Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A streetfood divatba jöttével egy étteremhez képest minimális befektetéssel és szaktudással indítható gasztrovállalkozás gyakorlatilag akárhol, és ez sok külföldön megélhetést kereső magyart is megihletett. A kürtőskalácsbiznisszel például többüknek is sikerült egzisztenciát teremteniük, hol könnyebben, hol szinte vért izzadva.
Október végén lesz öt éve annak, hogy Tóth Brigitta és Vég Roland elindultak Spanyolországba, szerencsét próbálni. Nem voltak konkrét terveik, csak egy előre lefoglalt albérletük. Eladták mindenüket, amijük csak volt Magyarországon, és 3-4 hónapra elegendő anyagi tartalékkal nekivágtak Spanyolországnak. Egy kisvárosban, Santa Polában telepedtek le. „A feleségem miatt jöttünk ide, az volt élete legnagyobb álma, hogy itt éljen, én pedig úgy döntöttem, hogy támogatom ebben” – mesélte a hvg.hu-nak Vég Roland.
Eleinte nem volt se munkájuk, se főnökük, majd kaptak ugyan kisebb-nagyobb cégektől ajánlatokat, de egyiktől sem voltak elragadtatva. „Ahogy teltek a hetek, a feleségem egyre kevésbé akart visszaszállni a mókuskerékbe, így megszületett a nagy ötlet: mivel imád sütni-főzni, a spanyoloknak pedig nincs cukrászati kultúrájuk, mindent nyakon öntenek cukorral és olajjal, tanuljunk meg kürtőskalácsot készíteni, és építsük fel a saját kalács-nagyhatalmunkat. Sörösdobozokra kezdtük tekergetni az akkor még kezdetleges kelt tésztákat, és az otthoni sütőnkben sütöttük meg. Elég viccesre sikeredtek, és finomak sem igazán voltak” – emlékezett vissza. A vásárlók országos visszajelzései alapján ma már ők készítik a legfinomabb kürtőskalácsot Spanyolországban, ott, ahol mindössze 5 percbe telik egy vállalkozást megalapítani.
Három kemény év
A cégalapítás után egy órával Rolandék akár már dolgozhattak volna is, csakhogy az összes tartalékukat elköltötték a sütéshez szükséges felszerelésre. Egy barátjuk adott kölcsön. Hiába volt végre „pénz, paripa, fegyver”, mindössze kétszer tudtak kalácsot sütni és árulni. „A vadonatúj sütőnk gázégője felmondta a szolgálatot, visszalőtte a gázt, életveszélyes lett a munka. Teljes volt az anyagi csőd, tervezhettük a visszatérésünket Magyarországra” – mondta. Végül azért maradtak, mert megkereste őket egy szintén magyar, kürtőskaláccsal foglalkozó család Andalúziából, hogy vegyék át a vásáraikat, mert ők már szeretnének kiszállni az üzletből. Cserébe csak azt kérték, adjanak munkát a fiuknak. Rolandék az ajánlatban nem láttak kivetnivalót, ezért az utolsó euróikból délre költöztek, és elkezdték a közös munkát. Ez azonban mindössze pár hónapig tartott, mert a vásárok nem úgy sikerültek, ahogyan szerették volna. Ketten húzták az igát tovább. „Három évig tartott, mire talpra álltunk, és felépítettünk egy minimális egzisztenciát” – vallotta be.
A harmadik évtől azonban minden jól alakult, olyannyira, hogy ma már egész Spanyolországból keresik őket. Azt tervezik, hogy novemberben elindítják a kürtőskalács-webshopjukat.
„A munkamegosztás nagyon fontos a mi üzletünkben, egyikünk sem tudja a másik munkáját elvégezni. A feleségem készíti a tésztát, ő tekeri fel a fára és dobja a sütőbe. Én sütök, ízesítek, kóstoltatok, eladok. A stratégiám eleinte csapnivaló volt, alig beszéltem spanyolul, rengeteget kellett tanulnom ahhoz, hogy eladjunk annyi kalácsot, amennyiből meg tudunk élni. Ma viszont már határozottan merem állítani, nincs ember a Földön, akit ne tudnék rávenni arra, hogy kóstolja meg a kürtőskalácsot. Hangtechnikus voltam, vérbeli kereskedő lettem” – nevette el magát.
Azt mondták, konkurencia mindig van, de a legtöbb próbálkozó nem húzza sokáig. „Épp két hete ment tönkre egy kürtőskalácsos itt, a közelünkben. Korábban egy cseh páros is dolgozott a Costa Blancán, ahol élünk, de már három éve nem láttuk őket. Toledóban és Madridban van még egy-egy család, ennyien vagyunk most a spanyol piacon.”
Arra a kérdésre, hogy mi jelentette az elmúlt években a legnagyobb nehézséget, Vég Roland röviden csak annyit mondott, a fizikai megpróbáltatás: „autóban aludni 40 fokban, 100 százalékos páratartalommal, 2-szer 2 méteres standon dolgozni, 300 fokos sütő mellett, a kemény munka közben és után jelentkező fájdalmak, az ínhüvelygyulladás, a bokadagadás, a térdvizesedés”.
Ennél is frissebb az az élmény, ami alig egy hónappal ezelőtt történt velük: „az egyik rendezvényen váratlanul megálltak a sütőnk fogaskerekei. Mivel a motorcsere nem segített, nem tudtuk újraindítani. Annyira dühös voltam, hogy haza akartam menni, de a feleségem közölte, hogy ő soha többet nem megy el sehonnan leszegett fejjel, ha kell, kézzel forgatja a kalácsokat öt napon keresztül. Végül puszta kézzel pörgettünk le megszámlálhatatlan mennyiségű kalácsot, miközben a sütő ontotta az arcunkba a maga 350 fokos hőjét. Durva volt. Nagyon durva”.
És hogy mi volt a legnagyobb sikerük?
Az első vásárunk, ahol elértük a bruttó ezer eurót. Elsírtuk magunkat.
A magyar kürtőskalács után a franciák is megnyalják mind a tíz ujjukat
Nem Vég Rolandék az egyedüliek, akik külföldön a kürtőskalácsra építettek üzletet, a világ több városában is vannak magyarok, akiknek sikerül ebből megélniük.
Rávai Györgyi másfél évvel ezelőtt vágott bele, Normandiában. „Egyrészt ez tűnt a legegyszerűbbnek, másrészt a franciákat is a hasukon keresztül lehet megfogni” – mondta az újságíró-művelődésszervezőből lett vállalkozó a hvg.hu-nak. Györgyinek az is fontos volt, hogy még az előtt legyen saját vállalkozása, hogy betölti a 40-et. Ez lett a Caravanille, vagyis a Karaván, egy lakókocsi, ami ha kell, konyha, ha kell, iroda. Esküvőkre, fesztiválokra hívják kalácsot sütni, de árult már a roueni katedrális előtt is.
„Konkurenciám 200 kilométeres körzetben nincs, aki a környéken foodtruckban gondolkodik, az sósat csinál” – mesélte. A kürtőskalács receptjét már a szülei és a nagyszülei is ismerték, a technikát kellett elsajátítania. Erre sajátos módszere volt: „ha a barátok, ismerősök kerti partira hívtak, partvisnyelet vagy sodrófát vittem magammal, és arra tekertem a kürtőskalácsot, így gyakoroltam, miközben kérdezgettem őket, hogy ízlik-e nekik, mit szólnak hozzá”. Úgy tartotta, ha ez a sütemény Magyarországon működik, Franciaországban is fog, a cukrosat ott is szeretik. Ennek megfelelően süti és árulja a klasszikus cukros kürtőskalácsot, a kakaósat, a fahéjasat, a mandulásat, a diósat és a kókuszosat, de kapni nála töltött süteményt is.
Úgy emlékezett, a vállalkozást megalapítani viszonylag gyorsan és könnyen lehetett. Franciaországban az állam anyagilag támogatja azokat a kezdő vállalkozókat, akik munkanélküliként alapítanak céget: tőkét ad nekik az induláshoz, ingyenes tanfolyamot szervez, ahol megtanulhatják, hogyan kell könyvelni, üzleti tervet írni, bankárokkal tárgyalni. A Györgyiéhez hasonló mikrovállalkozásoknak kezdetben adózni is kedvezőbb feltételekkel lehet.
Az üzlet ma már annyira jól megy, hogy azon töri a fejét, hogyan lehetne úgy bővülni, hogy a közvetlen kapcsolat is megmaradjon a vevőkkel.
A Karavánom egy kicsi művelődési ház, csak éppen meg lehet belőle élni
– nevette el magát.
Van, aki épp Amerikát hódítja meg
Gulyás Anikóról még a Sarasota Magazine is írt. Három éve, a floridai Sarasotában indított kürtőskalácsos bizniszt, Kürtős Inc. néven. 11 éve költözött a városba és ikrei megszületése után kezdett előbb otthon sütögetni, majd egy üzemi konyhában dolgozott, innen vitte a kürtőskalácsot helyi éttermeknek, üzleteknek. Később jöttek a helyi termelői piacok, most azon dolgozik, hogy megnyithassa élete első üzletét egy helyi bevásárlóközpontban.
A floridai lap nem felejtette el megemlíteni, hogy Gulyás Anikónak a kürtőskalács volt Magyarországon a kedvence, innen jött az ötlet is a vállalkozás elindításához. Ő is azért döntött e mellett, mert az üzlet kezdetben nem igényelt óriási befektetést. Cége viszonylag rövid idő alatt hasznot hozott, és a profitot a második évtől kezdve már vissza is tudta forgatni, hogy vállalkozása növekedni tudjon.
Rajta kívül más magyar vállalkozók is felbukkantak már a külföldi lapokban, akik a legegyszerűbb magyar ételekre építették gasztrovállalkozásaikat:
- Bogár Péter és párja Ausztráliában működtetnek lángosos- és dödöllésautót Rare Flower néven,
- Prepuk Zsolt New York-i Lángos Truckjáról még a New York Times is beszámolt,
- a San Franciscó-i Bar Tartine pedig részben magyar szakácsa, Nick Balla lángosai révén került be a legjobbnak tartott amerikai éttermek közé.
