Az eredeti tervek szerint 2015. január elsején vezett ékvolna be az egykulcsos társasági adót, úgy tűnik azonban, az intézkedés még várat magára néhány évet. Jövőre is érkezik viszont egy fontos változás, amely jelentősen növelheti a nemzetközi jelenléttel bíró magyar vállalkozások adóterhét, 2016-tól ugyanis a külföldi telephelyen keletkezett jövedelmeket is figyelembe kell venni a magyarországi adó kiszámításakor – emelte ki a cégeket érintő fontos változást az RSM DTM Zrt. szakértője.
„A T/4741 számú törvényjavaslat, amelyet az adózással összefüggő egyes törvények módosítása céljából terjesztettek be – többek között ez tartalmazza a növekedési adóhitel bevezetését is –, kellemetlen meglepetést is okozhat a legnagyobb magyar vállalatok egy részének” – mutatott rá Hegedüs Sándor, az RSM DTM Zrt. adópartnere.
Az elmúlt hetekben beterjesztett költségvetési törvény ugyanis tovább tolja a tavaly egy évvel elhalasztott egykulcsos társasági adó bevezetését. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, 2011-ben elfogadott törvény 2015. január 1-től kívánta egységesíteni a társasági adó adómértékét. A beterjesztett T/4884. számú törvényjavaslat, mely Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szól, immár csak 2020. január 1-jén léptetné hatályba az 500 millió forintot meghaladó adóalappal rendelkező vállalkozások számára vélhetően kedvező irányú változást.
A törvényjavaslat eddig kevéssé hangsúlyos rendelkezése szerint egyes, nemzetközi jelenléttel is bíró magyar vállalkozásoknak a magyarországi adójuk kiszámításakor figyelembe kell venniük a külföldi telephelyükön, fióktelepükön keletkezett jövedelmüket is. Ez a szabály azokban az esetekben érvényesülhet, amikor az egyes államokkal kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények ezt lehetővé teszik. Ilyen többek között Németország, az Egyesült Államok, Olaszország, az Egyesült Királyság, vagy éppen Szlovákia.
„A gyakorlatban ez azt jelenti a vállalkozások számára, hogy míg korábban csak a magyarországi jövedelmük alapján dőlt el, hogy alkalmazniuk kell-e a 19 százalékos adókulcsot, addig jövőre már a külföldi fióktelepük, telephelyük jövedelmével együtt kell meghatározni, hogy az együttes adóalap eléri-e az 500 millió forintot” – hívta fel a figyelmet Hegedüs Sándor. „A külföldről származó jövedelem ugyan továbbra sem adózik hazánkban, de az úgynevezett progresszív mentesítés következtében – hasonlóan a korábbi többkulcsos személyi jövedelemadó esetén már ismert jelenséggel – előfordulhat, hogy a teljes magyarországi jövedelem a magasabb adókulccsal, jelen esetben 19 százalékkal adózik. Az új rendelkezések hatására az érintett magyar vállalkozások társasági adóterhe 45 millió forinttal is növekedhet éves szinten. Amennyiben ez a szabály hatályba lép, a magyar vállalkozásoknak érdemes lesz átgondolniuk a külföldi terjeszkedés során alkalmazott stratégiájukat.”