A szaktárca szeretné visszaszorítani "a külföldi borok behozatalát", ezért regisztrációs díjat vetnének ki az importborokra, vagy csak azon hazai vállalkozói körre, amelyek egy konkrét uniós tagállamból származó bort forgalmaznak, ez még nem világos. Mindezt a borhamisítás elleni fellépéssel indokolják. Az elképzelés részletei egyelőre nem ismertek.
Veszélyezteti a magyar borpiac egyensúlyát az import, ezért a szaktárca szeretné visszaszorítani a külföldi borok behozatalát - mondta el Kiss Eliza az MTI-nek a napi.hu tudósításában.
A borágazat fejlesztésért felelős miniszteri biztos szerint hatékony eszköz lenne egy regisztrációs díj bevezetése, amely nem csupán adminisztratív úton nehezítené az importot, hanem elvenné a nepperek profitját is, így már nem érné meg ebben az üzletágban tevékenykedniük.
Jelezte: a hagyományos borhamisítást - amikor vegyszerek segítségével állítanak elő bornak nevezett szeszes italt - többféle új módszer is felváltotta, például az olasz borokkal való ügyeskedés. Kiss szerint a borászok már korábban is jelezték, hogy az olcsó import letöri a belföldi árakat. A behozott olasz bor nagy része feketén kerül az országba, és információk szerint ennek a jelentős hányadát hamisításra használják fel.
Az olasz bor esetenként magyarként kerül forgalomba. Erre utal az is, hogy az olasz statisztikai hivatal vonatkozó adatai rendre jelentősen eltérnek a magyarországi nyilvántartástól. Ez a mennyiség tisztázatlan eredetű borként jelenik meg a magyar piacon - hívta fel a figyelmet Kiss.
A miniszteri biztos kiemelte: Magyarország a szőlő- és bortermelés területén nem szorul behozatalra, mégis több százezer hektoliter bor érkezik Olaszországból, ami elérheti a belföldi bortermelés 10 százalékát is. Az import nagy része folyóborként lépi át a magyar határt, vagyis belföldön palackozzák. Ez önmagában még nem jogellenes, csupán fel kell tüntetni a címkén, hogy más országból származik a termék. Vagy pedig a magyar borokkal történt házasítás esetén azt kell a címkére írni, hogy a termék az EU-ból származó borok keveréke, és így lehet eladni.
Több esetben azonban a címkén olvasható információ félrevezeti a vásárlókat. A palackozó magyar borként akarja eladni az olasz - minőségben nem feltétlenül gyengébb - terméket, vagy nem tünteti fel, hogy keverékről van szó.
Olaszországban több jól gépesített, nagyüzemi ültetvény működik, amelyek korábban az EU által támogatott lepárlásra termeltek, tehát nem a minőség, hanem a mennyiség számított. A támogatási rendszer átalakulásával azonban az addig lepárolt bormennyiség felszabadult, ez magyarázza, hogy manapság az olaszok akár házhoz is szállítják a literenként 80 forintnak megfelelő árú folyóbort. Eközben Magyarországon egy liter bor átlagos önköltségi ára 110-120 forint.
A miniszteri biztos úgy vélekedett, az olasz borok alacsony ára valószínűleg azzal is magyarázható, hogy "nem minden esetben az uniós borjog szigorú betartásával" készül a termék. Ezt a gyanút azonban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálatai egyelőre nem igazolták - jegyezte meg a miniszteri biztos.
A Nébih és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) többször folytatott közös országos akciót, amelynek során ellenőrizték - és a jövőben is ellenőrizni fogják - azokat a cégeket, amelyek nagy mennyiségben importálnak olasz bort. Az MTI közleménye szerint: "Ha már úgynevezett védővámokkal nem védhető a magyar piac - hiszen az áru az EU-ban szabadon áramlik -, fontos lenne, hogy legalább azok a vállalkozók kiszűrhetők legyenek, akik hamisításra használják az olasz bort".
Ha szeretne más érdekes hírről is olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!