Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Hosszú Katinka és Shane Tusup magánéletének minden fordulatáról tudunk, amikor azonban közpénzről van szó, mélyen hallgatnak.
Újabb fordulatokat vesz Hosszú Katinka és Shane Tusup története. A háromszoros olimpiai bajnok úszó és edzője-férje szakításának apró részletei elől azok is nehezen bújhattak el, akiket csak a sport érdekel, nem a bulvár, most viszont már személyesen Tusup tolja mindenki arcába kettejük magánügyeit. A közvélemény már mindent tudhat arról, hogy – legalábbis az elhagyott férj olvasatában -, ki kivel csalt meg kit, ezt megelőzően pedig Hosszú is a Facebookon jelentette be, hogy vége a házasságuknak.
Ha Hosszú és Tusup a közpénzt is érintő anyagi ügyeiket teregetnék ki ekkora lendülettel a nyilvánosság elé, akkor bezzeg olyan tényeket is megtudhatnánk, amelyek valóban mindenkire tartoznak. És ez nem egyszerű újságírói vélemény: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) mondta ki, hogy a válófélben lévő házaspár törvénytelenül titkolózik olyan ügyben, ahol közpénzről is szó lehet.
Elvesztette közpénz jellegét?
Hosszú és Tusup közösen építette fel az Iron Aquatics úszóklubot. Ez az egyesület használja a 46 milliárd forint közpénzből megépült Duna Arénát, azt pedig több, mint egy éve titkolják, hogy mennyiért szerződtek a tavalyi vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft.-vel.
Az úszó tavaly márciusban közölte, hogy elkezdődött a klub úszásoktató programja. Ekkor a 24.hu közérdekű adatigénylést küldött a vizes vb szervezőjének és a klubnak is, hogy megkérdezzék, mennyi pénzért bérlik a Duna Arénát, de válasz nem érkezett. A törvényi határidő lejárta után a NAIH-hoz fordult a lap, a hatóság pedig felszólította a Bp2017-et, hogy adja ki az adatokat. A cég annyit válaszolt: egyetlen szerződést kötöttek a szintén a Hosszú-Tusup pároshoz tartozó Iron Corporation Kft.-vel, 25 millió forint értékben, de azt is csak a vizes vb népszerűsítésére, nem uszodahasználatra.
Azt pedig a Nemzeti Vagyonkezelő sokáig nem volt hajlandó elárulni, hogy egyáltalán ki volt az üzemeltető, akivel szerződtek Hosszúék, csak több hónapos procedúra után derült ki, hogy a Bp2017 volt az. Ez azonban azt jelenti, hogy csak ez a cég szerződhetett Hosszúékkal. Ha mégsem ők kötöttek szerződést, akkor akár az is lehetséges, hogy egy magánvállalkozás szerződés nélkül használ profitszerzésre egy közpénzből épült uszodát. Mivel a felek ez után is titkolóztak, a NAIH a 24.hu szerint megállapította: a Bp2017 törvényt sértett.
De nem csak ebben az esetben szóltak a hírek arról, hogy Hosszúék közpénz közelébe kerülnek. Amikor tavaly év végén elkezdtek pletykálni arról, hogy Csillebércen épülhet a Nemzeti Úszóakadémia, amelyet az úszó kaphat meg, megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy mi igaz ebből. A tárca hosszan bizonygatta, hogy nem igaz a pletyka, majd következett egy meglepő mondat:
A Hosszú Katinka Sportakadémia megvalósításához szükséges intézkedésekről még nincs elfogadott kormányhatározat.
Hogy hogyan lett az úszás Nemzeti Élsport és Utánpótlás-nevelési Képzési Központjából Hosszú Katinka Sportakadémia, az nem derült ki.
Állami pénz nélkül is ment volna
Hosszú és Tusup közös vagyonát a szakértők nagyjából egymilliárd forint körülire becsülik – ahhoz kétség sem fér, hogy ha egy fillér közpénzt nem kapnának, akkor is mindketten dúsgazdagok lennének, tisztán önerőből.
A Forbes eddig négyszer állította össze a legértékesebb magyar sportolók éves listáját, mind a négyszer Hosszú lett az első. A páros alapjaiban alakította át az úszást, akár a sportszakmai kérdésekről, akár a pénzügyekről legyen szó: Hosszú az elmúlt években gyakorlatilag edzés jelleggel utazott el a Világkupa-sorozat szinte minden versenyére, ahol hatalmas pénzdíjakat lehetett bezsebelni, miközben a riválisok inkább otthon edzettek a vb-re és az olimpiára. Csak tavaly közel 74 millió forintnak megfelelő dollárt nyert a Világkupán – összehasonlításképp: a világbajnokságon 18,7 millió forintnak megfelelő pénzdíjat szerzett. Amikor összeveszett még a Nemzetközi Úszószövetséggel, akkor is azt sérelmezte, hogy a szövetség korlátozná a Világkupát, pedig az úszók fő pénzkereseti lehetősége ez, nem a vb vagy a kontinensbajnokságok. (A Világkupa nagy pénzdíjakat fizet, míg a vb és az Eb bevételeiből nem részesülnek a sportolók.)
Emellé pedig kiépítették az Iron Lady márkát is, képregénnyel is próbálkoztak, de ez másfél év után leállt, ehhez jönnek hozzá a szponzori pénzek, valamint az állami díjazások. Ez utóbbi is közpénz, de ez ellen nem lehet kifogás az átláthatóságra: a törvények rendezik, hogy mennyi pénz jár az olimpiai vagy világbajnoki érmek után a sportolónak és az edzőnek.
Mennyit érhet a Facebook-oldal?
Péntekre elérhetetlenné vált Hosszú félmilliónál több követővel rendelkező Facebook-oldala is. Az úszó ugyan arról írt az Instagramon, hogy Tusup törölte az oldalt, elképzelhető, hogy törlésről nincs szó, csak elrejtették a felhasználók elől, ennek ellenére ez is súlyos veszteséget jelenthet az úszónak. A HVG tavalyi összeállításában a marketingesek a közösségi média hatodik legbefolyásosabb szereplőjének választották Hosszút.
Azt azonban nem lehet egyértelműen megmondani, hogy mennyi pénzt ér egy ilyen Facebook-oldal. Amikor a bulvárlapok arról kezdtek el cikkezni, hogy a 915 ezer követővel rendelkező Kasza Tibor Facebook-lapja egymilliárd forintot ér, mi is próbáltunk utánaszámolni, mi lehet igaz ebből, de a helyzet jóval összetettebb annál, minthogy a követők száma alapján megmondjuk, milyen értékes az oldal. Ahhoz évente 200-300 millió forintos bevételt kellene az oldalnak generálnia, hogy egymilliárdos értékről beszéljenek a szakértők, de a fő probléma ugyanaz, mint a legtöbb celebnél: nehéz önmagában értékelni a Facebookot.
