Bemutatkoztak a Jeremie 3 pályázaton 40 milliárdot elnyerő kockázati tőkealap-kezelők, akik kerekasztal-beszélgetés keretében tértek ki rá, hogy mire érdemes figyelniük a forrást kereső vállakozóknak.
Az uniós Jeremie programoknak köszönhetően nem csak a vállakozások és jó ötletek versengenek a támogatásokért, de az azt allokáló tőkealap-kezelők is. A jelentős forrásokat két éven belül, 2015 december 31-ig kell kihelyezni, amennyiben ez nem sikerül, az megy vissza Brüsszelbe. Ezért aztán erős verseny alakul ki a tőkealap-kezelők között a jó projektet felkutatására, ami azonban nem jelenti, hogy szórnák a pénzt - derült ki a Magyar Kockázati és Magántőke (HVCA) és az M27 ABSOLVO csütörtöki konferenciáján.
Az eseményen bemutatkozó Jeremie-alapok - az Alliance Jura Hongrie, a Valor Capital, a Perion Invest, a PBG FMC és a Core Venture is - erős versenyre számítanak a tőkepiacon. Eszter Elemér, aki a PBG FMC-t képviselte, úgy gondolta, hogy a versenyt az is erősíti, hogy a paicon még a korábbi Jeremie programok nyertesi sem helyezték ki az összes forrásukat, ezért ők is szűkítik az egyébként sem nagy méretű piacot, amiről egyébként is az a vélemyény, hogy jóval több forrás áll rendelkezésre, mint amennyi a tőkére váró jó ötlet. Ezt a felvetést erősítette Garamvölgyi Balázs, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatójának előadásban felvillanó táblázat is, amely szerint a Jeremie források lehívásában Magyarország az első a GDP arányában 0,07 százalékos kerettel. A PBG FMC-nél a vállakozások keresésekor nem csak az ötletre helyezik a hangsúlyt, fontosabbnak tartják az implementációt, vagyis a megvalósítást, hiszen ha a prototípus nem válik be a piaci bevezetés során, egy jó csapat még fordítani tud a dolgon, és további fejlesztéssel még sikeressé válhat. Eszter ezt a gondolatmenetét Henry Ford idézetével próbálta igazolni, amely így hangzott: "az én ügyfeleim csak gyorsabb lovakat szerettek volna".
Szűcs Gergely, a Valor Capital vezérigazgatója szerint érdemes a vállakozásoknak tájékozódni az alapkezelőkről mielőtt felkeresik őket, és annak megfelelően dönteni közöttük. Vannak akik kifejezetten egy-egy iparágban erősek, és referenciájuk is oda köthető, így iparági szereplőknek tudnak nagyobb segítséget nyújtani. "Érdemes tájékozódni az vezetőség tagjairől, megelőző munkásságukról, hiszen ha valaki telekommunikációs tapasztalattal rendelkezik, akkor egy ebben az iparágban tevékenykedő startupot sok jó tanáccsal tud ellátni a tőke mellett, amíg egy megújuló energiában utazó vállalkozással nehezebben boldogul. Olyan ez mint amikor orvost választ az ember, nem mindegy, hogy kihez fordul a problémáival" - érzékeltette a különbséget Szűcs.
A hallgatóságot - akik közt jócskán akadtak vállakozók - leginkább az érdekelte, hogy milyen jogokat kérhet a befektető a tulajdonrész mellé. Szűcs szerint jellemzően kisebbségi részesedést kérnek az alapkezelők, de hogy befektetésüket biztosítsák ki szokták kötni, hogy stratégiai döntésekben vétójoguk lehessen, illetve érdekérvényesíti jogukat is be szokták biztosítani az úgynvezett "drag-along" joggal, ami a többségi részvényes segítségére szolgál. E jog a többségi részvényes számára lehetőséget nyújt arra, hogy harmadik fél részére történő részvényátruházáskor a kisrészvényest részvényei eladására kényszerítse. A harmadik opció, hogy megegyeznek az ötlegzadával, hogy egy meghatározott - magas - vételi ajánlat fölött, mindenképpen megválik tulajdonrészétől.
Makra Zsolt, az Alliance Jura Hongrie részéről intette józanságra a nagy ötleteket dédelgetőket, hogy nem elszigetelt esemény, hogy az első körös befektetés után a startup nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és a piac nem igazolja a kezdeti bizakodást. Ilyenkor meg kell fontolni további tőke folyósítását, de gyakori, hogy leírják a veszteséget, vagyis megszűntetik a céget. Szűcs Gergely pedig emlékeztetett, hogy a Jeremie 3 szabályozása - a megelőző pályázatokkal ellentétben - lehetővé teszi, hogy uniós startupokba is be lehet fektetni, csak az van kikötve, hogy legyen magyar fióktelepe.