Hiába veszik meg az éves engedélyt a Tiszára, nem tudnak lemenni a pecások, mert bérbe adta a partot a vízügy. A Tisza tónál, a Balatonon és másutt is hasonló a helyzet. Nem tisztázott egyelőre, hogy a bérelt part közterület vagy a bérlő dirigál. Őszre megoldást ígér a horgász szövetség elnöke.
-Lassan már sehol nem tudunk lemenni a Tiszára, pedig kiváltottuk az országos horgászengedélyt – panaszkodtak már tavaly is a horgászok, akik a Tiszán dobták volna be a csalijukat. Megnéztük, a folyó városhoz közelebbi szakaszain, sok helyen kint a tábla: Magánterület, belépni tilos. Kiderült, hogy teljesen jogosan tették ki a tiltó táblákat, hiszen kibéreltek egy szakaszt a partot is kezelő területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól, majd a 20-30 méteres szakaszt néhányan be is kerítették, többen kis stégeket is építettek a vízre. Így aztán hiába a 21 ezer forintos engedély, csak „pálya széléről” lehet nézelődni. A horgászok a vízügytől kapott instrukciók szerint ott dobhatják be a pecájukat, ahol nem zavarják az elhelyezett úszóműveket. Ebből lettek parázs viták, fenyegetőzések.
Pénzt legalább nem kérhetnek
„Az ATIVIZIG a parthasználati megállapodásokban ilyen irányú felhatalmazást, lehetőséget a használatba vevők részére nem fogalmaz meg.” – írta még tavaly Alsó Tisza -vidéki Vízügyi Igazgatóság. Pontosabban szólva a vízügyi hatóság ebben a kérdésben nem foglalt állást, csak az derült ki, hogy a parthasználat bérleti szerződéseiben erre nem térnek ki, míg a part megóvását, az arra való kötelezést részletesen előírják a bérlők számára. Azt is megtudtuk a vízügytől tavaly kapott válaszból, hogy a Tisza szegedi szakaszán összesen 266 szerződést kötöttek, ebből 242 bérlő 25 négyzetméternél kisebb úszómű kihelyezésére bérelte ki az adott szakaszt. Ha kiszámoljuk, akkor ez valóban azt jelenti, hogy a Tisza szegei partszakaszából hat kilométert lefoglalnak a kisebb úszóművekre kibérelt helyek, és 22 bérlet ennél nagyobb területet foglalhat el.
A MOHOSZ Csongrád megyei vezetője szerint nem csak a Tiszán vannak ilyen gondok, ezért az országos elnökhöz, Szűcs Lajoshoz irányított bennünket azzal, hogy folynak az üggyel kapcsolatos egyeztetések a vízügyi igazgatóság, a Belügyminisztérium és a MOHOSZ között.
„Már tavaly év végén szerettük volna lezárni ezt az ügyet – mondta Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke, aki hozzá tette, hogy az bonyolítja a helyzetet, hogy a vízfelület kezelője a horgász szervezet, míg a partért a vízügyi igazgatóságok felelnek. Az egyébként Fideszes képviselő szerint az lenne a megoldás, ha egyeztetés nélkül nem adhatnák bérbe a partszakaszokat. Szűcs azt ígérte, hogy a parlament őszi ülésszakára már benyújtják azt a módosító javaslatot, amely ezt a helyzetet rendezi majd, és nem lehet majd megakadályozni azt, hogy az országos horgászengedéllyel rendelkező pecásokat ne engedjék ahhoz az élővízhez, ahova a csaliját be akarja dobni. Ezt a nyarat még ki kell bírni.