Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nem könnyű jó albérlethez jutni ma Budapesten, főleg nem a felsőoktatási szezon indulása előtt egy hónappal. Általános tendenciának tekinthető, hogy az utóbbi évek nyomott ingatlanpiaci helyzete miatt szűkös a kínálat, ráadásul mind többen – leginkább a fiatalok – dönthetnek úgy, hogy a lakáshitel helyett a bérlést választják.
Fruzsiék majdnem két hónapja keresnek lakást Budapesten: három dolgozó lány, három külön nyíló szoba, 110-120 ezer forint plusz rezsiért, tehát nem is a legolcsóbb kategóriában. "Tudjuk, sokan most keresnek lakást, és hogy három, nem egymásból nyíló szobásat nehéz találni, de akkor sem igazán értjük, miért nem sikerül megfelelő albérletet lelni" – mondja Fruzsi. Már odáig is eljutottak, hogy befizettek pár ezer forintot egy ingatlanos cégnek: küldjön el a keresési feltételeiknek megfelelő kiadó ingatlanokat, ám nincsenek megelégedve a szolgáltatással. Csak azokat a hirdetéseket kapják, melyek a cég honlapján is megtalálhatóak, illetve akadozik a kommunikáció az ingatlanosokkal, emailekre nem igazán reagálnak. Pedig ha augusztus végén lejár a mostani albérletük, és ha addig nem találnak másik lakást, nem tudni, hol fognak lakni.
Ha csak a számokat nézzük, akkor nem kellene ilyen rendkívül nehéznek lennie, hogy megfelelő albérletet találjanak. A legnagyobb albérletkereső oldalakon – ilyen például az alberlet.hu vagy az ingatlan.com – ugyanis csak Budapesten több ezer kiadó lakásra bukkanunk. Tehát elvileg az ingatlanok számával nem feltétlenül lenne gond, ugyanakkor korántsem biztos, hogy a 8 ezer meghirdetett ingatlan elégnek bizonyul a 1,7 milliós Budapesten.
Ennyire nehéz Budapesten lakást találni?
Tényleg nem könnyű albérletet találni Budapesten, ugyanakkor ez általános jelenségnek tekinthető, nem csak az említett ingatlantípusra igaz – mondta a hvg.hu-nak Rutai Gábor, a Duna House (DH) ingatlanközvetítő cég elemzési vezetője. Először is, a nyárnak ebben a szakaszában a felsőoktatási intézményekbe felvett diákok is nagyszámban igyekeznek lakást találni. Másrészt, az látszik az elemzési vezető szerint, hogy a kicsi lakások, illetve a nagyobbak – 5-6 fő számára is alkalmasak – a kelendőek. A kettő közötti kategóriában kevesebb a lakás, de a kereslet is kisebb.
Ugyanakkor nem reménytelen a helyzet, hiszen Budapesten jelenleg a vásárlók 25-30 százaléka befektetési céllal keresgél ingatlant, vagyis kiadási szándék mozgatja őket. "Még lent vannak az ingatlanárak, a bankbetét az alacsony kamatok miatt nem fizet jól, így az ingatlan kiadásán éves szinte bruttó 7-8 százalékos hasznot lehet elérni, ami jónak számít" – tette hozzá Rutai.
| Változatosak az árak |
| A DH júliusi elemzése szerint Budapesten az egyetemisták által kedvelt III., V., VIII, IX., X., XI., XIV., XVI. kerületekben egy garzon havi bérleti díja átlagosan 55 ezer forint. Egy nagyobb, például 60 négyzetméteres lakás 70 és 126 ezer forint között bérelhető. A legdrágább idén is az V. kerület. Pécsett, Debrecenben is 50 ezer forint körüli árakon érhetőek el az egyszobás lakások, míg a másfél szobásokat már 57-66 ezer forintért is ki lehet bérelni. Az olcsóbbak közé sorolható még Szeged és Nyíregyháza, ahol átlagosan 38 ezer forintért adnak ki egy egyszobás lakást. Szombathely és Eger továbbra is a vidéki középmezőnyben van: Egerben 44 és 52 ezer forint közötti árakkal, Szombathelyen 41 és 58 ezer közötti árakkal kell számolni. |
Azt viszont látni kell, hogy az utóbbi években több százezer ingatlantranzakció maradt el ahhoz képest, amit a hazai lakosság száma és az ingatlanállomány mérete indokolna, ez a helyzet pedig "kifeszítetté" teszi a piacot. Az emberek általában társadalmi változások miatt vásárolnak ingatlant, ilyen például egy házasság, vagy gyerek születése, illetve a fiatalabb generációk külön költözése, ám ezek az adásvételek az utóbbi években elmaradtak – tette hozzá Rutai. Szerinte most valamennyire beindult a piac, ám nem épültek új lakások az elmúlt években. Akik vásároltak, azok készpénzes vevők voltak, és elvitték a jó minőségű ingatlanok jelentős részét. Ez pedig azt is jelenti, hogy kevesebb lehet a jó minőségű ingatlan a piacon. Felújítandóból ugyanakkor van bőven, ott még az árak is jelentősen csökkentek, mivel ezeket sokszor évekig nem tudják eladni.
Emellett egy olyan tendenciát is érzékel – minden bizonnyal a devizahitelekkel kapcsolatos történések miatt –, hogy a fiatalabbak már nem feltétlenül gondolkodnak hitelfelvételen, ha el szeretnének költözni otthonról, hanem a vásárlás helyett inkább albérletbe költöznek. "A tulajdonlás utáni vágy, legalábbis én így érzem, átalakulóban van, megjelentek olyan elemek, mint a nyugat-európai államokban, vagyis nem feltétlenül kötik magukat a fiatalabbak egy ingatlanhoz" – emelte ki Rutai (ezt egy kutatás is megerősíteni látszik: e szerint a 18-26 év közötti fiatalok leginkább albérletben gondolkodnak, ha az otthonról elköltözésről van szó). Lehet ugyanis, hogy pár év után úgy döntenek, inkább egy másik magyar nagyvárosban, vagy külföldön vállalnak munkát, az ingatlan pedig ekkor már inkább teherré válik.
Arra a kérdésre, hogy mennyire szűkítik az albérleti piacokat az olyan szoba-, illetve lakáskiadó szolgáltatások, mint például az Airbnb megjelenése, Rutai kifejtette, hogy ez egy teljesen más világ. A befektetők itt sokszor több lakást is vásárolnak egyszerre, nem egy magánszemély vesz meg egyetlen lakást, emellett ráadásul nagyobb a kockázat is (bár nagyobb az elérhető haszon is). Ha például hónapokig üresen áll több lakás is, az komoly ráfizetés, míg egy albérlet esetében megvan a fix vevő, aki folyamatosan fizet (itt is fontos azonban az, hogy legyen folyamatosan bérlő).
| Mire kell figyelni, ha albérletbe költözünk? |
| Egy évvel ezelőtt az Index is írt az albérletekről, ebben a cikkben leírták, hogy mire kell figyelni akkor, ha valaki bérleti szerződést ír alá. Emellett nemrég az új Polgári törvénykönyv lakáskiadást érintő része is sokat változott, erről bővebben itt lehet olvasni. |
Több lakás épül, de még törleszt a lakosság
Az ingatlanpiac élénkülését több forrás is alátámasztja: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a tavalyinál jóval több lakásépítési engedélyt adtak ki az idei év első hat hónapjában, emellett nagyjából 400-zal több lakás is épült. Az Otthon Centrum (OC) elemzése szerint az idei első negyedévben leginkább Budapesten ugrott meg az épített lakások száma (tény: alacsony volt a tavalyi bázishatás, ráadásul volt pár nagyobb projekt is), emellett 50 százalékkal több lakáscélú hitelt vettek fel az emberek.
Az elemzés arra is rámutat, hogy mind több vevő fordul a használtlakás-piac felé, mivel nem épültek az utóbbi években ilyen ingatlanok. A használtlakás-piacon 10 százalékos volt a tranzakciószám növekedése, ez az elhalasztott vásárlások pótlása, és a szűkös újlakás-szám miatt lehet így. A felfutó tendencia a második negyedévben is folytatódott, emellett a bérleti piacon egyes esetekben az árak már meghaladták a 2009-es szinteket.
Az elemzés azonban megjegyzi, hogy bármennyire is pozitívak a kilátások, a háztartási szektor 2016 elejéig továbbra is nettó hiteltörlesztő marad. Vagyis folytatódik az adósság leépítése, azaz: több hitelt fizet vissza a lakosság, mint amennyit felvesz.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Ha a cikkre az ismerősei figyelmét is felhívná, akkor a "Megosztom"-ra is kattintson! A közösségi oldalon plusztartalmakat is talál.
