A rezsicsökkentés a szakminisztérium becslése szerint három év alatt több mint 570 milliárd forintot hagy a fogyasztók zsebében. Ebből a forrásból három év alatt akár 300 ezer lakás energiahatékonnyá tudna válni, melynek révén feleződhetnének az érintett háztartások energiaköltségei.

Knauf Insulation

A lakosság átlagosan még mindig az összkiadása több mint negyedét fordítja lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére. Vásárlóerő-paritáson – azaz pénztárcánkhoz mérve - a gáz és áram együttes költségeit tekintve így az EU 28 tagállamának továbbra is az utolsó harmadában helyezkedünk el. Ez nem véletlen, mivel a magyarországi lakások több mint kétharmada drasztikius energetikai felújításra szorul(na). Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása, és az elmúlt évtizedben a magyar háztartások energiahatékonysági javulását tekintve pedig a „futottak még” kategóriába esünk - az EU átlag a magyarnál 2,5-szer magasabb.
 
„Az igazi rezsicsökkentés az energiahatékonyság ösztönzésében rejlik. Kevesen tudják azt, hogy az energiahatékonyság növelése számos előnnyel jár az energiaszámlák csökkentésén túl is" - mindta mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) munkatársa.

A MEHI kidolgozott egy programot, mely 2014-2020 között 420 milliárd forint állami (uniós) forrás bevonásával lehetővé tenné, hogy évi 40 ezer lakás váljon energiahatékonnyá. Erről Szalai Gabriella azt mondta, hogy a megvalósuló energiahatékonysági beruházások előnye lenne még, hogy több tízezer új munkahely jönne létre – egyenletesen elosztva az ország teljes területén -, és a költségvetés egyenlege évente sok tízmilliárdos többletet könyvelhetne el. Az ügyérdekessége, hogy a kormány által idén elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is hasonló következtetésre jutott.