Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Leeshetett a kereskedelmi láncoknak, hogy tényleg baj lesz: már nem tolonganak fillérekért a munkavállalók. A cégek béremelési akciókkal próbálnak úrrá lenni a helyzeten.
Míg korábban egyáltalán nem volt jellemző, egy ideje komoly médiakörítéssel jelentgetik be a nagy kereskedelmi láncok, hogy ennyi meg annyi milliárdot fordítanak bérfejlesztésre, amiből ennek és annak az állománynak mennyivel jobb lesz. A cégek ugyanis mára nemhogy a legjobbakat nem tudják kimazsolázni a munkát kereső tömegekből, de tulajdonképpen mazsolázni sincs honnan, és nagyon úgy néz ki, hogy – béremelés ide, béremelés oda – ez így is marad. Dolgozók ezrei hiányoznak ugyanis a hipermarketcégektől, azok pedig akikre szükségük lenne, már rég nincsenek a munkaerőpiacon. Nem véletlen, hogy a nagy külföldi hálózatok többsége százalékban kifejezve két számjegyű béremeléssel reagált az egyre feszítőbb munkaerőhiányra.
Érdekes ugyanakkor, hogy a másik oldalon hozzávetőleg tízszer több olyan álláskeresőt tart nyilván a KSH, akiknek az utolsó munkahelye a kereskedelemben volt. Mi is lenne akkor a gond, hiszen számszakilag elvileg betölthetőek lennének, sőt gyakorlattal rendelkező dolgozókkal lennének betölthetőek az üres állások. A helyzet azonban az, hogy a kínálat valójában nincs pariban a kereslettel, azaz nem olyanok vannak állás nélkül, akikre szükség van.
És nagyon úgy néz ki, hogy ezen
Pedig a bérek tényleg nőttek: 2016 júniusában csaknem 200 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset a boltokban, míg egy évvel korábban még csak 182 ezer, ami átlagosan nagyjából 10 százalékos fizetésemelés.
Fel kell tehát készülni arra, hogy
a külföldre áramló magyar munkaerő nagy része nem tér vissza belátható időn belül,
mert ehhez olyan bérnövekedésre lenne szükség, ami köszönő viszonyban sincs a láncok által bedobott emelésekkel.
De mennyit is emelnek valójában, kinek lesz ezzel érdemben is jobb a helyzete, és ezek a szinte tűzijátékkal kísért akciók számítanak-e bármit is a helyenként kínzó munkaerőhiány enyhítésében?
Legutóbb az Auchan dobta be, hogy november elsejétől átlagosan 14 százalékkal tolja meg 5400 alkalmazott bérét. A fejlesztés az áruházi, központi és logisztikai területen, az úgynevezett alkalmazotti munkaköröket érinti. (Mondjuk a tavaly október elsejével ugyancsak bejelentett emelést csak decemberben kapták meg a dolgozók, de biztos jól jött az év végi téboly közepette.)
| Pedig az ágazatnak nem megy rosszul |
Idén tovább nőtt a korábbi évekhez képest a boltok forgalma, amit a vasárnapi boltzár áprilisi feloldása is hajthatott. Ez egyértelműen megnövelte a boltok humánerőforrás-igényét, megszaporodtak az álláshirdetések, lázas munkaerő-keresés folyik, mindhiába. 2016 januárjához képest nem nőtt a kiskereskedelemben dolgozók létszáma, sőt: amíg januárban 193 ezren dolgoztak az iparágban, júniusban már csak 192 ezren. Az árukiszállítás pedig itt-ott akadozik, a pénztárak előtt kígyózó sorok a karácsonyi tumultust idézik – csakhogy nem a vásárló több, a kiszolgáló személyzet létszáma nem igazodik a piaci trendekhez. |
Az Auchannál a bérfejlesztést követően az áruházi alkalmazotti munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók átlagosan elérhető havi bruttó jövedelme – ami tartalmazza a különböző pótlékok, túlóra, prémiumokat és az egyéb béren kívüli juttatásokat is – 226 000 forint. Emellett a magyarországi kiskereskedelmi szektorban egyedülálló módon a munkavállalók csatlakozhatnak a vállalati részvényesi programhoz, melynek keretében részesülnek a cég teljesítményének eredményéből.
A Tescónál az év első negyedében komoly morgolódás volt az alacsony bérek miatt, sőt sztrájkot is belengettek a dolgozók. A vállalat – talán mindezek hatására is – idén nyáron 3,5 milliárd forintot fordított bérfejlesztésre, ez átlagosan 11 százalékos emelést jelentett 14 ezer nem vezető beosztású munkatársa számára.
A Lidl Magyarország – amely a Sparral együtt már 2015-öt is béremeléssel indította – a nyáron szabad szemmel is látható fizetésnöveléssel válaszolt a a szektort is sújtó munkaerőhiányra. Július elsejétől a cég teljes állományának 90 százalékát adó bolti dolgozók bérét 15 százalékkal hajtotta fel, így a márciusi 5 százalékos emeléssel együtt 20 százalékkal nőtt idén az értékesítésben és a logisztikai központokban dolgozó alkalmazottak bére. A dolgozók napi 8 óra munkáért így átlagosan bruttó 313 ezer forintot kapnak, ebben benne vannak a pótlékok és a cafetéria is.
Az áruházlánc a 2016-os gazdasági évben 1,2 milliárd forintot fordít az alkalmazottak támogatására. Bejárta a sajtót a hír a pompásan megfizetett Lidl-pénztárosokról, de a vállalat más munkakörökben is jól fizet, s mostanra a legjobb pénzeket adó kereskedelmi vállalatok egyike – az Aldi mellett. Utóbbinál ugyan kicsit kevesebbet kapnak az árufeltöltők, a pénztárosok viszont akár 296 300 forintot kereshetnek.
De jutnak-e előrébb a láncok a munkaerőhiány enyhítésében?
Első ránézésre nem nagyon – a másodikra sem.
A Tescónál például országszerte százas nagyságrendben folyamatosan “vannak nyitott pozíciók”, azaz mindenhová sok dolgozót keresnek – gyakorlatilag az összes fajta tevékenységre. A vállalattól kapott tájékoztatás szerint a szakképzett munkaerő az, ami a nagyobb nehézséget jelenti, úgy is mint hús-, baromfi-, csemege-sajt eladó, pék, targoncás.
Mondjuk, hülyére így sem keresik magukat a láncoknál a dolgozók, a Tesco honlapján talált budaörsi pénztárosi állást – amihez azért szakirányú végzettség, pénztárosi gyakorlat igencsak jól jönne a hirdetés szerint – bruttó valamivel több mint 188 ezer forintos jövedelemmel promotálja a vállalat. Mindezt hat hónap – amiből jellemzően 3 hónap a próbaidő – eltelte után.
Erre rátesz még nettó 12 ezer forint cafetériát és további 10 százalékos dolgozói kedvezményes vásárlási lehetőséget, ez havonta átlagosan legfeljebb további 20 ezer forint lehet. Hasonló pozíciókat – eladó, árufeltöltő, pék, cukrász – ugyanennyi pénzért, vagy legfeljebb 10 ezer forinttal többért hirdet a brit multi Budapesten. (Vidéken jellemzően 5-10 ezer forinttal alacsonyabb a tarifa – még a Balaton környékén is.)
Ezek persze csak átlagos példák,
a valós jövedelem ennél több is lehet a túlórák és a ledolgozott pótlékos óráktól függően.
Nem sokkal jobb a helyzet a másik gigaláncnál, a milliárdos béremelést – ami tulajdonképpen már a 2017-es bérfejlesztés, de már idén novemberben életbe lép – a napokban bejelentett Auchannál sem. Samu Zsófia kommunikációs vezető szerint ez a gyakorlat hasonló a tavalyihoz, amikor is már október elején belépett az akkor 1,2 milliárdos bérfejlesztés. A szakember azt is elmondta, hogy az
elsősorban a dolgozók elkötelezettségének növelésére, azok megtartására, az elvándorlás megállítására, csökkentésére irányult.
Ettől persze még náluk is van munkaerőhiány. Ugyanúgy sok száz nyitott pozíciót hirdetnek a honlapon, jellemzően ugyanabban a három munkakörben, amely betöltése az egész szektorban általánosan nehézségeket okoz: eladó, árufeltöltő és pénztáros.
Megkérdeztük a többi országos szupermarketláncot is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
| CBA, Coop, Reál: kisebb béremelés, növekvő munkaerőhiány |
Bár a kiskereskedelmi szektor munkaerőhiányáról szóló hírek eddig főleg a külföldi tulajdonú élelmiszerláncokat érintették, a szakmai szervezetek szerint már a nagy hazai szövetkezeti és franchise-hálózatok is problémával szembesülnek. A magyar üzletláncok eddig azért lehettek kevésbé érintettek a munkaerőhiányban, mert üzleteik többsége kistelepüléseken működik, ahol a dolgozók nehezebben mozdulnak, így alacsony volt a fluktuáció. De előbb-utóbb a hazai hálózatok is látványosan béremelési kényszerbe kerülhetnek. A magyar cégek – a CBA, a Reál, a Coop – kereseti viszonyait nem lehetett összehasonlítani a multikéval, mivel ezek általában franchise rendszerben működnek, így boltonként eltérhet a bérezés. “A CBA franchise rendszerben működő üzletlánc, amely egymástól gazdaságilag független vállalkozásokból épül fel. Így azok természetszerűen saját hatáskörben maguk döntenek arról, hogy milyen bérezéssel javadalmazzák munkavállalóikat. A központ rendelkezésére álló információi alapján azonban kijelenthetjük, hogy franchise partnereink az elmúlt időszakban is végrehajtottak béremeléseket annak érdekében, hogy az ágazatban versenyképes fizetéseket tudjanak biztosítani a munkavállalók számára – mondta lapunknak Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója. Más források szerint a Coop, a CBA és a Reál csak szerényebb, 5 százalék körüli volumenben emelte a dolgozói kereseteket 2016-ban, a Coop hálózata konkrétan 5,4 százalékkal. |
