A béren kívüli juttatások tervezett adóemelése akár meg is felezheti az egészségre költhető munkáltatói befizetéseket. Miközben a munkavállalók jelentős része számára az egészségpénztári céges támogatás jelenti azt a biztos forrást, amelyből ki tudják váltani gyógyszereiket, illetve meg tudják vásárolni a számukra fontos gyógyászati segédeszközöket, fogászati ellátást – írja az az én pénzem lakossági pénzügyi portál. Még ha a munkáltatói támogatás kiesésekor ugyanennyivel növekedne is egyes munkavállalók bére, egészségpénztári felhasználási kötöttség híján a juttatást vélhetően napi kiadásokra költenék. Ezért az egészségpénztári támogatás nem egyszerű pénzhelyettesítő, hanem egyben egészségügyi tudatosságot építő elem is.

A szövetség éppen ezért arra kéri a kormányt, hogy ne emeljék az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulások adóterhét, és még a 200 ezer forintos cafeteriakereten felül is változatlan feltételek mellett lehessen választható béren kívüli juttatás az egészségpénztári munkáltatói támogatás. Sokatmondó, hogy a Stabilitás kezdeményezéséhez – többek között – csatlakozott a Magyar Gyógyszerészi Kamara.

A szövetség aggodalma indokoltnak látszik. Az egyéni befizetések aránya az egészségpénztáraknál a jegybanki adatok szerint ugyanis a tavalyi közel 28 százalékról az idei első félévre 21,5 százalék alá esett. Pedig több pénztár a költségszint meghatározásában is kifejezetten előnyben részesíti azokat, akik nem céges juttatásként veszik igénybe a szolgáltatást (itt kalkulálhatja, hogy a különböző havi befizetések esetén mennyi pénz gyűlik a különböző pénztárakban).