A GVI a becslések során a Google Insights for Search (GIS) segítségével megfigyelt álláskeresési aktivitás adatokat és a korábbi regisztrált álláskeresők számát mutató adatokat használta fel. Az álláskeresési aktivitást 26 keresőszó forgalmából származtatott 4 főkomponens segítségével mérték. A GIS adatait felhasználó modellel az intézet 466 277 főre becsülte az álláskeresők számát, ami a decemberi számhoz képest több mint 52 ezer fős növekedést jelent.

Tavaly januárhoz képest ugyanakkor 182 174 fővel csökkent az álláskeresők száma. A kedvező év/év adat főként a tömegesen munkába álló közmunkásoknak köszönhető.

Álláskeresés Magyarországon

Aki regisztrálta magát a munkaügyi központba, álláskeresési járadékot igényelhet. Magyarországon annak jár álláskeresési járadék, aki legalább 360 nap munkaviszonyt igazol 3 évre visszamenőleg. Ez lehet egyéni vagy társas vállalkozásban végzett munka is. Feltétel ez utóbbi esetben, hogy az álláskereséskor vissza kell adni a vállalkozói igazolványt, vagy szüneteltetni kell (tehát egy álláskereső nem lehet számlaképes).

Az álláskeresési járadék maximum 3 hónapig jár, és nem lehet több 93 ezer forintnál. Ha valaki ügyvezetésért például a minimálbért kapta, akkor álláskeresőként 55 800 forintot kap.

A járadék összegét úgy számolják ki, hogy az utolsó 4 naptári negyedév bruttó fizetését átlagolják, s ennek 60 százaléka lesz a járadék összege. Aki a minimális 360 napot tudja csak igazolni, az 36 napig kapja a járadékot, aki a maximális 3 évet, az 3 hónapig.

Mint látható, az álláskeresők között nincs különbség a korábban 160 ezret és a 450 ezret keresők között: mindkét csoport ugyanannyi járadékra, 93 ezer forintra jogosult. Összesen három hónapig.