Vállalkozás Varga Szabolcs 2013. október. 16. 11:39

Magyar világszabadalom, amellyel helyettesíthető a darált hús

Csíráztatott szójából természetes úton készít csúcsminőségű új élelmiszer-alapanyagot az a vállalkozás, amelynek új fejlesztésű terméke, a tofu a múlt héten bekerült a legjobb innovációk közé a világ legnagyobb élelmiszervásárán, a kölni Anugán. A Yaso alapanyaga lényegében teljesen azonos a darált hússal, így megoldást kínál az egyre nehezebben fenntartható húsfogyasztás problémájára, valamint általános élelmezési gondokra – így szerepe lehet többek között az indiai állami diákétkeztetési programban. A feltalálóval, Szilbereky Jenővel, a Fitorex Magyarország Kft. egyik tulajdonosával beszélgettünk.

hvg.hu: Nem mondhatni, hogy Magyarországon például rajonganának a szójáért, önök mégis szójából készítik a termékeiket.

Szilbereky Jenő: Ez így van. Magyarországon a szója az élelmezésben pejoratív jelző, minőségromlást jelez. Leggyakrabban a húsiparban használják fehérje pótlásra. Éppen ezért a humán szójafogyasztás nálunk nem elterjedt. De ez nem csak Magyarországra jellemző, a világ szójatermelésének a 96 százalékát állati takarmány alapanyagaként használják fel, a fennmaradó 4 százalék nagy része is fehérjepótlékként kerül be az emberi étrendbe. Direkt módon nem fogyasztanak szóját, ami érthető is, hiszen kellemetlen az íze, és ráadásul puffaszt is, mint a legtöbb hüvelyes növény. A Yaso viszont reális esélyt ad a humán fogyasztás növekedésére.

hvg.hu: Mitől jobbak a Yaso termékek, mint más szójaalapú készítmények?

Sz. J.: Mi olyan speciális csíráztatási eljárást dolgoztunk ki, amely végén a termék mentes minden, előzőekben felsorolt negatív jellemzőktől. Nem a csírát magát használjuk föl, hanem a babot, de akkor, amikor a csírázási folyamatban a legmagasabb tápértékkel rendelkezik. Tehát a szóját egy természetes folyamattal úgy alakítjuk át, hogy az lényegében minden hátrányos tulajdonságát kiküszöböli a babnak, megtartva annak előnyeit. Ugyanis a szója az egyedüli olyan növény, amelynek a fehérje-összetétele teljes értékű, vagyis a szójafehérje az egyedüli növényi fehérje, amely konkurenciája a húsnak. A Yaso alapanyaga szinte teljesen azonos a darált hússal.

Szilbereky Jenő

hvg.hu: Ízét és színét leszámítva.

Sz. J.: Ízében döntően különbözik a hústól, mert teljesen íztelen, olyan módon lehet ízesíteni, ahogy akarják. Ezért aztán felhasználható az élelmiszeripar egész területén. Sőt, ma már meg tudjuk oldani azt, hogy a termékeink alapanyagául szolgáló szójakészítmény belső összetételét is meg tudjuk változtatni, és bele tudunk tenni tetszőleges, úgynevezett biológiailag aktív anyagokat, amelyekre adott élelmezési szegmensekben valakinek szüksége lehet. De, ami a leglényegesebb, egy az egyben helyettesíthető vele a darált hús, úgy hogy egyáltalán nem okoz minőségromlást, sőt, a legtöbb, rossz minőségű hússal szemben tápanyaggazdagabb. Nem véletlen, hogy magyarországi partnereink között több kórház is szerepel, az általunk elkészített speciális étrendet szolgálják fel például a Szent János Kórházban.

hvg.hu.: A magyar fogyasztók egyelőre közintézmények vagy vállalati étkezdék kínálatában találkozhatnak termékeikkel. Várható, hogy megjelennek a Yaso termékek a boltok polcain is?

Sz. J.: Határozottan nem. Mégpedig a szója már említett negatív hazai pozicionálása miatt. Azt a marketingköltséget, amit Magyarországon a „hittérítésre” kellene költenünk, azt inkább olyan piacokon fektetjük be, amelyek nem csak, hogy sokkal nagyobbak a magyarnál, de előítéletek sincsenek a szójával szemben.

hvg.hu: Például Skandináviában?

Sz. J.: A skandináv nagyon nyitott piac, ahol kifejezetten pozitívan állnak ehhez a dologhoz. De ha koncentrikus körökben távolodunk Magyarországtól, a szója humán felhasználásával kapcsolatos ellenállás egyre csökken. A francia, az angol, a holland vagy a német piacon nincsenek, vagy alig vannak ilyen előítéletek. Persze ezeken a piacokon sem az alapanyag kerül a boltok polcára, hanem az adott piacra kialakított élelmiszer-végtermékek. Például ilyen a Yaso alapanyagú lapkenyér, amiben liszt helyett 50 százalék Yaso van, így annak szénhidráttartalma alacsony, de fehérje- és rosttartalma magas. Vagy ennek gluténmentes változata, amit az arra érzékenyek is fogyaszthatnak. Vannak húskészítményeink is, kolbászok, hamburgerhúsok vagy pástétomok. Ezeket a termékeket a magyar piacon nem lehet eladni, vagy csak elhanyagolható mennyiségben.

hvg.hu: Emellett ott van a termékpalettán a tofu is, ami a múlt héten nemzetközi elismerésben részesült.

Sz. J.: Igen, a világ legnagyobb élelmiszeripari vásárán, a kölni Anugán a Fine Food kategóriában díjazták a Yaso tofuját. A szójatejgyártás és tofugyártás önmagában grandiózus lehetőségeket rejt, elsősorban a Távol-Keleten, hiszen a Yaso alapanyagból – mint azt az elismerés is mutatja – sokkal jobb minőségű termék állítható elő, mint a jelenleg használt szójából. De ez nem csak a szójatejre és tofura vonatkozik. Vegyük például Indiát, ahol az alultápláltak száma óriási, és a napi szükséges fehérjebevitel alapvető élelmezési kérdés. A mi termékeinket gyakorlatilag nekik találták ki, hiszen a Yaso hússal egyenértékű, növényi eredetű, olcsó fehérjeforrás. Azonban a húsnál alacsonyabb ár csak a helyi gyártással tartható fenn. Európából – az ár megtartásával – Indiába exportálni szinte lehetetlen, már csak a védővámok miatt is, ezért mi a technológiát szeretnénk exportálni egy olyan partnernek, aki megfelelő tőkeerővel rendelkezik, és kellő számú üzemet tud létesíteni.

hvg.hu: Mikorra tervezik a távol-keleti terjeszkedést?

Sz. J.: Szerdán utazom Indiába a kormánydelegációt kísérő üzletemberek egyikeként, ahol azt szeretném elérni, hogy a kormány támogatásával bekerüljön a Yaso alapanyaga az ottani állami Mid-Day Meal iskolai étkeztetési programba, aminek keretében 110 millió gyerek kap naponta ebédet. Ez az étkeztetési program az indiai állam számára stratégiai kérdés, hiszen a rosszul táplált gyerekből beteges felnőtt lesz, aki aztán folyamatosan terheli az egészségbiztosítási kasszát. Ezt elkerülendő az állam rengeteg pénzt költ a Mid-Day Meal programra, ami egyébként oktatáspolitikai szempontból sem elhanyagolható kérdés, hiszen a szegény családok már csak azért is elküldik a gyereket iskolába, mert ott ingyen kap ebédet. Tehát ha a termékünket befogadnák a programba mint alapanyagot, akkor mindössze egy tőkeerős befektetőre lenne szükség, aki az üzemeket felépíteti, hiszen a vevő adott, az állam felvásárolná a terméket. Ez számszerűen azt jelenti, hogy ha csak fél kilónyi Yaso alapanyagot eszik meg egy gyerek egy hónapban, akkor ehhez nyolcszáz, havi 600 tonna kapacitású üzemet kellene építeni.

hvg.hu: Jelenleg egy üzem gyártja a terméküket Sződön. Az mekkora kapacitású, és ebből mennyi van lefoglalva jelenleg?

Sz. J.: A sződi gyár 240 tonnát tud termelni egy hónapban, amiből jelenleg 30-40 tonna van lekötve. Ezek mind induló megrendelések, tehát felfutóban vannak. A finn partner például másodjára háromszorosát kérte az első rendelésének. Illetve több olyan partnerünk van, ahol már megszületett a megállapodás az alapanyagra vonatkozóan, amiből a megrendelő állítja elő a végterméket, csak még zajlik a termékfejlesztés. Azt ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy a Yaso-alapú termékek teljesen új szereplők a piacon. Itt nem arról van szó, hogy megjelentünk valamivel, amit jobban csinálunk a versenytársainknál. Egyszerűen ilyen termék nincs a piacon. Éppen ezért minden partnergyártónknak a saját K+F-részlegével kell az új termékeket kifejlesztenie. Ez azt jelenti, hogy meg kell tervezni, jóvá kell hagyatni, a gyártást megszervezni, a kapacitást bővíteni, ami hat-nyolc hónapos időtartamtól, akár másfél évig is húzódhat, a vállalat nagyságától függően. Ha ezek a folyamatok lezajlanak, mi csak akkor kapjuk meg a rendeléseket. Ilyen megállapodásunk, ahol már folyamatban van a termékfejlesztés, több mint húsz van. Egy konkrét példát említve, az amerikai Heinz élelmiszer-ipari gyártónak forgalomban van egy konzerves fehér bab terméke. Megkerestük, hogy nem hoznák-e forgalomba, a mi Yaso egészbabunkat párhuzamosan a jelenlegi termékükkel. Jelezték, hogy ez nekik egy másfél éves folyamat. Onnantól, hogy megegyezünk, az első megrendelést másfél év múlva kapjuk. Így nem okozna problémát a kapacitás bővítése, hiszen a sződi üzemet nyolc hónap alatt húztuk fel úgy, hogy egy új, eddig nem használt technológiát kellett telepíteni benne. Tehát a megrendelések számával párhuzamosan a Yaso gyártókapacitását is rugalmasan tudjuk növelni.

hvg.hu: Említette, hogy a magyar piacban nincs potenciál. Elképzelhető akkor, hogy a jövőbeni bővítések országon kívül zajlanak majd?

Sz. J.: Az, hogy hova épül a következő üzem, azt majd akkor kell eldönteni, amikor a várható megrendelések ezt indokolják. Sok szempontot figyelembe kell venni, az elérhető munkaerőn keresztül az igényelhető adókedvezményekig, de úgy gondolom, hogy ésszerűen mindenképpen országon belül kell terjeszkedni. Itt tudjuk kézben tartani a dolgokat. Másrészről van egy másik, gyógyszeripari vállalkozásunk, a Sinnex Zrt., amiből jelenleg élünk, mert a Yaso-projekt most még abban a stádiumban van, amikor csak viszi a pénzt.

hvg.hu: Mikorra várható hogy nyereségessé válik a vállalkozás, mekkora az eddigi befektetés? 

Sz. J.: Az elmúlt négy esztendőben egyéb üzleti tevékenységekből finanszíroztuk a több százmillió forint nagyságrendű befektetéseket. Mintegy félmilliárd forintos befektetéssel épült a sződi üzem, ahol lehetővé vált a nagyüzemi gyártás, illetve különböző kutatás-fejlesztési és innovatív tevékenységekre is hasonló nagyságrendű összegeket fordítottunk. Reményeink szerint az idén már nyereséget könyvelhetünk el.

hvg.hu: Nem félnek attól, hogy lemásolják, ellopják a technológiát?

Sz. J.: Az nem is kérdés, hogy előbb-utóbb ellopják a fejlesztést. Ezért nagyon fontos, hogy ennek elébe menjünk, és mi értékesítsük a licencet. Ez egy védett eljárás, viszont a szabadalmi bejelentés a gyártásról sok információt közöl. A szabadalmat kiterjesztettük a világ összes olyan országára, amely fontos piac lehet. Éppen ezért, a termékeket forgalmazó cégünk, a Fitorex Kft. szándéka több nagy ázsiai szereplővel megállapodni a licenc értékesítéséről – még azelőtt, hogy elkezdenék másolni a Yasót.