Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Olyan feltételhez kötötte az állam az 50 milliárdos erdősítési támogatást, amelyet a szarvasgombások nem tudnak teljesíteni. Pedig az új erdőtulajdonosok számára is viszonylag gyors bevételt hozna a különlegesség.
„Tavaly augusztus óta várjuk az eredményeket” – fakadt ki a hvg.hu-nak Csorbainé Gógán Andrea, a szarvasgomba-termesztés egyik hazai szakértője, aki több olyan uniós pályázat elkészítésében is segédkezett, amelyeket az erdősítés támogatására írt ki a Miniszterelnökség. Mint mondja, egyfelől semmi információjuk nincs a pályázatok eredményéről, de elsősorban amiatt aggódnak, hogy idén januártól a Nébihnek (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) nincs jogosultsága tanúsítványt kiadni a szarvasgombával oltott csemeték minőségéről.
Az erdősítésre kiírt, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásaira kiírt pályázat felhívása tavaly nyáron jelent meg óriási, 50 milliárd forintos keretösszeggel. A Miniszterelnökségtől megtudtuk: eddig 2,3 milliárd forint elosztásáról hoztak döntést, magyarul a keret öt százalékát bírálták el. Ezek között a nyertes pályázatok között egyetlen olyan sincs, amelyben a jelölt szarvasgomba termesztését is vállalta volna. Pedig nagy volt a lelkesedés tavaly, amikor a pályázatot meghirdették: többen már azt vizionálták, hogy Magyarország szarvasgomba-nagyhatalom lesz.
Amikor tehát a hvg.hu érdeklődött a pályázatokról, csak annyit tudtunk meg, hogy eddig 277 támogatásról döntöttek. Ez azért is érdekes, mert a felhívásban azt jegyzi meg a kiíró, hogy a támogatottak várható száma 300 lesz. Tehát ha ragaszkodnánk az eredeti tervezethez, akkor ez azt jelentené, hogy a maradék nagyjából 48 milliárd forintot 23 támogatott között fogják szétosztani.
Persze sokkal valószínűbb, hogy az előzetesen tervezettnél lényegesen kisebb összegre pályáztak az egyes jelentkezők, így ha a teljes keretösszeget kiosztják, akkor több, kisebb összegű pályázatot kell támogatnia. Ehhez lehet segítség a pályázati határidő meghosszabbítása 2019 nyaráig (az eredeti határidő 2018 nyara).
| Aki nagyon sokat tud a szarvasgombákról |
| Csorbainé Gógán Andrea 15 évvel ezelőtt, a Gödöllői Szent István Egyetemen kezdte kutatni ezen gombafajok ültetvényes termesztési lehetőségét, és ennek eredményeit szarvasgomba-termesztési szakértőként és hazánk legnagyobb csemete-előállítójaként is igyekszik kamatoztatni. Az ilyen célra létrehozott mogyoró- vagy tölgyültetvényeken csak 1700-2500 növényt ültetnek hektáronként, míg a sokkal extenzívebb erdőtelepítéseknél (ahol a csemeték jóval kisebb része éli meg az első 10 évet) 8000 darabot vetnek, ültetnek. Az erdőtelepítéskor persze nem kifizetődő mind a 8000 csemetének beoltottnak lennie, így a pályázati kiírás is csak mintegy 540 ilyen oltott példányt ír elő. Annak érdekében, hogy a többi fa alatt is legyen esély a szarvasgomba-termésre, érdemes a már létező technológiát alkalmazni, mely során szuszpenzióval oltják az elvetni tervezett tölgymakkot, melynek tövében így szintén szarvasgomba teremhet. |
Végül nem csoda, hogy a pályázók nem jelentkeznek tömegesen az erdőtelepítésre, hiába a csaknem 100 százalékos vissza nem térítendő támogatás. A pályázat célja ugyanis az új erdők telepítése, ami fafajtól függően gyakran csak 80-100 év múlva hoz majd hasznot. Ugyanakkor a hazai erdőterületet növelni kell, mert a jelenlegi 20 százalékos arányt a nemzeti vállalások alapján legalább 27 százalékra kellene emelni, ami nagyjából 700 ezer hektár új erdő telepítését jelenti a meglevő 1,8 millió hektáron kívül. Ilyen célok megvalósításához már nem tűnik irreálisnak a kiírt 50 milliárd forintos keret.
Az igazán furcsa csak az, hogy egy jogszabály módosításával miért nem teszik lehetővé a szarvasgomba termesztését. Hiszen ha valaki már rászánja magát új erdő ültetésére, akkor ez a kiegészítés lehetővé tenné, hogy beruházás mindössze tíz év múltán komoly bevételt termeljen.
Most egyelőre várnak a szarvasgombások, hátha valakinek eszébe jut a jogszabályt módosítani, ami a szarvasgombás csemeték minősítésére felhatalmazná a Nébihet, így végre lenne a telepítéshez szükséges szaporítóanyag, és akkor talán a Miniszterelnökségen is elbírálnák végre az eddig benyújtott pályázataikat. Ha ez megvalósul, akkor tényleg szarvasgomba-nagyhatalom lehetne Magyarország.
Nem egyszerű menet
A pályázatot úgy lehetett benyújtani, hogy előtte a „szűz” területet minősíttetni kellett erdészeti szakemberekkel: alkalmas-e egyáltalán az erdőtelepítésre: Ezt követően telepítései tervet kell készíttetni, sőt, a szarvasgomba-szakértő véleményét is ki kellett kérni.
A nyertes pályázók fafajtától függően 1561-2103 eurót kaphatnak egy hektár erdő telepítésére, majd a fenntartásra, az elvárt időszak (megint csak fafajtától függően 4-11 év) alatt hektáronként összesen 978-2651 eurót. Vagyis akár a földalapú támogatással egyenértékű pluszforráshoz jut a tulajdonos úgy, hogy a pályázat teljes ideje alatt kapja az eredeti földalapú támogatást is.
Ebben az időszakban ráadásul jövedelempótló támogatás is igényelhető összesen több mint negyedmillió forint értékben. Így az erdőtelepítési pályázat családi befektetésnek is kiváló, hiszen tíz év után a szarvasgomba elkezd teremni, ami a számítások szerint hektáronként akár milliós plusz hasznot jelenthet, a következő generáció pedig a faanyagból is haszonhoz jut.
| Makktól a szarvasgombáig |
| A gyűjtőkön kívül Magyarországon kevesen tudnak a szarvasgombáról és annak hazai helyzetéről. Bár két éve rekord méretű, több mint egy kilós nyári szarvasgombát találtak, ami azóta a Mezőgazdasági Múzeumban pihen, az átlagember számára ez olyan különlegesség, amely aranyárban van és csak Franciaországból ismert. Pedig ez a gomba már Mátyás király menüjében is szerepelt, sőt, a trencsényi bíró a középkorban rendeletet is hozott annak érdekében, hogy megkímélje az erdőket azoktól, aki illetéktelenül gyűjtik a szarvasgombát. A 20. század elején komoly tudományos könyv jelent meg a témában: Hollós László 1911-ben foglalta össze a tudnivalókat a föld alatt termő gombafajokról, sőt Somogyfajszon még termesztették is a nyári szarvasgombát. Aztán a szocializmusban, mint burzsoá csökevényt, háttérbe szorították a faj gyűjtését és termesztését. Új reneszánsza a 90’-es évektől számítható. 2012-ben rendeletet hoztak a gyűjtés szabályozására, hogy a hozzá nem értő „műgyűjtők” ne tegyék tönkre a természetes élőhelyeket. |
Kiásták a világ legnagyobb fekete szarvasgombáját
