A kötelező drogteszt és az útdíj után rövid időn belül a harmadik ügyben ugrottak egymás torkának a nyilvánosság előtt a kormányoldalon olyanok, akiknek van szava a döntéshozatalban. Most az ital-nagykereskedői piacot felforgató, a játékszabályokat alapvetően újraíró szabályok váltották ki az éles szóváltást.

Tegyél le az asztalra 22 milliót! Ja, nem, 150 milliót

Az Index írta meg, hogy az előzetes ígéretek ellenére január 1-jén életbe lépett az az adószabály, amely 150-170 alkohollal foglalkozó nagykereskedőt lehetetlenítene el. Emellett még több olyan kis, zömmel családi termelőt, akik eddig ezeken a cégeken keresztül juttatták el a piacra az áruikat. Ez azért következhetne be, mert a hatályba lépett szabály a kisebb cégeknek nagyon magas, fix, 150 millió forintos jövedéki biztosítékhoz köti a működést, vagyis ennyi pénzt le kéne tenni az asztalra minden vállalkozásnak, mérettől függetlenül, csak úgy folytathatnák az ital-nagykereskedelmet.

Ez azért ütötte szíven a kisebb szereplőket, mert annak a tudatában voltak tavaly év végéig, hogy ez az őket ellehetetlenítő törvényt sikerült megfúrni. Az kedvezne nekik, hogy egy másik, még ősszel bedobott javaslat lépett volna életbe év elején: a sávos rendszerben a kisebb szereplők könnyebben kiköhögik a mostanihoz hasonló 22 milliós jövedéki biztosítékot, a nagyobbak pedig képesek elviselni az akár 150 milliós tételt is. De nem ez él most.

A kormány kezdte, korrigálni akart, de a Fidesz nem hagyta

Az ital-nagykereskedők kiirtása körüli cikk-cakk tavaly október 21-én kezdődött: a kormány eredeti javaslata volt a fix, 150 milliós biztosíték. Ezt bő három hét múlva a kormány saját maga, illetve a parlament törvényalkotási bizottsága korrigálta volna a sávos rendszerrel. Aztán váratlanul a Fidesz frakciója szólt közbe, külön szavazást kért erről a szabályról, és a kormányt leszavazta, így a kisebbeket kinyíró változat került be a törvénybe.

A törvényalkotási bizottság fideszes elnöke, Gulyás értetlenkedett, és először még úgy nyilatkozott, csak technikai hiba történt, jobbító módosítóját csak azért nem fogadták el, mert azzal formai problémák voltak. De ígérte, hamarosan újra előveszik a sávos verziót, és az NGM is ezt akarja, a kisebb vállalkozások nyugodjanak meg, javítják a hibát. Ezért bíztak abban a kisebb cégek, hogy a kormányoldal betartja a szavát, és ezért rökönyödtek meg, amikor tudatosult most bennük, év elején mégis a fix biztosíték lépett életbe, és ha minden így marad, az megpecsételi a sorsukat.

A felelősség áttolása

Gulyásék valóban beadták a sávos rendszerre vonatkozó javaslatot, amelyet a parlament el is fogadott. De csak most derült ki, hogy a sávos rendszer 2016-ban jönne be, idén a 150 milliós fix biztosíték él, vagyis idén lényegében kirostálják a piacot, a kisebbek nem élik túl ezt a magas letétet, csak az erősek maradnak, és akkor már nem oszt, nem szoroz, hogy jövőre bejön a sávos díj. Az Index beszélt Gulyással, a cikk pedig azt sugallja, hogy a Lázár János vezette Miniszterelnökségen nyúlhattak bele a törvénybe, és ők változtathatták meg a 2015-ös sávos indulást 2016-ra.

Aztán kedden délben Gulyás a bizottság nevében magára vállalta a felelősséget a hibáért. A politikus közleményt adott ki, melyben azt írja, az új Házszabályban rögzített törvényalkotási rend alapján a benyújtott törvényjavaslathoz képest valamennyi módosítást egységesen tartalmazó összegző módosító javaslatot az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága fogadja el. Ezért a bizottság az összegző módosító javaslat tartalmáért – a költségvetést megalapozó törvény esetén is – vállalja a felelősséget, a jövedéki biztosíték szabályozásával kapcsolatosan elkövetett hibáért is. A hiba orvoslására Font Sándor képviselővel együtt az alkoholtermékekre vonatkozó sávos jövedéki biztosítéki szabályozás bevezetése érdekében a hétfői napon a Fidesz-frakció támogatását élvező módosító javaslatot nyújtottak be. A módosítás értelmében a sávos jövedéki biztosíték rendszerét nem 2016. január elejével engedné hatályba lépni, hanem már most március 1-től lenne ilyen a szabályozás. Gulyás közleménye szerint a módosítás elfogadásával a sávos szabályozás még azt megelőzően hatályba lép, hogy a megemelt jövedéki biztosítékot az érintett gazdasági társaságoknak teljesíteni kellene.

Itt azonban nem volt még vége, Lázárék nem hagyták annyiban a dolgot. A Miniszterelnökség az ügyben kedd kora délután közleményt juttatott el az MTI-hez. Eszerint a Miniszterelnökség nem ért egyet sem a fideszes Gulyás Gergelynek, sem pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) a jövedéki biztosíték mértékéről, emeléséről szóló javaslataival, ezért törvénymódosítást kezdeményez, amely visszaállítja a jövedéki biztosíték mértékét a 2014. január 1-jei szintre. Ez fix, de nem a magas 150 milliós, hanem a 22 milliós letétet jelenti.

Gulyásnak erre is volt mondanivalója. A Fidesz-frakció nevében üdvözölte a kormány, illetve a Miniszterelnökség legfrissebb javaslatát.

Most tehát a kisebb italnagykerek abban reménykedhetnek, nem lesz több vargabetű a történetben, és mihamarabb törvénybe iktatják a mostani ígéretüket a kormányoldalon.