közreműködésével készített különszáma.