Kedd este nyújtotta be a Pénzügyminisztérium az újabb gazdaságvédelmi és versenyképességet javító törvényjavaslatot. A tervezetben egyebek közt szerepel:

1. 2020. július 1-től a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerő-piaci járulék összeolvad, az új egységes társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék lesz,
2. szintén jövő júliustól minden dolgozó nyugdíjast megillet a járulékmentesség,
3. jövőre gyakorlatilag minden számláról online adatot kell majd szolgáltatni,
4. számlát, illetve nyugtát kell kiállítani az áfamentes ügyletek nagy részéről is.

A javaslatról, pontosabban a fenti pontokról Angyal József okleveles adószakértőt kérdeztük.

1. Egységes társadalombiztosítási járulék: ebben a formájában rossz, átgondolatlan

A szakember a hvg.hu-nak azt mondta, nagy reményeket fűzött az egységes társadalombiztosítási járulék bevezetéséhez. Kijelentette, az előzetes bejelentéskor még arra számított, hogy ez jelentős egyszerűsítést jelent majd az adminisztrációban, ehhez képest „derült égből villámcsapásként” érte az évközi bevezetés, ami szerinte

agyonvágta az egészet. 

Példaként azt hozta, hogy ha valakinek 100 ezer forint a jövedelme, ezután jövőre, az év első felében 17 százalék, azaz 17 ezer forint családi járulékkedvezményt kell a munkáltatónak fizetnie, míg 2020 második felében már 18,5 százalékot, azaz 18 ezer 500 forintot. Angyal József szerint ez azzal jár, hogy a munkáltatóknak és a NAV-nak is több adminisztrációs feladata lesz. Szerinte érdemesebb lett volna ezt átgondolni, és az év közepe helyett már 2020 elején bevezetni.

A Pénzügyminisztérium egyébként úgy érvelt, az adórendszer egyszerűsítésén túl az egységes járulék bevezetése biztosítja például, hogy az őstermelők, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozók munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságot is szereznek 2020. július 1. után.  

2. Nyugdíjasok járulékmentessége: adóelkerülésnek kedvez

A mostani szabályok szerint azoknak a nyugdíjasoknak kell járulékot fizetniük, akik nem munkaviszonyban, hanem megbízási szerződéssel dolgoznak. Ez változik jövőre: 2020. július 1-től már minden nyugdíjast megilleti a járulékmentesség. Angyal József a hvg.hu-nak azt mondta, ez az intézkedés arra lesz jó, hogy a statisztikát javítsák. Egyúttal felhívta a figyelmet egy adózási kiskapura: 90 éves, bottal járó nagymamát lehetett már eddig is egy társaságnál papíron adminisztrációs munkában foglalkoztatni úgy, hogy az a NAV-nak szemet szúrna. A szakember szerint ez a gyakorlat a most bejelentett intézkedéssel még inkább elharapódzhat, „azzal, hogy a nyugdíjasok bérét csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli majd, a vállalkozó a maradékot eredményként kiveheti, megéri majd idős hozzátartozókat alkalmazni", és ezzel – egy jogi kiskaput kihasználva – az adófizetést elkerülni.  

A kormány egyébként úgy számol, hogy a szabály kiterjesztése évente összességében mintegy 20 milliárd forintot hagy az érintetteknél.

3. Online adatszolgáltatás: garantált a büntetés

Jövőre gyakorlatilag minden számláról online adatot kell majd szolgáltatni, amit a NAV részben a gazdaság fehérítésével, részben azzal indokolt, hogy 2021 tavaszától így már el tudja készíteni a vállalkozások áfabevallási tervezetét. Angyal József viszont úgy látja, azzal, hogy az adóhivatal 2020. július 1-től lényegében már minden vállalkozói számlát látni fog,

a kis- és mikrovállalkozásokat sújtja,

nekik jelent majd ez plusz adminisztrációs terhet. A szakember szerint a vállalkozók arra is ráfaraghatnak, ha az adóhivatal készíti a bevallásukat. Példaként azt említette, hogy ha egy vállalkozó ma a Metro áruházban húst, sört és kenyeret vesz, könyvelőjének eszébe sem jut, hogy ezek után az áfát visszaigényelje, „a NAV viszont automatikusan levonja majd az áfát, ami kifejezetten káros, egy adóellenőrzés során ezért megbüntetik a vállalkozót, mert nem a vállalkozás érdekében felmerült költséget számolt el”.

4. Számlaadási kötelezettség kiterjesztése: csak a teher nő

A gazdaság fehérítése a célja a pénzügyi kormányzatnak azzal is, hogy 2020. július 1-től számlát, illetve nyugtát kell kiállítani az áfamentes ügyletek nagy részéről is, így például a magán-egészségügyi, fogorvosi, oktatási szolgáltatásról, illetve az ingatlanértékesítésről is.

Ha az elmúlt öt évben olyan ütemben fehéredett volna a gazdaság, ahogyan azt a kormány állítja, ma már patyolat tiszta lenne

– reagált Angyal József. Szerinte ez az intézkedés is a kis- és mikrovállalkozásokat sújtja majd, az ő adminisztrációs terheik lesznek még nagyobbak. Egy esetben viszont jól jön ez a szabályozás: "ha valaki jogosulatlanul használ egy számlatömböt, azt könnyebben ki lehet majd szűrni" – tette hozzá.